Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - A magyarhoni evangelikusok egyetemes névtára (Doleschall S. E.)

•375 vagyon közprédájává lett az önzésnek ! A lelkésztől megkívánjuk, legyen méltó képviselője egyházának, és hagyjuk családjával együtt éhezni s kárhoztatjuk arra, hogy házról-házra koldulja össze híveitől fáradozásainak méltó jutalmát ! A lelkészi s tanitói hivatal egyesitése a kisebb gyülekezetekben volna egyike azon eszközöknek, melyekkel a mutatkozó bajt orvosolni lehetne, de a gyülekezet ragaszkodik régi jogához s a baj napról-napra ijesztőbb mértéket ölt! ízléstelen, czélszerfítlenlil épített középületeink, e mellett egyes gyülekezetek eladósodása, mert számitás nélkül • s támaszkodva a kívülről jövő segítségre, kezdettek épiteni, meg annyi bizonyságai annak, hogv hiányzik a felügyelet, az ellenőrködés. Megőriztük a gyülekezet szabadságát, de nem óvtuk meg a közegyház érdekét. De nem folytatom. Mind ebből mi a tanúság? Összhangba kell hozni a szabadságot, a renddel. A mutatkozó baj symptomáit hatalmi rendszabályokkal el lehet ugyan fojtani, de ha megmarad a kór tulajdonképi oka, más, meglehet még veszélyesebb tünetekben fog ismét és ismét nyilvánulni . Csak az ok eltávolításával szüntetjük meg az okozatot is. A világért sem szeretném megszüntetni a gyülekezet autonom jogát. Hanem igenis korlátozni kell annyiban, a mennyiben az összeg y ház fejlődése, ereje, méltósága, érdeke okvetlen megköveteli. Ellenben biztosítani kell minden tekintetben a gyülekezet autonómiáját, a menynyiben ez, mint eszköz a czéllal, a közös érdekkel nem ellenkezik. S ez, nézetem szerint, a küszöbön levő zsinat feladata. A presbyter- zsinati elv- • nek a kor szükségleteinek megfelelőleg kell érvényt szereznie. A presbyteri elv ; a gyülekezet szabadságát, a zsinati elv, a magasb egységet képviseli. A kettő egységéb

en megvalósul képviseleti alapon az autonomia a legdicsőbb értelemben, mennyiben a közszabadság s a közrend közti összhangot eszközli a folytonos felügyelet s az éber ellenőrködés pontos, lelkiismeretes gyakorlása által. S minthogy úgy az egyiket, mint a másikat a gyülekezetek megbizottj ai gyakorolják, autonomiájok biztosítva van; saját bizalmi embereik kormányának hódolva, önmagokat kormányozzák. Poszvék Sándor. A magyarhoni evangélikusok egyetemes névtára, (Folytatás.) Áttérvén immár az iskolákra, melyeket a névtár két csoportra u. m. népiskolákra és fő, közép, polgári iskolákra és árvaházakra

4) oszt, amazokkal az egyes gyülekezeteknél, ez utóbbiakkal külön fejezetben foglalkozván, említjük, hogy az összes ev. népiskolákban, melyek száma, fájdalom, nincs kitüntetve, 1502 rendes

5) és 104 segédtanító működik. A tanulók száma 135,328, mely összegbe a községi iskolákba járók is felvétettek.

6) A régibb névtárak e téren már annyiban is kevésbbé átlátszók, a menynyiben az összesítést vagy épen nem (Kollár), vagy csak részben (Székács) adják. Ez utóbbi legalább a növendékek számát kerületenként közli, úgy hogy 1848-ban 80,340 tanuló, azaz minden 100 lélek után 9.4 járt volna a népiskolába, holott jelenleg a lelkek 13.4%-át találjuk ezen iskolában, a mi örvendetes és tetemes haladást jelezne, ha azon körülmény fenn nem forogna, hogy a jelenlegi kimutatásba, a mint okunk van ezt feltenni, az ismétlő iskolások is felvétettek. Egyébiránt így is csak haladunk s az 1868-ki törvény hatását mink is érezzük, valamint az a következő összehasonlításból kivehető : 1848. 1891. a bányakerületben járt iskolába 9.8°/

0 14.2°/

0 a dunáninneni 6.5°/

0 12.7°/

0 a dunántúli 11.7% 14 % a tiszai kerület 9.1% 13.5% Ezen javulást tapasztaljuk a fő- és középiskoláknál is. Mert lia azonnal le is vonjuk az ezen tanintézetekbe járó növendékek számából, az oda nem tartozó polg. iskolai s árvaháziaiakat (197) marad még 4616 (0.46%), az 1838-ki 3640-el (0.45%) és az 1848-ki 3556-al (0.41%) szemben. Ezen növendékek 17, mindennemű taneszközökkel (265,422 kötetnyi könyvtárak), ha nem is fényesen, de többnyire kielégítően felszerelt intézetben, 171 r. és 89 rendkívüli tanártól részesülnek az oktatásban, s lia megfontoljuk, hogy 1848-ban az összes tanerők 106, az 1838. évben pedig csak 76-ot tettek, e haladással nagyon is meg lehetünk elégedve. És még is lehetetlen, hogy sajátságos érzelem át ne hassa keblünket, lia tanügyünk jelenét a múlttal összehasonlítjuk. Mily pusztítást okozott az idők vihara e téren. Hány a századokon át, részben virágzó, intézet diilt ki az utolsó évtizedekben. Lőcse, Modor, Győr, Losoncz, Osgyán, Miskolcz

7) s mások nincsenek többé, a középiskolák egv kettőnek kivételével, támaszkodnak az állami segély nádtermészetű mankójára, s midőn az egykori, az igaz szegényes, egy két tanárral biró, gymnásium az igazi protestáns szellem ápolásában kereste főfel4) Ezen utóbbi osztályozással egyet nem érthetünk. A polgári s árvaházi iskolák a népiskolák rovatába valók, a fó'- s középiskolákhoz sehogy sem számíthatók. 5) E szám nem egészen helyes. Itt-ott mint a 161. lapon mindjárt 3 községi iskol. t. soroztatik a felekezetiek közé. 6) Az 1890-ki egyet, jegyzó'könyvben közölt iskolai jelentés szól 1400 r. 212 s. tanítóról és 126,680 növendékről. A különbözet szerfölötti s különös fényt vet az akár itt, akár ott beszolgáltatott adatok hitelességére. 7) Feltűnő, hogy ez utóbbi, habár a névtár maga „beszüntetettnek" nevezi, (222. 1.) még is folyó számot nyer és a létező középiskolák sorában szerepel. (219. 1.)