Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - Dunántúli egyházkerület

•284 előtt, melyekkel a küldöttség őt maradásra készté, tekintettel különösen a zsinat fontos teendőire, — felajánlotta s felajánlja a kerületnek és a közegybáznak roncsolt testi és lelki erőit, mindaddig míg ez állapotában egyházának némi szolgálatot tehet. Kéri elnöktársa és az esperességi elnökségek támogatását. A gyűlés ezzA megnyittatván Beliczay Elek világi főjegyző s Dr. Berzsenyi Dezső világi aljegyző, mandatumok lejárván, beadják lemondásukat. A gyűlés a lemondásokat elfogadván, az uj választást elrendeli s miután Dr. Berzsenyi elfoglaltsága miatt a jelen gyűlés végéig nem lehet jelen, a világi aljegyzői széket jelen gyűlés folyamára Nagy József kemenesaljai esperességi tiszti ügyészszel tölti be. A közgyűlés tárgyai közül mindenekelőtt a ministeri leiratok felolvasása került sorra. Ezek között méltó sajnálattal, de egyszersmind megütköző csudálkozással vette a gyűlés tudomásul a vallás és közokt. minister azon leiratait, melyekben értesít, hogy a felső-lövői és bonyhádi algymnasiumnak a kért államsegélyt nem adhatja meg, mivel ez intézetek egyike sem képvisel állami érdeket. A gyűlés egyhangúlag azon nézeten van, hogy a ministernek a két intézetre vonatkozó Ítélete hiányos, illetőleg téves iníormáczión nyugszik s ugyanazért elhatározza, hogy folyamodásait megújítja s az egyet, gyűlés alkalmával külön kerül, küldöttség által is törekedni fog a ministert helyesen informálni s igy nála kedvező eredményt kieszközölni. A minist, leiratok után felolvastatott báró Prónay Dezső egyet, felügyelő levele, melyben az egyet, gyűlést szept. 23-ikára hívja össze. Ezzel összeköttetésben azonnal kijelöltetnek az egyet, gyűlésre menő kerül, képviselők. A következő tárgy a zsinat ügye volt. Az egyet, zsinati bizottságból leérkezve felolvastatott a vallás és közokt. minister leirata, melyben értesíti egyházunkat, hogy 0 Felsége a zsinat tartását s annak f. é. decz. 5-ikére Budapestre leendő összehívását legkegyelmesebben megengedte. Az egyet, zsinati bizottság e leirat alapján azonnal szétküldötte a zsinatra szóló meghívókat. A kerül, gyűlés ezek folytán szintén elrendeli a zsinati képviselők választását s hogy úgy a választások körül, mint a megbizó levelek kiállításában egységes és helyes eljárás követtessék: a választási eljárás módját nyomtatott iveken fogja a gyülekezetekkel közölni s ugyanakkor a megbizó levelek mintáit is megküldi kellő számban az esperességeknek. A választásoknál egyébként a fő eljárás abban áll, hogy a zsinati képviselők választását a gyülekezetek rendesen összehívott közgyűlésen ejtik meg. Minden gyülekezet szavaz először is annyi egyházi és világi képviselőre, a hányat a zsinatra az illető esperesség küld. (A veszprémi és a tolna-baranya-somogyi esperesség t. i. 2 egyházi és 2 világi, — összesen 4, — a többi esperességek pedig 1 egyh. és 1 világi, tehát összesen 2—2 képviselőre. A választásra csak relatív többség kívántatik. Az esperességi képviselőkre szóló szavazatát jkönyvi kivonat alakjában minden gyülekezet saját esperességi elnökségének, a tanári képviselőkre szóló szavazatát pedig az egyházkerül, elnökségnek küldi be. Az esperességi képviselőkre beadott szavazatokat az esperességi gyűlés, a tanári képviselőkre beadott szavazatokat a főiskolai kis bizottság veszi számba s ugyanezen hatóságok állítják ki az illető megbizó leveleket is. A zsinat költségeiről a közgyűlés oly módon gondoskodik, hogy az évi államsegélyből már eddig szerzett zsinati alaphoz, mely 1033 frtot tesz, a f. évi államsegélyből ismét 500 frtot tesz; továbbá az 5911 frtot tevő államsegély-alapból 2911 frtot a zsinati alaphoz csatol. Egyébként pedig a zsinati költségek fedezéséről a kerület az itt megjelelt összegen túl is a szükség szerint teljes szavatosságot vállal.*) A zsinat ügye ezen határozatokkal elintéztetvén, elnöklő Felügyelő úr komoly figyelmébe ajánlja a választó gyülekezeteknek a zsinati képviselők választásában követendő lelkiismeretes eljárást, azt, hogy minden feszélyezettséget félre téve, oly férfiakra adják szavazataikat, kiknek idejük, kedvük és képességük is leend a zsinatra váró nehéz teendők teljesítésében hasznosan közreműködni. Fontos tárgya volt még a közgyűlésnek a kerül, főisk. nagy bizottmány jkönyve kapcsán a görög nyelv tanításának kérdése a soproni lyceum főgymnasiumában és a soproni lyczeum átvétele. Az első kérdés megítélésében alapul és irányadóul i szolgált a soproni lyczeum tanári karának emlékirat-szerű j jeles munkálata, mely nem zárkózik ugyan el sem a kor szellemének áramlata, sem az u. n. görög nyelvi törvény által teremtett helyzet előtt, de tekintve a soproni lyczeum anyagi viszonyait s azokkal összeköttetésben a görög nyelvi törvénynek tisztán átmeneti ideiglenes jelentőségét, nem tartja ajánlatosnak a pótló cursus berendezését, annál kevésbbé, mivel a lyczeum jelenlegi helyiségi viszonyai között az egyenesen lehetetlen is volna. A kerül, gyűlés többeknek ellenkező felszólalása s így meglehetős élénk vita után hozzájárult a főisk. nagybizottmánynak a tanári kar munkálatán alapuló határozatához, mely szerint a pótló cursust most egyelőre nem rendezi be, de egyúttal a főisk. nagy bizottmányt megbízza az arról való gondoskodással, hogy az jövőre miképpen legyen berendezhető. A soproni lyczeum átvételének kérdésében arról van szó, hogy a soproni lyczeum épületét, mely eddig a soproni gyülekezet tulajdona volt, az egyházkerület tulajdonjogilag átvegye. E kérdés előkészítésében egy a kerület és a soproni gyülekezet képviselőiből alakult vegyes bizottság fáradozott s annak munkálata alapján a főisk. nagy bizottmány ajánlja az egyházkerületnek az átvételt. Miután a tett előterjesztések alapján s a kérdés fölött kifejlett élénk vita folyamán a közgyűlés meggyőződött különösen arról, hogy a soproni gyülekezet a tatarozási költség fejében évenként fizetendő 300 frt megajánlásában és az u. n. előtemetői telek átengedésében, valamint az iskolai gyűjtemények átadásában s a tápintézet kormányzása jogáról való lemondásában teljesen méltányos ajánlatot tett: a közgyűlés hozzájárul a főisk. nagy bizottmány ajánlatához, kijelenti, hogy a lyczeumot átveszi s a főisk. nagy bizottmányt megbízza, hogy az előleges megállapodások értelmében a soproni gyülekezettel a szerződést véglegesen kösse meg. Most került szóba az az ügy, mely a lyczeum átvételét is tulajdonképpen napirendre hozta s legutóbb már elodázhatatlanná tette, t. i. a lyczeumi épületnek egyes *) A zsinati képviselők napidíját a gyűlés 4 helyett 5 frtban szabja meg.