Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - Reflexiók nt. Poszvék Sándor „zsinat küszöbén” czímű czikkére (Andorka Gyula)

Kilenczedik évfolyam. 48. szám. Pozsony, 1891. évi November 28-án. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár: MEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. , ,, . ^ ' Hirdetes ara : Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 , — „ Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. egyszer közölve 7 kr., Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FERENOZ. negyedévre . 1 « 50 „ Egv szám ára: 12 kr. o. é. többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom: Reflexió nagy tiszt. Poszvék Sándor „a zsinat küszöbén" czimű munkára. Andorka Gyula. — Ajtónyitás előtt. Guggenberger. — Súrlódás az élet. Bierbrunner Gusztáv. — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. — Pályázatok. Reflexiók nagytiszt, Poszvék Sándor „a zsinat küszöbén" czimű csikkére. Nem kell mondanom, hogy nagy tiszt. Poszvék Sándor úrnak „a zsinat küszöbén" czimii czikkével teljesen egyetértek, hogy azok az én meggyőződésemet is kifejezik. Evek óta hangoztatom igénytelen szavaimat, hogy a protestantizmus fennmaradása, létele függ attól, hogv erőinket egyesítjük-e vagy nem? Évek óta figyelmeztetem liitrokonaimat arra, hogy a római katholiczizmus egy rendkívüli ügyes és kiváló diplomata pápa alatt ügy szólván most éri másod-virágzását s hogy a földgömb mind két felén a katholikus egyház egysége napjainkban oly tökéletes befejezést nyert, s azon csudálatos egyházi szervezetet oly annyira egy akarat vezérli, mint a minő soha sé volt. Azt is jeleztem, liogy a mai magyar társadalom reactionárius eszmékkel van telítve s a soczializmustól megrémült társadalom, az ó-conservativ törekvések mind a római egyház és pápaság hatalmában keresik védelmüket. Ez magyarázza meg a magyar arisztokraczia magatartását, a katholikus egyletek szaporodását. Mindez ellen egyedüli védelmünk az, ha mi is erőinket egyesíteni s egyházunknak korszerű szervezetet tudunk adni. Az egyéni szabadosságot bizonyos fokig alá kell helyeznünk a közszabadságnak, az egyéni érdeket az egyház közérdekének, a részeknek kell beilleszkedni az egyetembe. Törvénynek, és az egyházi fegyelem által vezérelt evangyéliomi hitbuzgóságnak és kötelességérzetnek kell uralkodni egyházunkban. A gyülekezeti autonómia nem veszélyeztetheti az evang. egyház egységét, ellenkezőleg a gyülekezeti önkormányzat kell, hogy kiegészítő részét képezze az egyetemes egyház szabadsága, tekintélye és egységének. A művelt, vallását és hazáját szerető protestáns világi férfiút csak ilyen evangelikus egyház elégítheti ki. Mert ne ámítsuk magunkat! A mint a két protestáns egyház legkiválóbb férfiai arról győződnének meg, hogy akár a papság, akár a protestáns világi elem nem képes vagy nem akarja a szabadságot a törvényes renddel egyesíteni s hogy a reformatio nagy eszméit törpe epigonok megérteni nem tudják, s hogy egyházunk egységét, az egyházi hatóságok tekintélyét minden ponton érvényesíteni képtelenek vagyunk : akkor legkiválóbb férfiaink vonulnak el egyházunk szolgálatától. És akkor bekövetkeznék hazánkban a katholiczizmus teljes diadala! Gondoljunk vissza Pázmány Péter korára! Nem Pázmány Péter nagy szelleme győzött a protestantizmuson, hanem a szétszakadozott protestantizmus rombolta szét erődjeit, s a Pázmány nagy szelleme által egyesített katholiczizmusnak az ellenséges táborokra és fractiókra oszlott protestantizmus nem tudott ellent állani. Nagy kérdés, hogy ha a 17-ik század magyar protestantizmusa szervezett lett volna, ha a két protestáns egyház nem oszlott volna fel több apró s egymással ellenséges fractióra, ha Pázmány egy szervezett s összeforrott protestáns egyházat lát maga előtt, mely az ő magyar fajszeretetét s messzelátó lángleikét kielégítette volna : hogy akkor átlépett volna-e a római katholikus egyházba?! Mert oly nagy szellemnek a működésre erős keret kellett. A szabadság csak tekintélylyel egyesülve állhat fenn, — ne feledjük azt a zsinat küszöbén, ne feledjük, hogy a protestantizmus az öntudatra ébredett emberiség nyilvánulása volt, egy nagy és szent örökség megvédése, bizatott reánkAj^ Andorka Gyula.