Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - Dunántúli egyházkerület

•283 ségnek fogalmát, például : társ, avagy egyesített, — vagy szövetkezeti egyházak stb. Merészkedtem a „zsinati előmunkálatokénak egyházközségekről fejezetéhez fenemlített néhány szerény megjegyzést tenni, eleve tudván, sokan, igen sokan nem osztják szerény nézetemet; — de azt is tudom, hogy ha arra hivatott és egyházi kormányzat terén tapasztalt férfiaink a legkisebb részletekre kiterjeszkedő ily értelmű vagy irányá javaslatot tennének a zsinat asztalára, ez egyházközségünk beléletére csak is üdvös hatású lehetne. Tovább menve már most, még azt is kérdjük, váljon hogyan és mikép állunk az egyháztagoknak mindeddig semmikép sem rendezett más határban fekvő birtok után fizetendő egyházi adó és párbér üdvének rendezésével. Mit szóland ehhez a zsinat? Talán csak nem azt: hagyjuk e kényes kérdést a jövő talán 1991-iki zsinatra, hadd fájjék azoknak is kissé a fejük ! Pedig ki ismeri kiváltkép az alföldi nagy egyházakban naponta fel-felmerülő fontos s kénves eme kérdést, az bizonyos, szorongó szívvel kell, hogy kilesse a zsinatnak ez iigybeni intézkedését vagy teljes elejtését, képezvén ez ügy sok ádáz czivakodásnak alapokát. Lássunk egy példát. Bácsmegyei Kula nagyközség evang. lakosai mint tilia ez évben szervezkednek s egvházadó-kulcsot készítenek. Kula határában a cservenkai, szeghegyi, verbászi, torzsai stb. vagyonos egyházak tagjai, oly sok fekvőséggel birnak, hogy ha birtok után a kulaiak egyházi adót szednek be, ugy Kula 300 lélekszáma daczára, a bácsi esperesség legvagyonosabb egyházai közé fog tartozni. Kérdés, Kulának van e joga határában fekvő ezen birtokokra egyházi adót kivetni? S hány ily eset van Bácskában! Évek óta vesződnek már az esperességek e kényes kérdéssel, de megállapodásra még nem jutottak. Ha most még a zsinat sem fog intézkedni, akkor ám lássuk ennek az egyházközségekre nézve szomorú következményét ! Lesz harcz, lesz perlekedés, huza-vona s végül elkedvetlenedés, sok esetben áttérés is talán ! S hány ily égető kérdés elintézése váratik el a zsinattól ! ! E kitérés után áttérek arra, miről tulajdonkép irni akartam; a horvát-szlavon országi evangélikusok helyzetére. Minő helyzetben vagyunk mi itt a zsinattal szemben ? félő, hogy bár a zsinat megtartatik, fel is oszlik, a horvát-szlavonországi evangélikusok zsinat után ott lesznek hol előtte voltak : bizonytalan, rendezetlen körülmények között. Eddigelé inkább mostoha gyermekei valánk a magyarhoni egyet. ev. egyháznak, s minden jel arra mutat, hogy mostohán hágy minket a zsinat is. Az előmunkálat rólunk emlitést sem tészen, pedig érdemes lenne s hálás munkának bizonyulna! Kruttschnitt Antal. illflii, — A dunántúli evang. egyházkerület közgyűlése Pápán. A dunántúli evang. egyházkerületnek Pápán tartott közgyűlései rendesen a legnépesebbek szoktak lenni. Látszik, hogy Pápa a kerületnek meglehetősen középpontjába esik. Ez idén is szép számmal gyűltek össze a kerületnek világi és egyházi képviselői egyaránt a f. hó 12-ikére hirdetett gyűlésre. A pápai gyülekezet elöljáróságának kiváló tapintatát, a gyülekezet tagjainak nemes hitbuzgóságát bizonyítja az, hogy ily nagyszámú vendégsereg oly alkalmas elszállásolásra talált. A gyűlési tagok legnagyobb része már 11-én érkezett, ugy hogy az esti 6 órakor tartott értekezlet már nagyon népes volt. Szerdán, 12-én a közgyűlést megelőzőleg 8 órakor gyámintézeti istenitisztelet volt, melyen gyülekezeti buzgó közének után Laucsek Jónás vadosfai lelkész s alsósoproni esperes tartotta az ünnepi beszédet, Jelen. 3. r. 1, 2 v. alapján. Ker. János szavai szerint kiáltó szónak mondja a gyámintézetet, mely szinte az Urnák útját akarja egyengetni, hogy tökéletes népet készítsen és vezessen Krisztushoz. Eszközei a testvéri részvét és hitrokoni szeretet. Az alapige szerint Isten lelke szól hozzánk a gyámintézetben is és az angyallal azt mondja : Erősítsd meg — 1. a kik megmaradtak, II. a kik halandó félben vannak. Az istenitisztelet után rendezett gyűjtés utján 133 frt folyt be a gyámintézet pénztárába. A közgyűlés ugy ^10 óra tájban kezdődött Radó Kálmán egyházkerületi felügyelő és Karsay Sándor püspök elnöklete alatt. Egyházkerületi felügyelő úr rövid, de tartalmas megnyitó beszéde nagy hatást tett a gyűlési tagokra. Határozatba is ment azonnal, hogy az egész terjedelmében felvétessék a közgyűlés jkönyvébe. Mindenekelőtt utalt felügyelő úr a jelen idők komoly fontosságára. A közelgő zsinat teszi a jelen időt egyházunkra nézve oly kiváló fontosságúvá. Hisz a zsinaton egyházunkra az a feladat vár, hogy törvényeket alkosson egy jövő század számára. Kiemeli, hogy egyházunknak különösen az egyház -társadalmi téren, — a kül- és belmissió, az irodalom és nőnevelés terén kell fokozott tevékenységet kifejtenie. Ragaszkodásunk hitünkhöz legyen erősebb, mint ellenségeinknek megrontásunkra irányzott törekvései. Egyházunknak saját kebelében élő ellenségei ellenében fő dolog, hogy szervezzük legfőbb egyházi hatóságunkat oly módon, hogy az elég erős legyen minden idegen irányú törekvések megfékezésére és elnyomására. Egyházunk a szabadelvűség és demokraczia elvein nyugszik. Ugyanezen elveken épül a a jelen kor egész társadalmi élete is. Egyházunknak tehát minden jó törekvéseiben hatalmas segítségére leend a kor szelleme. Ugyanaz segítene bennünket, — ha felmerülne egyházunkban, — minden retrograd iránynak elnyomásában. Végül örömmel jelenti felügyelő úr, hogy a mult évi közgyűlés által kiküldött küldöttségnek sikerült főtiszt, püspök urat azon szándékától eltéríteni, hogy püspöki hivatalától végkép visszavonuljon s igy örömmel üdvözölheti őt a kerület nevében ez alkalommal ismét a társelnöki székben. Karsay Sándor püspök úr meghatottan mond köszönetet a kerületnek ujolag nyilvánult bizalmáért. Mult évi lemondását nem vonta vissza, de meghajolva azon okok