Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - Soproni alsó esperesség

•230 A soproni alsó ev. egyházmegye június hó 29-én tartotta meg Szil-Sárkány ban ez évi rendes közgyűlését nagy tiszteletű Laues ek Jónás esperes úr és tekintetes Guóthlgnácz egyházmegyei helyettes felügyelő úr elnöklete alatt. D. e. 10 órakor nyitotta meg a gyűlést buzgó ének és ima után ntű esperes úr. Megnyitójában sajnálattal jelenté, hogy a minden igazlelkű protestáns által méltán várva várt zsinat ügyét jelen gyűlés tárgyai közé felvenni nem lehetett, miután a mult évi gyűlés óta ez ügyben hozzá semmiféle hivatalos értesítés nem érkezett; egyúttal azonban reményét is nyilvánítá, hogy a zsinat ügyében tán előbb mintsem várnók, lesz alkalma az egyházmegyének intézkedni. Majd megemlékezve a f. é. május hó 3-án tartott hálaiinnepélyről, intette a híveket, ne elégedjenek meg azzal, hogy az idén jubiláltunk, hanem a hithez való hűségben és evangeliomszerű buzgóságban mindinkább gyarapodva, járjanak azon elporladt dicső ősök nyomdokán, a kik az egyházért vérzettek és haltak. A felejthetetlen Rupprecht halálával megüresedett egyházmegyei felügyelői hivatalra a szavazatbontó bizottság jegyzőkönyve szerint nagyságos Takács Dénes urat, a soproni k. törvényszék elnökét választotta a gyülekezetek bizalma. Küldöttség kérte fel a megválasztott egyházmegyei felügyelőt a gyűlésen való megjelenésre, ki a kérésnek engedve, lelkes éljenzés közt megjelent, hogy az „egyházi rendszer" által megszabott eskü letétele után székét elfoglalja. Örömmel látta a gyűlés, hogy íme be van töltve e fényes állás, még pedig oly férfiúval, ki az egyházkerület soproni tanintézetei fölött közvetlenül őrködő bizottságnak élén évek óta viselt állásában fényesen bebizonyította, hogy más téren való nagymérvű elfoglaltsága daczára is készséggel bocsátja Istentől nyert erejét egyháza szolgálatába. S ez az öröm csak fokozódott még akkor, midőn ntű esperes úr s tek. h. felügyelő úr üdvözlő szavaira válaszolva kimondá, hogy a reá ruházott tisztséget, eltekintve az egyházmegye rendezett állapotától — már csak azért is kötelességének tartotta elfogadni, mert ő is vallja, hogy protestáns világi férfiút nagyobb megtisztelés nem érhet, mintha hitsorsosainak bizalma az egyház vezéreinek sorába emeli s neki is elve. hogy az ily bizalmat visszautasítani semmi szín alatt nem szabad. Ez ünnepélyes jelenet után sorra került az esperesi jelentés, melyből kitűnt, hogy az egyházmegye gyülekezeteiben s egyes híveiben meg volt a lefolyt évben is az a buzgóság és áldozatkészség, a mi egyházunkat üdvös intézményeivel együtt mindeddig fenntartotta. Mint nevezetesebb adatok kiemelendők a terjedelmes jelentésből : Az elmúlt évben egyházmegyénk gyülekezeteiben egyházi s iskolai czélokra tett hagyományok és alapítványok összege 1465 frt 52 kr., ebben mint nagyobb összeg Beledi Buti József 200 frtos, Szakonyi Böröczky János és neje 200 frtos hagyománya és dr. Ajkay Béla vadosfai gyiil. felügyelő 300 frtos alapítványa a május 3-iki jubiláris ünnepély alkalmából. Építkezésre, templomi és iskolai felszerelésre fordítottak a gyülekezetek 5851 frtot, mely összegben Szakony orgonacsináltatási kiadása 1288 frt, Szil-Sárkány iskolaépítési költsége 3000, Bük paplak átalakítási költsége 1100 frt. A május 3-án tartott emlékünnepélykor a „Leopoldianum"-ra begyült 106 frt 55 kr. Elismeréssel adózott a gyűlés az egyházmegye tanítóinak. Dicséretreméltó igyekezetükről, hivatásuk lelkiismeretes teljesítéséről beszélt a népiskolai bizottság jelentése, komoly munkálkodásukról az egyházmegyei tanítóegyesület beterjesztett jegyzőkönyve. A pénztári jelentés adatai szerint hátralék nincs. Mint évek óta mindig, úgy az idén is kellő időben lefizette járulékait minden gyülekezet. Miután még a gyűlés egy pár jelentéktelenebb ügyet elintézett, nagyságos egyházmegyei felügyelő úr bucsu szavai után d. u. 1/

