Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - A pigra massa válasza (Varga Pál)

Kilenczedik évfolyam. 26. szám. Pozsony, 1891. évi Junius 27-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLA. r > Előfizetési ár: Egész évre t> frt — kr. I félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 „ Egv szám ára: 12 kr. o. é. /VI EGJELEN HETENKENT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : T^SZTYÉKTSZK:^ FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom : A pigra massa válasza. (Varga Pál.) — A lelkész-tanító képzéséről s egyebekről. II. (Mayer Endre.) — Azok az üres templomok. III, (Varga Márton.) — Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. — Hirdetés. — A pigra massa válasza. Az ev. papságot ujabb időben sok megtámadás éri. Nem nagy ideje még a „Hanyatlás

4' országos megjelenésének, most meg már a „pigra massa" szép ezimét kapta intra niuros. Egyetértek Dixi úrral abban, hogy nagyobb lelkesültségnek, fáradhatatlanabb tevékenységnek kellene jellemezni az ev. papságot az egyház felvirágoztatása ügyében, bár csupán azért, hogy a papi fizetés rendezése kérdésének elintézését hallgatólag másokra, talán világiakra, talán a korifeusokra bízza, pigra massának nem nevezném. Hogy irodalmilag sem positiv sem negativ irányban nem működik, sajnos tény ; de az megint csak az úgynevezett „liires" papokat, kiktől a massa vár valamit s nem a massât, vádolja első sorban. Vagy talán a pigra massába azok is belefoglaltatnak? Keressük a pigertasnak, szerintem inkább resignationak okát ! Faix úr a paupertasban leli meg. Hogy ez lehet esetleg egy ok, megengedem, de alá nem irom, mert Krisztus vitézénél szégyenleném, ha ez volna az egyedüli ok. Hiszen régebben is szegény fiak készültek a papi pályára s buzgóság mégis volt. Hiszen mikor kibocsátották az Ur szőllőjébe, az apák megmondották neki világosan, hogy szegénységgel, Ínséggel kell küzdenie, felhívták, hogy lelkesült buzgósággal szolgálja a zászlót, mely alá esküszik de azért jutalmat, ne e világtól, — mert ez vajmi ritkán ád — hanem Istentől várjon. Tudta tehát sorsát előre, hogy az a paupertasban fog határozódni, lépett volna vissza akkor, hiszen már akkor is öntudatos vala, lia jobban tetszett neki a Mammon oltára, mint Krisztus igája, most azért a pigertást nem védelmezheti paupertassal. Ugyan ki mondaná meg nekem mi volt Timotheus vagy Titus hiványa? Pedig igények akkor is voltak, mert a fügefalevél ruházat és a makkal való táplálkozás már akkor idejét multa. Hát ugyan a mult századok ev. papságának oly fényes volt a fizetése ? Pedig az akkori papok lelkesült buzgóságának köszönhetjük egyházunk létezését, törvényen alapuló szabadságának kivivását. Azt pedig állítom, hogy minden kornak, megvannak a maga magas igényei. Avagy a kath. papság a maga rengeteg vagyonát a mi időnkben kapta-e, nem e régebben, mint egyházunk fennáll ? De mi csak most vesszük észre, hogy ők gazdagok, mi szegények vagyunk, mert a szellem most változott meg! De fény s pompában velük versenyezni az ev. papságnak csak most jutott eszébe s mert e versenyben e világ fiai erősebbek a világosság fiainál, a világosság fiai birtokon belül is elveszítsék egyszerű egyházukértvaló lelkesültségüket, tevékeny buzgalmukat ? Ne, ne kacsingassunk mi oda át ! Ne, ne takargassuk mi minden tétlenségünket a paupertas hitvány paplanával, hiszen a mi országunk nem e világból való, hiszem mi nem niuló, hanem fonnyadhatatlan korona után futunk, hiszen a gazdag már itt e földön elvette jutalmát Î A paupertasnak inkább ösztönözni buzdítani kellene mindenkit nagyobb tevékenységre minden irányban az egyház felvirágoztatása érdekében, mert csak igy szüntethető meg az egyház és vele együtt a papság szegénysége. Lusta szegényből gazdag még soha sem vált, de serény, munkás szegényből igen. Furcsa gazda az, kinek kedve azért nincs a földmíveléshez s engedi, hogy földjét gyom s gaz verje fel, mert szomszédjának nem — mint neki — 10, hanem tízezer hold földje van ! Faix úr érvét a paupertast el nem fogadhatom a pigertas okának. Én a pigertas, szerintem inkább resignatió okát máshol keresem és találom. Eltaláltam-e, e lap t. olvasó közönségének ítéletére bizom. Az okot általánosságban igy fejezem ki : a megváltozott közszellemmel, az anyagiság szellemével szemben, az egyház mint egyház nem jutalmazza a szorgalmat, a buzgólkodást, a tevékenységet. Ez ál-