Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - A tükör (Lauko Károly)

Kilenczedik évfolyam. 43. szám. Pozsony, 1891. évi Octóber 24-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. /4 EGJELEN HETENKENT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TIRSZT YÉN SZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom : A tükör. (Laukó Károly.) — A magyarhoni evangélikusok egyetemes névtára. — Reformáeziói emlékünnep a népiskolában. i^T. S.) Belföld. — Vegyesek. A tükör,*) „Korszellem ..." czimű czikkemben bátorkodtam templomba liívni korunk Mózeseit, hogy — mint őseik — mutassanak jó példát ők is, legyenek elöljárói, előltilői a népnek a templomban is, s bizonynyal újból megtelnek a templomok és — elvékonyul a panasz az erkölcsök sülyedése felől. Sass J. úr vádnak veszi szerény felhívásomat, de „vád ellen vádat emelni"' nem akarván, csak azt ajánlja, hogy „tekintsenek az Áronok is az önismeret tükrébe." Én elfogadom s úgy hiszem, minden paptársam nyugodtan fogadja el S. úr szives tanácsát s van annyi őszinteségünk, hogy bele tekintve az önismeret tükrébe, beismerjük, miszerint bennünk is van hiány és fogyatkozás bőven, s éppen mert prot. papok vagyunk, a legtávolabbról sem akarunk önmagunknak tökéletességet és csalhatatlanságot tulajdonítani. Hanem mégis, ha már tükröt tart elénk S. J. úr, ám legyen : de engedjen meg, ha abban az önismeret tükrében megtekintve a magunk ábrázatját, mégse láthatjuk azt oly bárgyúnak, a világtól annyira elmaradottnak s magasztos feladatunkkal szemben oly annyira tehetetlennek és képtelennek, amint ezt a tükörtartó velünk s a templomba nem járók igazolására, a világgal is elhitetni szeretné ! *) Ezen czikkem már postára volt adva, midőn a 41. számban olvashattam a „Papokról-papoknak" mondott kemény beszédet. Mi tagadás benne, szinte gondolkozóba estem. hogy talán mégis jobb lenne nekünk abba az „önismeret tükrébe" nem tekintenünk. De mégis! Mert lehet ugyan, sőt hinnem kell, hogy ama néhány papról elmondottak mind valóságok, de valamint egy-két fecske nem csinál nyarat : úgy néhány béres szolgáról az egész prot. papikarra árnyat vetni nem lehet s nem szabad. Tessék az olyanokkal elbánni ! Fegyelmi és fenyitő biróság a sáfárok fölött is vagyon ! Laxikó. Mert mit mond Sass J. úr? Szerinte üresek a templomok, mivelhogy : 1. „az a vallás rendszer, mely a régi fogalmakon alapult, megrendült, összeomlott. A hitújítás az emberiség haladásával lépést nem tartott." Sőt kimondja S. úr — a ki pedig aligha tartozik a Magyar-Állam gárdájához — miszerint „a protestait fi/m us a gondolkodásmód terén Luther óta egy parányi lépést se lialadt !" Értjük az Ítéletet! A protestantismus hivatott zászlóvivői első sorban a papok, — és mert ezek elmaradtak, mert a prot. papság azt a megrendült sot összeomlott vallásrendszert hirdeti még ma is, a mely a jelenkor világnézetével nem egyez: azért nem haladhatott a protestantismus egy parányi lépést sem. Higyje el, a kinek tetszik ; de ebben a torzképben — még

1 lia a M. A. tüköré mutatná is — mi prot. papok önmagunkra nem ismerhetünk ! ! Nem becsüljük ugyan túl erőinket, de ilyen s alább feltüntetendő még frappansabb kicsinyeltetésünk ellen mégis tiltakozik prot. papi önérzetünk ! Az a vallás és vallásrendszer, a melyet a magyarhoni prot. papság hirdet, azon alapon épült és áll, a mely nem rendülhet meg s nem omolhat össze soha, mert ez az alap maga a Jézus Kr. és az ő evangeliuma : az örök jónak, az örök igaznak és az örök szépnek, a tökéletesség ezen szent háromságának változhatlan kijeÉ

ö . . s legyen bár e föld a világnak központja, vagy pedig — Sass úr szerint és szerintünk is — a világnak csak „egy parányi részecskéje" : a prot. papság mégis hittel prédikálja, hogy Isten, kié az összmindenség, velünk „a mindenség e zugocskáján lakó emberekkel" az ő egyszülötte által oly igazságokat közlött, amelyek minden változó világnézetek fölött mindörökké változatlanok és üdvösségesek maradnak! Ez a mi gondolkodásmódunk, ezt s az ebből folyó valláserkölcsi igazságokat prédikáljuk mi templomainkban ma is