Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - Helyzetünk és reményünk (Bierbrunner Gusztáv)

Kilenczedik évfolyam. 6. szám. Pozsony, 1891. évi Február 7-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre tí frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 _ 50 Egv szám ára: 1"2 kr. o. é. /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza tí sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom : Helyzetünk és reményünk. VI. (Bierbrunner Gusztáv.) — Észrevételek a „zsinati előmunkálatokéra. (Holles Dani.) — A védkötelezettség szempontjából szükséges, kivételes nősülési engedély megszerzése. (Kund Samu.) — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. — Pályázat. Helyzetünk és reményünk, VI. A midőn az egyházi megadóztatás zsinat általi rendezéséről van szó, magától értetik, hogy arra nézve oly módozatot kell találni, melynek életbeléptetése az egyházegyetemnek és az egyes egyházgyülekezetnek létét és fejlődését egy iránt biztosítja. Ezen czél utáni törekvésben rejlik annak főoka miért hangoztattam e czikksorozat folyamán ismételten a künnlakók egyházi megadóztatását. Eme megadóztatás helyes keresztülvitelének szükséges és ki nem kerülhető előzménye a bennlakók megadóztatásának czélszerü rendezése. Történhetik pedig a bennlakók czélszerü egyházi megadóztatása oly módon, hogy minden egyházgyülekezetben nemcsak a tulajdonképeni párbér — a házaspároktól való fizetés, — de a vagyon utáni egyházi adózás is beliozatik, mert csak igy terheltetnek meg birtokuk arányában igazságosan a gyülekezetek tagjai. A jelen helyzet szerint a legtöbb gyülekezet csakis párbérrel fedezi egyházi szükségeit. Fizet például egy-egy házaspár — vagyonkiilönbség nélkül, a lelkésznek 84 krt. készpénzben és két véka búzát ; a tanítónak 50 krt és félvéka búzát ; egyébb egyházi szükségekre 1 frtot vagyis készpénzben számítva minden házaspár 6 frt 75 krt. A telkes gazda ezt könnyen fizeti, a szegény vagy nehezen vagy soha. Vannak azonban egyházak, melyekben az egyházi terhek igazságosabban vannak kiróva. Egyházamban például, az egyházi évi járulékokat készpénzben számítva, a házatlan zsellér összesen fizet : 2 frt 64 krt ; a házas zsellér 5 frt 40 krt ; a V

4 telkes 6 frt 84 krt; a 2/

4 telkes 8 frt 14 krt; a *

/

4 telkes 10 frt 40 krt; az egész telkes 12frt74krt. Ebből tulajdonképeni párbér vagyonkülönbség nélkül 2 frt 64 kr., a többi vagyon utáni egyházi adó. Ezen egyházi adózásból fizettetik a pap és három tanító és fedeztetnek az egyébb egyházi és iskolai kiadások. Bátorkodtam előbbeni czikkeimben felemlíteni, miszerint szerény nézetem szerint az utóbbi egyházi fizetést tartom az egyedül helyesnek és igazságosnak, a mennyiben nemcsak a szentirás ama mondásának, hogy a kinek sok adatott, attól sok követeltetik, tesz eleget, hanem a tényleges fizetési képesség alapján áll. Ha ezen egyházi megadóztatás minden gyülekezetben behozatik, megvan adva a künnlakók megadóztatásának kulcsa is, melyet a dunántúli kerület egyházi rendszerében, első rész 16. §. a, b) pontjában találunk s mely azt határozza, hogy a künnlakó a követelő egyház határában fekvő ingatlana után fizeti annak felét, a mit a bennlakó fizetni tartozik. Ha tehát a bennlakó földjének holdja után fizet 40 krt, a künnlakó 20 krt tartozzék fizetni egyegy hold földje után, mely a követelő egyház határában fekszik. Jogalapját ezen megadóztatásnak képezi az a kötelesség, melynél fogva minden egyháztag tartozik tehetsége szerint az evang. összegyház fenállásához és fejlődéséhez hozzájárulni. Eddig, hogy központi szükségeinket fedezzük, hogy nyomorkodó egyházainkat támogassuk, az egyes gyülekezetek bizonyos évi összeget fizetnek az esperességi, az esperesség a kerületi pénatárba és adakozunk a gyámintézetre. De ezen hozzájárulások elégtelenek egy egyöntetű, hathatós előmenetel létesítésére. A fent körülirt megadóztatás mellett a nyomorgó egyházak száma azonnal minimumra szállana le. Ugyanis tény, hogy csakis a gazdag vagy legalább módosabb gyülekezetek tagjai vásárolnak a szomszédos szegény vagy kezdő egyházak határában ingatlanokat, mely ingatlanok legtöbbnyire egyházilag