Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Nekrologok - Gosztonyi János

•368 Mit várok g zsinattól ? Igen sokan vannak, akik minden létező bajaink orvoslását a deczemberben összeülendő zsinattól várják, az ilyenek el lehetnek készülve a csalódásra. A zsinat nem fog teremteni uj és mélyebb vallásos meggyőződést, a rideg, önző szivekbe nem ojt áldozatra kész hitet. Evangéliomi egyházunknak jövőben is legszilárdabb alapja leend az élő hit, legszebb disze marad az áldozatkészség, felvilágosodott szellem párosulva az igaz vallásossággal. Az evangelikus egyház fentartója megszilárdítója jövőben sem lehet más, mint a puritán egyszerűség, tiszta erkölcsi élet, az értelem és érzelem tisztasága. Az evangelikus hivő jövőben sem kereshet más közvetítőt Isten és saját belső világa között, mint a Jézus Krisztust, kinek hegyi prédikácziójában egy uj világ égi szózata hangzott be s az egyszerű s mégis oly magasztos szavakban az ó világ kételyekbe merült hite felett az uj vallásos elvek adattak át az emberiségnek. Hitünk, egyházunk megáll és terjedni fog, ha akarunk és tudunk valóságos evangélikusok lenni, ha a krisztusi demokracziának hivei maradunk s jelen századunk reakczionárius áramlatai közepette férfias bátorsággal visszük egyházunk zászlóját előre, a melyen felírva van a hit és meggyőződés szabadsága, ha a keresztyén alázatosság a meggyőződés tisztaságával és szilárdságával egyesül bennünk. De van még is sok, mit a zsinat munkálkodásától várhatunk, s ez : 1. Egyházi szervezetünk reformálása; 2. Az egyházi fegyelem megszilárdulása; 3. Az illetőségi körök szabatos meghatározása; 4. Egyházi alkotmányunk kiépitése, melyek legfőbb része „az egyetemes gyűlés" jogkörének szabatos formulázása ; 5. Tanügyünk szükséges reformálása ; és még ezeken kívül több más részletes reform keresztülvitele vár a zsinatra. Sokan vannak, a kik a zsinat hosszú tartamától félnek. Nézetem szerint felesleges ezen aggodalom. Az egyházkerületek foglalkoztak a zsinati kérdésekkel. A főbb elvek mindegyik kerület javaslataiban majdnem ugyanazonosak. Egyházunk presbyterialis jellege mindegyik kerületben gyakorlatilag érvényben van. Az eddigi egyetemes gyűlések hazánk evangélikusai között közös gondolatvilágot s közös irányelveket honosítottak meg. Érdekeink egyek, czélunk ugyanazonos. Azért a zsinat megoldhatatlan s előtte teljesen ismeretlen problémákkal nem fog foglalkozni. De azt sem várhatja senki a zsinattól, hogy bármily gondos figyelemmel, buzgósággal s szakértelemmel hozza meg törvényeit s végezze munkálatait, hogy azért mindeneket ki fog elégíteni. A valódi es hitbuzgó evangelikus bármily egyházi szervezet körében teljesíteni fogja kötelességét ; a hitetlen pedig szőrszálhasogató marad a jövőben is. A fő dolog, hogy az „egyetemes gyűlés" olvan legfőbb hatóságként szerveztessék, mely evangelikus egyházunk egységének, hatalmának legfőbb kinyomata legyen s végül, hogy a jogok és kötelességek az egyház keretén belől szabatosan formuláztassanak. Bizonyos az, hogy jóakarattal, buzgósággal és testvéri szeretettel rövid idő alatt sokat és üdvöset lehet végezni ; ellenkező érzület és szellem mellett semmi jót és tartósat nem lehet alkotni. Andorba Gyula. Miitm Qosztonyi és Krencsi Gosztonyi János — szül. 1838. juli 26. f 1891. szept. 29. — „Bételjesedének Mózes siratásának, azaz gyász

0'**" sának napjai." Utolsó Istenhozzád-ot mondott a csomádi ev. anyaegyház szeretett egyházi felügyelőjének okt. 18-án tartott nyilvános Istenitisztelet alkalmával, a midőn felejthetlen felügyelőjét még egyszer lelki szemei elé varázsolta gyász emlékbeszédében. Húsz nap leteltével bevontuk szt. egyházunk tornyáról a borzalmas gyászlobogót, — — — a nyilványosság előtt letelteknek tekintjük G-osztonyink siratásának, gyászolásának, napjait — — — — de óh ! mikor fognak letelni szivünk mélyében érzett siratásának és gyászolásának napjai?! Evang. egyházunk élő harczosainak sora ritkul — de sajnos a megholt harczosok névsora szaporodik. Méltóságos Grosztonyi és Krencsi Grosztonyi János cs. és kir. kamarás, a csomádi ev. anyaegyház világi felügyelője, hosszas és fájdalmas szenvedések után jobb életre szenderült. Eredménytelenek bizonyult a legjelesebb orvosi segély, mit igénybe vett; — eredménytelennek az enyhébb éghajlat, mit felkeresett; — eredménytelennek a gyászos özvegy zokogása, mely az árvák jajjkiáltásaival vegyülve, ki ki hangzott a négy év óta halálcsöndbe merült nagyúri lakból; — eredménytelennek bizonyult a csomádi ev. egyháznak, az Ur hajlékából érzékeny könnyek között Égbe küldött imája „mit szeretett egyházi felügyelője s jóltevője testi egészségének visszaállításáért rebegett! A jó apa, a példás férj az igazán egyházias férfi megszűnt élni! — Született V.-Hartyánban 1838, év julius 26-án néhai Grosztonyi és Krencsi Grosztonyi Lajos, és néhai Grróf Triangi Jozefina szüléktől. Mint egyetlen figyermek kiváló gondja volt szülőinek; szellemi kiképeztetésének érdekében sem időt sem alkalmat nem mulasztottak, de még anyagi áldozatot sem kíméltek a jó szülék. Atyja mint Pestvármegye táblabírája, nagy befolyással birt a magasabb körökben, — s ennek tulaj donitható János fiának, korát megelőző értelmi fejlettsége, mely a sokoldalú tapasztalatból eredt, mit édes atyja oldala mellett