Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - Soproni alsó esperesség

•231 költség-előirányzatot s tudomás vétel végett az esperességekhez leszállította. A költség előirányzata következő: I. Bevétel. Kamatokból: 4298 frt. Kathedratikum Agentionale illeték 2779 frt. 30 kr., Évenkénti adakozások 450 frt., Mokassini Mikály-féle alapítvány kezeléseért 50 frt., Államsegély 5000 frt., B. Baldácsy-féle alapból 2000 frt., összeg: 14577 frt. 30 kr. — II. Kiadás. Evi segélyek: 4420 frt., Évi fizetések: 2544 frt. 28 kr., Napi és utazási dijak 1500 frt., Egyházfinak 40 frt., Szarvasi főgymn. ösztöndija 105 frt., Beszterczebányai gymn. ösztöndija 100 frt., Papjelöltek ösztöndíja 100 frt., Prot. irod. társulatnak 500 frtos alapítv. után 5°/

0 25 frt., Az egyetemes egyház kiadásaira 250 frt., Nyomtatványok s vegyesek 500 írt., Luthertársaságnak 100 frtos alapítv. után 5°/

0 5 frt. — Államsegélyből: a ker. kilencz esperesnek 900 frt., özv.-árvaintézetnek 600 frt., B. Baldácsy-féle alapból befolyó összeg felett rendelkezik a közgyűlés 2000 frt. — Tőkésítendő 1488 frt. 2 kr. Összeg: 14.577 frt. 30 kr. — Felhívás a magyarhoni protestáns Írókhoz a népies iratok tárg}'ában. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság már első munkaprogrammjába felvette volt a nép között az erkölcsös s vallásos irányú közhasznú olvasmányok terjesztését (Alapsz. 2 §.), hogy ezek által is hathasson a protestáns öntudat emelésére. Azonban anyagi erői mind ez ideig nem engedték meg. hogy e téren is megkezdje munkásságát, ámbár a népies iratok kiadását mindig legelső rendű eszköznek ismerte el a maga elé kitűzött czél megvalósítbatására. De miután most protestáns közönségünk áldozatkészsége folytán már a Károli-alapra is legalább annyi begyült, hogy a Társaság rendelkezésére bocsáttatván, az összegnek kamatai is némi biztosítékot nyújthatnak, hogy néhány kisebb terjedelmű népies müvet már pusztán ebből is közrebocsáthatunk; másfelől meg a nagy angol Tract-Societvvel való kedvező megállapodásaink szintén lehetővé teszik ily irodalmi termékek kiadhatását : bizalommal fordulunk hazai protestáns Íróinkhoz, hogy méltóztassanak szives közreműködésükkel Társaságunknak e nemű munkásságát is támogatni s a nemes czél érdekében irói tollúkat felvenni. E népies iratok czélja a múltnak emlékeiből, vagy a jelen élet kimeríthetetlen változatosságából vett kisebb elbeszélésekkel. rajzokkal, avagy az emberi érzés- és kedélyvilág legmélyéről fakadt elmélkedésekkel a nagy közönségben a vallás és egyház iránt való érdeklődést felkölteni, a hol ez megvan, fokozni, az egyház iránt való szeretetet és ragaszkodást növelni, a kedélyeket megmélyíteni, a gondviselésnek életünk eseményeiben jelentkező működésére rámutatni s mindenek felett az örök evangéliumot mind szélesebb körben annyira élővé tenni, hogy mindenek megismerjék, hogy a Krisztus evangeliuma ma is Istennek hatalma minden hívőknek üdvösségére. E czél kitűzésével egyszersmind megjelöltük e népies iratok szellemét és előadási hangját is, a melyben és a melyen azok Írandók volnának. Mert mindezt tenni kellene népünk szellemének megfelelőleg, — távol minden erőltetett és keresett moralizálástól és még inkább távol az egészségtelen kegyeskedéstől, mert ez f-gyik sem vezetne czélhoz. Történelmünk — fájdalom — nagyon is gazdag oly jelenetekben, melyeknek elbeszélése már önmagától képes az iránt az egyház iránt szeretetet és ragaszkodást felkölteni, mely annyi szenvedésen és vértanuságon át tudta jogait kivívni s mai híveinek a békességes lakozást megszerezni. Az előttünk folyó élet is rendkívül gazdag oly történetekben, melyekben az isteni világkormányzás útjaira, az evangelium felemelő, megvigasztaló és megnyugvást adó erejére rámutathatunk és ott van az emberi sziv- és kedélyvilág a maga mozdulásaival, melyek mind megannyi tiszta és közvetlen forrásul kínálkoznak, hogy feltárassanak azok