Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - A sorozásról távolmaradtaknak megeskethetéséről (Kund Samu)

•320 evang. növel, kivel 15 — 20 év óta együtt él gyer­mekeik iránti tekintetekből rendezni akarná? Neveze­tesen megeskettetném e őt a plébánosa által kiadott „hirdetési bizonyítvány "-ra? Megkérdezte ezen tiszt­társam papi gyónáson együtt volt paptársait is, kik azt állították, „hogy mihelyt valaki a 23. évet be­töltötte, minden utógondolkozás nélkül eskethető." Mivel a papi értekezlet vitája által megérlelt ezen megállapodáshoz csak némi módosítása után csatla­kozhatnám, azt hiszem a kérdés általánosabb érdekű­nek mondható s érdemes a további megvitatásra. Az alábbiakban azért közlöm a hozzám intézett le­vélre adott válaszomat, hogy többeknek hozzászólásra alkalmat adván, a kérdés tisztáztassék, elvi magas­latra emeltessék. Levelem szövege im ez: Megköszönve nagybecsű bizalmát, soraira tisz­telettel válaszolván a következendőkben adom elő egyéni véleményemet. Én az előadott esetben egyedül csak a köz­törvényeket s nősülési közszabályokat alkalmaznám s a vőlegényt, ha ezen törvényeknek s szabályoknak eleget tett, minden aggodalom nélkül megeskettet­ném. Azaz bekivánnám életkorának hiteles igazolá­sát, az elbocsátólevelet vagy mivel nálunk ilyet a plébánosok adni nem szoktak, a háromszori hirdetés­ről szóló bizonyítványt, illetve mindazon okmányokat, melyeket polgári egyéneknek a házasság kötésnél előmutatniok kell, és arra ügyelnék, hogy az illető besorozva nincs. Azt, hogy miért nincs besorozva, miért nem volt besorozva, vagy volt-e a sorozóbizottság előtt a 3-ik korosztályból kilépett, azaz 23-ik életévet betöltött egyénnél ezen 23-ik életévének betöltése után követ­kezett deczember 31-ének elmultával nem kutatom. Mert 1) a véderőről szóló 1889. évi VI. t.-cz. 50. §. azt mondja: „a nősülés a hadköteles kor előtt és a harmadik korosztályból való kilépés előtt nincs megengedve." 2) a honvédelmi ministernek a most idézett törvényczikk végrehajtása iránt kibocsá­tott utasítás 19. §. 1. pontjában ez áll: „a nősülés az állításra kötelezett korba való belépés és a 3-ik korosztályból való kilépés előtt nincs megengedve." 3) a honvédelmi minisztertől 32500/XVII. sz. a. 1890. okt. 7. kibocsátott s dunántuli egyházkerüle­tünk püspöke által velünk 1891. jan. 20-án 60. sz. a. miheztartás végett szószerint közlött rendeletében (I. A. 3. pont) ezt olvasom : „kivételes nősülési en­gedély nélkül nősülhetnek és igy nősülés tekin­tetében csak is a köztörvények s szabá­lyok alá esnek azok, a kik a harmadik korosztályt, vagyis 23-ik életévök betöl­tése után következő decz. 31-ét túlhaladták és sem a hadsereghez (haditengerészethez) sem a honvédséghez be nem soroztattak." Gyónás czéljából együtt volt lelkésztársaimnak véleményét tehát, hogy t. i. „mihelyt valaki a 23. évet betöltötte minden utógondolkozás nélkül eskethető" nem tartom egészen szabatosnak ; mert az olyan egyénnek még 23-ik életévének betöltése után legalább is még decz. 31-ig kell nősülésével vára­koznia és besorozva nem szabad lennie. Ez az álta­lános szabály, mely alól, hogy vannak kivételek, tudom, de ezek nem tartoznak most ide. Mert nagy­tiszteletűséged vőlegény-egyénének nősülési ügye nem ezen kivételek, hanem azon általános szabály szerint bírálandó meg. És ezen egyénnél megvannak mind azon feltételek, melyeket az általános szabály kiköt, azaz besorozva nincs, és 23 éves már régen el­múlt. Hogy nagytiszteletűségednek az esketés teljesithe­tése iránt még is nehezen eloszlatható aggodalmai van­nak, ennek méltánylandó nemes indokát két körül­ményben vélem feltalálhatni : az egyik az, hogy nem akar törvényellenes cselekedetben közreműködni s ez által vétséget követni el, a másik pedig az, hogy nem akar más valakinek kellemetlenséget okozni leg­alább nagyobbat nem, mint a mekkora őt saját hi­bájából már is érheti. A törvény ugyan is (1889. VI. 50. §.) és az ezen törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott uta­sítás (Rendeletektára 1889. III. füzet 19. §.) azt foglalja magában, hogy „a nősülés az állításra kötelezett korba való belépés és a 3-ik korosztályból való ki­lépés előtt nincs megengedve. A ki a tilalom áthá­gásával nősült meg 30 írttól 300 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. Az engedély nélküli nő­sülésben bűnrészes hivatalos közeget ugyanezen pénz­büntetés éri, fenmaradván ellene még a hivatali sza­bályok szerinti eljárás." Úgyde ezen törvény­szakaszba nem ütközik ki a 3-ik korosztályból való kilépés után következő uj évet bevárva lép házasságra, és nem ütközik abba azon lelkész sem, a ki ilyen egyént megeskettet. Nagytiszteletűséged egyéne pedig, a kinek megeskethetése iránt aggodalmai vannak, a mint irni méltóztatik; immár 40 éves ! Ha ezen egyén annak idejében talán azért nem soroztatott be (s a szolgálat alul nem mentetett fel), mivel az állítástól törvénytelenül távol maradt, tehát állításköteles szökevény, akkor érheti őt ezen ki­hágásáért büntetés. Mert pénzbüntetéssel, esetleg pénz s szabadság büntetéssel, a korosztály és sor­szám rendjén kivül való állítással büntetendő ; neve­zetesen ha az állításköteles szökevény a sorozó bizott­ság előtt azon év végéig nem jelent meg, melyben életének 36-ik évét betöltette s így többé utó nem állítható, 15 naptól két hónapig terjedhető elzárással és 50 írttól 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő (közbevetőleg legyen megemlítve, hogy a házasságtól való eltiltás, a nősülés kor­látozása a büntetés -nemek közt itt sem említtetik). Az állítás elől való szökés bűnrészesei is 3 naptól két hónapig terjedhető elzárással és 15 frttól 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel bünte­tendők ; és a ki ravasz fondorlatokat használ a vé­gett, hogy mást a törvényes védkötelezettség alól kivonjon, vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal és 2000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik (véderő törvény 35. 44. 47. §§., utasítás 78. 80. 81. §§.)

Next

/
Thumbnails
Contents