s2-bor véget ért. A szép számmal jelenvolt hivek azon megnyugtató tudatban oszolhattak szét, hogy ügyeink rendben vannak. Hála érte a nagy Istennek. Elismerés a vezetőknek és az összes híveknek. Horváth Béla, ev. segédlelkész. — A zsinati bizottság f. júliushó 8-án Budapesten ülést tartott, melyen a legkegyelmesebb királyi — a zsinattartást engedélyező leirat leérkezése jelentetvén az azt kisérő vallás- és közoktatásügyi rendelet felolvastatott. — A legmagasabb királyi engedély a czímzést kivéve, azonos szövegű lévén az ev. ref. testvéregyházhoz leérkezett — s lapunk 26. számának 215 lapján közlöttel, azt ismételten közölni feleslegesnek tartjuk ; azomban a zsinatról s az azzal összefüggő egy s más részletről jövő számunkban bővebben fogunk megemlékezni. — Nagyszerű adomány. Özv. Pisztóry Bódogné szül. Schmidt Ida úrnő a pozsonyi ev. gyülekezet jótékony intézetei javára, boldogult férje hagyatékából, ennek halála napjától 3 év alatt kifizetendő 10.000 frtot adományozott a következő beosztással : 1. a leányárvaház számára 5000 frt; 2. az ápoló intézetnek 2000 frt. ; 3. a diakonisszaintézetnek 1000 frt. ; 4. a házi szegények alapjának 600 frt ; 5. a helybeli lelkészek nyugdíjintézetének 200 frt ; 7. tanítók nyugdíjintézetének 200 frt. : 8. az egyházi pénztárosok nyugdíjalapjának 100 frt. ; 9. a helybeli gyámintézetnek 100 frt.; 10. az ev. nőegylet jótékony intézetének 100 frt.; 11. a szegények és gyöngélkedők segélyalapjának 100; 12. a szegény özvegyek segélyalapjának 100 frt. ; 13. a szegény iskolás gyermekek étkezési alapjának 100 ; 14. a lyczeumi önsegélyző egyletnek 100 frt.; 15. a theologiai akadémiai önsegélyzőegyletnek 100 frt. — Ki jótéteményével oly sok nyomort enyhít, szivének sebére leljen írt Krisztusában s a segélyzettek hálájában. — Dr. Nendtvich Károly úrnak. Nagyságodnak az „Ev. Egyh. és Isk." f. é. 27. számában megjelent nyilt, — és a még f. é. ápr. 27 én hozzám intézett magánlevelét (a kettő gyönyörű ikergyermek !) s az ezekben foglalt lekötelező, szives nj'ájaskodásait igen köszönöm úgy a magam, mint kálvinista hitsorsosaim nevében. Valóban úgy irányomban mint mindnj'ájunk iránt Nagyságod igen kedves! Kedvességével azonban nem kívánok visszaélni ; sem Nagyságodat a vita terére követni nem szándékozom; mert azoknak a fegyvereknek forgatásához, a melyeket Nagyságod használ, egyáltalában nem értek ; de soha érteni nem is akarok, mert úgy vagyok meggyőződve, hogy a közönséget, a mely elé valaki a tollal kezében lép, sokkal inkább meg kell becsülnie, sem hogy kitegye őt egy oly rendkívül visszataszító látványnak, mint a minőnek első jelenetét Nagyságod méltóztatott inscenirozni. Budapest, 1891. jul. 6. Kenessey Béla. — A bányai ev. egyházkerület költségvetése 1891. julius 1 — 1892. junius 30-ig terjedő számadási évre. A kerületi pénzügyi bizottság Büsbach Péter elnöklete alatt még junius hó 5-én tartott ülésén megállapította a jövő évi