Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - Egyházunk és gyűléseink (Andorka Gyula)

Kilenczedik évfolyam. 37. szám. Pozsony, 1891. évi Szeptember 12-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLA. f Előfizetési ár: Egész évre 6 frt —kr. félévre . 3 „ - „ negyedévre 1 „ őö „ Egy szám ára: V 12 kr. o. é. J JA EGJELEN HETENKENT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TZR-SZTYÍHSTSZIKI^r FERENCZ. Hirdetés ára; Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve & kr. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom : Egyházunk és gyűléseink. (Andorka Gyula.) — A bonyhádi s felsőlövői altanodák állami érdeket képviselnek. (Kund Samu.) Még egynéhány szó egyházunk nevéről. (Morhács.) — Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. Ii ül Nem tagadhatom, hogy bizonyos fájó érzet tölti el szivemet, midőn evangelikus egyházunk viszonyai s helyzete felett gondolkodom. Az az egyház, mely hivei számához aránylag legtöbb tanintézetet tartott és tart fen, mely — szinte aránylag — a hazának legtöbb tudományos s művelt embert adott, városaiban a magasabbfokú ipart, kereskedelmet s a polp-árosul t szellemet leginkább kifejlesztette, tehát a nagy nemzeti munkában a modern demokraczia megteremtéséhez leginkább hozzájárult, mely annyi tudóst, irót, hazafit adott e hazának, — melynek fiai a vallásért és nemzeti szabadságért vivott harczokban első sorban küzdöttek, s leginkább voltak kitéve a magyar nemzetet és szabadságát kiirtani törekvő osztrák absolutizmus csapásainak : mondom ma ez az egyház, a mi evangelikus egyházunk egy pár fanatikus pánszláv hóbortjai miatt annyi ellenséges megtámadtatásoknak van kitéve. Csak annyira elfogult és tájékozatlan sajtó, — mint a milyen a magyar sajtó egy része, az úgynevezett chauvinistikus sajtó — részéről lehet egyházunk hazafias és nagy nemzeti érdekeket védelmező missiója félreismerve. Mert ha ezen sajtó igazságos akarna lenni és viszonyaink felől kellő tájékozást óhajtana szerezni, ugy egyházunkat máskép birálná meg. Mert autonomia mellett, és a protestáns szabadgondolkodás körében lehetetlen elnyomni a más nemzetiségüeket, mert az egyház nincs kötve nemzetiséghez, az egyház hivatása egyesíteni mindazokat, a kik közös hitelveket vallanak. Nekünk az egyház kormányzatába befolyással biró és a magyar fajhoz tartozó evangélikusoknak kötelességünk arra törekedni, hogy egyházunk keretében államellenes politikai törekvések érvényre ne jussanak. És ezt egyházunk vezérférfiai teljesítik is. Németnyelvű hitrokonaink magyar gymnásiumok fentartásához a legnagyobb áldozatkézséggel járulnak. Lehetetlen elhallgatnom egy meggyőződésemet t. i. azt, hogyha a kálvinisták között oly arány volna a német, tót és magyar nyelvűek között a mily arány nálunk evangélikusoknál van, akkor több baj lenne a tót kálvinistákkal, mint ma az evangelikus tótokkal, mert a kálvinista typus merevebb. A magyar állameszmének az adott viszonyok között egy felekezet se hoz annyi áldozatot és oly készséggel mint mi evangélikusok. És különös, hogy az az ultramontán, de magyar chauvinismust hirdető sajtó nem tartotta bűnnek az elkeresztelési viták alatt azt, hogy a magyar alkotmányos és hazafias szellemű kormány és törvény ellen agitatiót folytat, nem tartotta hazaellenesnek az állami tekintély ellenében idegen tekintélyhez fordulni, — s az államfő és a törvényhozás, souverenitását is, kérdésessé tenni : akkor ezen sajtó, egy pár fanatikus tótért egész egyházunkat támadja. És most midőn a primási szék betöltéséről van szó, hallani lehetett-e ezen sajtó részéről bármit is, mi tanúsíthatta volna, hogy kellő súlyt fektet ezen sajtó a magyar állam fenhatóságának biztosítására ? ! De hát mi magyar evangélikusok megszoktuk, hogy a méltatlanságokért a mi loy alitásunk, tör vény tiszteletünk nem vétetik tekintetbe igen gyakran, mert hazánkban legtöbbnyire az ér czélt a ki veri a nagy dobot s hangzatos frázisokkal dobálózik. Ellenségeink ellen valahogy megvédhetnők magunkat, de az a legnagyobb baj, hogy gyengült az evangelikus összetartozóság érzelme, s a valódi evangelikus önérzet s a tót pánszlávok túlzásai bevitték