Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - Hazai egyházaink mozgalmai

Kilenczedik évfolyam. 3. szám. Pozsony, 1891. évi Január 17-én. EYANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre . t> frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 . 50 ., Egy szám ára: 12 kr. o. é. MEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TIRÖZTYÉISTSZIKIY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. 1 Tartalom : Hazai egyházaink mozgalmai. (Dixi.) — Észrevételek a „zsinati elömunkálatok"-ra. (Holles Dani.) — A kultur budget vita után. III. (Andorka Gyula.) — Belföld. — Vegyesek. Hazai egyházaink mozgalmai. Hazai keresztyén egyházainkban felpezsdült az életerő. — De mily nagy külömbség van a moz­galom jellemében, modorában ? A protestáns egyházak zsinatra készülnek, házi belügyeiket kivánják törvényhozásuk utján ren­dezni. — Előmunkálatokon dolgoznak; az elkészül­teket birálgatják. — Egyes kérdések felett meg­indult eszmecserékkel tisztázzák a felfogást, hogy a teendők iránt lehetőleg tájékozva legyen mindenki, ugy azok. kiket hitrokonaik megtisztelő bizalma a zsinatra küld, mint azok, kik távolabbról fogják érdeklődő figyelemmel kisérni a nagy fontosságú zsinati tanácskozásokat. — Érzik, hogy szervezetük, igazságszolgáltatási rendszerük iskolaügyük, tiszt­viselőik helyzetének javítása, biztosítása mind oly nagy feladatok, melyeknek sikeres megoldásától függ az egyház jövője, eszményi czéljának : Isten országa felvirágoztatásának elérhetése. Azonban már a két protestáns egyház között is van némi, — a történelmi fejlődés által létrejött különbség. — Mig a mi egyházunk első sorban a gyakorlat által, az egyetemes gyűlés megalakulá­sával kikerekített alkotmány át kodifikálva be akarja tetőzni s e mellett kivált az egyházi judicaturát óhajtja perrendtartásával rendszeresíteni s egyönte­tűnek alakítani : addig az evang. reformált testvér­egyház a tiz év előtti zsinat alkotásain tapasztalt hiányok pótlásán fáradozik. Nem merném állítani, hogy a mi zsinatunk számára kontemplált munkakör be lesz tartható, sőt az a meggyőződésem, hogy a tények kényszerítő logikája tágítani fogja a határokat s midőn az egye­temes gyűlés hatáskörének megállapítása után a tel­jesített munkát birálva akarjuk öszhangzatba hozni a fennálló kerületi, egyházmegyei, gyülekezeti szer­vezettel, arra a tapasztalatra jutunk, hogy ha erős, biztos tetőzetet akarunk, az épület alapjait, falait is meg kell újítanunk s bele fogunk, mert bele kell fognunk az alaptól és tetőzetig való épitésbe, a — mint ezt mindazon munkálatok megcselekedték, melyeknek szerzői egységes, öszhangzatos művet kí­vántak létrehozni. — Mert szerintem is szervezett egyetemes gyűlést, megfelelőleg szervezett kerület, egyházmegye s gyülekezet nélkül létrehozni nem lehet. — Azt pedig, hogy az egyetemes gyűlés által támasztott igényekhez képest, toldozva-foltozva csi­náljuk meg az alattas egyházi testületeket, én még képzelni sem birom, sőt magát a kísérletet is szeren­csétlenségnek tartom. így biztosra vehető, hogy a mi 1891. évi zsinatunk alkotmányozó zsinat leend, mely mun­káját meglehet ez idén nem fejezi be, de minden­esetre előkészíti a jövőnek építését, s részben meg is kezdi. A munkakör eme lehető és várható tágulását azért vettem szemügyre, hogy még ez esetben is lássuk a két protestáns egyház ama közös vonását, mely törekvését jellemzi t. i., hogy csakis belső egy­házi ügyeiket kivánják rendezni, mi negative annyi, hogy sem felekezetközi sem egyház és állam közti kérdéseket tárgyalni nem akarnak, nem fognak s még kevésbbé akarnak politizálni vagy épen poli­tikai pártot alkotni. — Az államéletnek, mint isteni rendnek körét át nem lépik az egyházak, nem poli­tizálnak megmaradnak illetékességűk határain belől, amint azt lényegök, elveik parancsolják. A protestáns ember, ha hazafiúi kötelességének teljesítésében szükségesnek látja, hogy egy vagy más, meggyőződése szerint a haza érdekének megfelelőbb politikai párthoz csatlakozzék : teszi azt mint a haza polgára, mint politikus s lia a protestantizmus el­vei befolyással lesznek is elhatározására, mégsem fogja politikai nézeteit, hazája érdekét alárendelni egyháza érdekeinek, valamint egyháza érdekeit az állami érdekeknek, mert tisztán s kizárólag a haza kebelében élő protestáns egyház érdeke

Next

/
Thumbnails
Contents