előtt, kik az élet mindennapi munkái között ily tanulmányokra, ily megfigyelésekre rá nem érnek. Nem tanácsokat kivántunk ezekben tisztelt íróinknak adni. hanem csak egy ujjmutatással szolgálni, hogy mit és hogyan óhajtanánk e népies iratokban nyújtani. Teljes reménységgel vagyunk az iránt, hogy úgy régebbi, gyakorlott tollú, kiváló iróink, mint a fiatalabb irók készséggel támogatandják társaságunkat e munkájában s hiszszük, hogy lassanként egy egész irói gárda alakul e munkakör körül is egy-egy lankadó kézből mindig ujabbak és ujabbak veendik ki a zászlót, hogy vigyék azt előbbre diadalról diadalra ! Meg vagyunk ugyan győződve, hogy vannak számosan, kik az ügyért való lelkesedésből is készséggel veszik fel a toll nemes fegyverét, hogy a protestantismus eszméiért harczra keljenek; de társaságunk mindig azt is szem előtt tartja, hogy „méltó a munkás a maga jutalmára", azért azt is kijelenthetjük, hogy a beküldendő munkákat mindenesetre díjazni fogjuk és egyelőre a puszta fordításokat íven kint 20, az átdolgozásokat 25 és az eredetieket 30 forint díjazásban részesítendjük, föntartván e díjazásnak a Társaság ereje gyarapodásával fölebb emelhetését. Hiszszük, hogy szavunk nem fog a pusztában elhangzani s reményijük, hogy a tisztelt munkatársak nemes buzgósága minél előbb lehetővé teszi e népies iratok megindítását, szem előtt tartván, hogy épen napi eseményeink között valóban veszély volna a késedelmezésben. Az első munkákra nézve legyen szabad ama kérésünket kifejezni, hogy azok már f. é. szeptember hó 15-re küldetnének be a Társaság titkári hivatalához (Budapest, IX., Csepelrakpart 7.) Budapesten, julius hó. Tisztelettel Szász Károly, a Magy. Prot. írod. Társ. elnöke. Kenessey Béla, a Magy. Prot. Írod. Társ. titkára. — A nógrádi esperesség f. hó 8-án a köv. napjain Losonczon tartotta közgyűlését. A zólyomi esperesség ez idei közgyűlését julius hó 29-én fogja megtartani Beszterczebányán. Ezt megelőző estén előértekezlet lesz, melyen a közgyűlés funtosabb tárgyait megbeszélik. (Tudósítást kér a szerk.) — A dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület évi közgyűlését, nem mint 26-ik számunkban tévesen közöltük aug. hó 18. és 19-én tartja, hanem augusztus hó 12-ik és következő napjain. A megjelenés napja aug. Ildikén lesz, a mely napon d. u. 6 órakor előértekezlet fog tartatni, A hegyaljai ág. h. ev. tanítóegylet az idén Miskolczon, július hó 1-én tartotta meg szokott évi közgyűlését. W o 1 f g a n g Lajos elnöki megnyitójáu kivül a közgyűlésnek fontosabb tárgyai voltak: 1. Fidler Sándor tályai tanitó beszámolója a Budapesten tartott IV. eg3-etemes tanítói gyűlésről ; 2. A számvizsgáló bizottság jelentése és indítványai; 3. Hajtmanszky Lajos abaujszántói tanitó ,.Játék az iskolában" czimű értekezése; 4. Szabó Endre kurittyáni tanitó pedig Gebe Endrének a mult évi jkönyvben felvett, de akkor nem ismertetett „A méh" czimű munkáját olvasta fel és ismertette behatóan. 5. Gyakorlati előadást Gebe Endre miskolczi tanitó tartott III. és IV. osztálybeli növendékekkel a Magyar Nyelvtan és Számtanból. — Tanitógyülés. A bácsszerémi ág. h. ev. esperességi tanitóegylet junius hó 25-én O-Verbászon tartott gyűlésén Schneeberger János új-verbászi lelkész további 3 évre elnökké választatott; Lackner Fülöp u. o. tanitó pedig alelnökké. A jövő esztendei gyűlés Szeghegyen fog megtartatni. — Esperességi visitatió tartatott a mult hónapban Szepes-Iglón, Kuszkin és Szepes-Béla egyházakban. Utóbbiban junius 18-án jelentek meg a vizsgálatra F á b r y János esperes, Toperczer Ödön és Strauch Béla urak az esperesség részéről. — Új iskola. A cservenkai egyház egy uj iskolának építését kezdette meg, melyben két újonnan választandó ev. tanitó fog alkalmaztatni, hog}

7 az eddigi 6 tanitó iskoláinak túltömöttségén segítve legyen. — Helyváltozás. Újvidéki esperességi káplánnak Valent Armin volt vadkerti s. lelkész hivatott meg.