Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - A vallás és közoktatásügyi minister rendelete az érettségi vizsgálat tárgyában

által beszereztetett és a melynek külső oldalán gyönyörű metszettel a következő bevésés olvasható: „Tisztelendő Laukó Károly lelkész úrnak, 25 éves papi működése emlékeül, a kecskeméti ágost. hitv. evang. egyház hívei. 1891. május 6-án. Ennek megtörténtével Kressák Pál, a kecskeméti államilag segélyezett gazdasági szaktanitással egybekötött felső népiskola egyik derék tanára, mint az egyháznak rendes jegyzője s a tanuló-ifjuság hitoktatója emelt szót s nagy hatást keltő beszédében lelkészünk bokros érdemeit s jelesül azon benső viszonyt, mely közte s a derék lelkész között, ugyancsak 25 év óta háboritlanul fennállott, hangsúlyozván, érdekfeszítő alkalmi beszédét, a hallgatóság méltó elismerésben részesítette. Ezután dr. Hanthó István orvos úr leánykája Stefánia és Nyíri Károly m. kir. posta- és távirdafőnök leánykája Vilma pompás virágcsokornak átnyujtásával tisztelték meg a hitbuzgó lelkipásztort. Ekkor az ünnepelt lelkész az ő sajátos és megragadó papi szónoklatának magaslatára emelkedvén, meghatottan s elérzékenyülve szólott az őt megtisztelő híveihez. Gyenge tollam nem képes leírni a jelenet nagyszerű hatását s elég legyen ezúttal csak még azt megérintenem, hogy midőn a kenetteljes beszéd már a s zivek húrjait is megérinté, a lelkész becses személyéhez fűzött tántorithatlan ragaszkodás a szivek őszinte könyeiben lelte az igazolást. Es végül, miután a lelkész magát a hívek -további szeretetébe és legjobb hajlamaiba ajánlotta, az a puritán egyházi színezetű örömünnepély végéhez jutott. E szerény sorok írójának, aki e fényes kis gyülekezet kebelében ezelőtt 77. évvel születtem és a kinek vagy 60. év elforgása alatt alkalmam volt annak belső és külső viszonyait behatólag megismerhetni, szabad legyen a t. olvasó becses figyelmét még némely reflekszióra pótlólag kikérnem. Az érintett örömünnepély egyházunk történelmében unikumként szerepel, amennyiben a jövő 1892. évi octóber 14-én betöltendő századéves fennállása óta, ez volt az egyháznak első jubiláris ünnepsége. Igaz ugyan, hogy lett volna alkalma a híveknek egyik most már rég porladozó lelkészével szemben, nemcsak ezüst, — de arany emlékünnepélyt is rendezhetnie, tekintve, hogy a néhai Hajnal János lelkész úr, a közelismerés szerint is, mély tudományu s nagy bölcsességü férfiú 50 éven felül hirdette nálunk az Isten igéjét. 0 volt egyházunk második lelkésze; de — tisztelet az elhunyt iránt, már csak a dekórum kedvéért is tartózkodom részletes jellemzésébe bocsátkozni, s elég legyen röviden csak annyit felemlítenem, hogy ő, a hosszú évek lefolyása alatt zárkózott magatartása miatt nem volt képes az egyház benső rokonszenvét megnyerhetni és így könnyen érthető, hogy nem ellenszenvből, vagy a kellő tisztelet hiányából ; hanem inkább az általa teljesen magára hagyott elöljáróság tanácstalanságából, a jubiláris ünnepségek mind a két alkalommal mellőzve lettek. Egyébbként más tekintettel is, az említett korszakot bízvást nevezhetnők — a lelkészi gondos vezérlet hiánya miatt magára hagyatva volt akkori elöljáróságunk, a közügyek vezetésében lankadást nem ismerő tevékenysége daczára — a „mozdulatlanság" korszakának. A következett lelkészek s köztök a később püspökké lett országoshírű néhai Czékus István úr is csak rövid ideig szerencséltették az egyházat papi vezényletükkel. Utóbb tisztelendő Lauko Károly úr, az egyháztagok egymás elleni botrányos torzsalkodása és már-már aggasztóvá vált szakadások tünetei közben, vette át az egyház kormányzását s fiatal erővel ragadta meg a kibékítés nagy munkáját s apostoli kegyességgel párosult valláserkölcsi szellemben, de egyszersmind kitartó eréllyel működvén, sikerült neki a békét s az egyháznak annyira óhajtott nyugalmát mindenkorra biztosítani. E mellett az egyház anyagi jólétét is, jeles gondnokainkkal karöltve előmozdítani törekedett, ugy hogy — az eredményt szem előtt tartva — kis egyházunk e tekintetben is, most már példányképül szolgálhat, a mennyiben nemcsak hogy terhei nincsenek; hanem részben az ősökről reánk maradt díszes egyházi épületeken s fényesen jövedelmező bolthelyiségeken kivül, még jelentékeny tőkepénzzel is el van látva. Szóval a most jubilált lelkészünk Laukó Károly úr — biztos alapokra fektetve — megteremtette az egyháznak azon fénykorát, melynek hanyatlása sohasem leend. Es én azt kérdezem záradékul : ha létezhet-e egyházunk tagjai között Farizeus, a ki csak színlegesen és nem teljes lelke sugallatából kérné velem a Mindenhatót : hogy szeretett lelkészünk legjobb erőben és egészségben, még az arany jubileumot is megérhesse. Isten tartsa meg őt, óhajtása szerinti boldogságban, az emberi élet legszélső határáig ! Gömöry Frigyes. * A vallás és közokt. miniszter 1891. évi ápril hó II-én 52348/1890. szám alatt kelt s a tankerületek kir. főigazgatóságaihoz intézett rendelete: Az érettségi vizsgálatokhoz kiküldött kormányképviselők és miniszteri biztosok m. évi márczius hó 9-én, 10-én és 11-ik napján Budapesten megtartott értekezlete egyhangúlag elismerte, hogy középiskolai tanügyünk az 1883. évi XXX. t.-cz. megalkotása óta általában emelkedett. Az eredmény és eljárás összességére vonatkozó az osztatlan elismerés mellett azonban a szóban levő értekezlet, mind a vizsgálati eljárás, mind az egyes tantárgyak anyaga, módszere és tanítási eredménye tekintetében a további haladás és javítás nem egy útját jelölte ki s a concrét észrevételek és indítványok nagy gazdagságát hozta felszínre. Addig is, mig a kifejlett eszmecseréből levonható tanulságokat a jegyzőkönyv közzététele utján szélesebb körökkel is megismertethetném s a szükségeseknek mutatkozó összes intézkedéseket megtehetném, ezúttal az értekezlet tárgyalásaival kapcsolatosan a középiskolai tanártestületek figyelmét csak néhány oly észrevételre hivom fel, melyek már a f. év végén tartandó érettségi vizsgálatokon érvényesíthetők lesznek. Mindenek előtt magának az érettségi vizsgálatnak mivoltát nem méltányolja kellőképen a tanári testületek egy része*. Még sok helyütt divik az érettségi vizsgálatra való hosszadalmas praeparálás, az Írásbeli vizsgálatokon a mutatványszerű tételek kijelölése, a szóbelin betanult