Evangélikus Egyház és Iskola 1891.
Tematikus tartalom - Czikkek - Egyházunk neve
154 ország, Anglia, Itália, Hollandia, Svédhon, Norvégia, Ausztria-Magyarország, Románia, Oroszország, Svájcz, Egyesült-Államok, Észak-Amerika, Algierból. Az ismertebb nevek közül álljanak itt: Holtzmann, Kuno, Fischer, Oncken, Dilthey, Kleinert, Paulssen, Wattenbacli, Schönaich Carolath lierczeg, Nippoldt, Kern, Schiller, Rein, Avenarius, Stern, Althaus, Compayré, Browning, Laurie stb. A magyarországi aláirások közt ott van Szilágyi S., Dezső Lajos, Felméri stb. A társulat fent felsorolt ezéljait úgy akarja elérni, hogy az egy egységes szervezet kivánna maradni, Berlin széklielylyel. Azonban országonként elég önálló fiók vagy alegyesületekké tömörülhetnek azok, kik a társulat tagjai kivánnak lenni. A közzébocsátott felhívás szerint az országos egyesületek egy-egy elnökkel, pénztárnokkal és jegyzővel bírnának s a jövedelem 3/ 1 0-ed részét önállóan használhatnák fel. Sőt az ország egyes részeiben az egyes vidékeknek is szabadságában állana a tagolást még továbbra vinni. A tagok háromféléknek vannak tervezve ; pártfogók, kik egyszer s mindenkorra 500 márkát vagy 3—3 évre 100-at, fizetnek; alapítók, kik évenkint 10 márkát, vagy egyszer mindenkorra 100-at; részvevők, kik évenkint 5 márkát fizetnek. A pártfogók és alapitók az egylet minden kiadványát kapják, előbbiek 7, utóbbiak 2 szavazattal birnak ; a részvevők kapják a megindítandó Monatshefte der Comeniusgesellschaft" ezímü folyóiratot s egy szavazattal bírnak. Hogy nem is szólva az ünneplendő férfiú általános jelentőségéről, ily magyarországi egyesületnek is szép külön kutatási tér jutna, ki vonhatná kétségbe? Részint a fent nevezett régi evangélikus felekezetek, melyek már XIV. század óta merülnek fel honunk történetében, részint a XVII. század bölcseleti, theologiai és paedagogiai szellemi mozgalmai, Comeniusnak magának sokoldalú működése mindenek felett a történetbúvárok érdeklődésére számítanak. Azonban a nevelők és philologusok is sok tanulságosat vehetnek és nyújthatnak e körön belül. Azonfelül pedig a theologiai múltja iránt érdeklődők, hisz Comenius mindenütt mondja, hogy képeztetése és hajlama szerint tlieologus. Azért is szabadjon remélni, hogy az ünnepélyen és a társulatban tekintélyes lesz éppen a magyarhoni rész. Bár nem okvetlenül szükséges, félreértések kikerülése végett felemlítem, hogy az egylet épp úgy nem óhajt felekezeti czéloknak szolgálni, mint politikaiaknak sem. — Hogy eddig túlnyomólag evangélikusok jelentkeztek, természetes, de hogy ez így maradjon, nem kívánatos. Comenius humanista működését — feledve kétségbeesése rajongásait — a katholikus irók is méltányolják (pl. Gindely azt mondja, hogy az asketikus iratokat egy szent sem írhatta volna szebben), úgy hogy remélhető, hogy az ünnepély e tekintetben is legalább jelképileg egy lépéssel előbbre fog vinni Comeniusnak mindig hangoztatott ideáljához : egységhez és összhangzathoz a legkülönfélébb körök és áramlatok közt. Jelentkezések dr. Keller Archiv-Rath, Münster/W. pénzküldemények pedig Molenaar és Co. bankházhoz Berlinbe, Ecke Burg és St.AVolfgangstrasse intézendők. Az előkészitő ülés egybehivása az ősz végére van tervezve s reméljük, hogy ezen hazánk és ev. egyházunk is méltón lesz képviselve. —a —s. Egyházunk neve, Oly théma, mely fölött vitatkozni fölösleges időtöltés. Nekünk a nevekben válogatnunk nem lehet, nem szabad. S hogy mégis irok e tárgyról, csupán azért történik, hogy állításomat igazoljam. Mikor elolvastam e b. lapok 5. számában nt. Hurtay lelkész urnák czikkét, melyben felveti a kérdést, mi legyen egyházunknak neve — mert ez hosszú s talán már kopott — csodálkoztam, hogyan lehetett ilyen kérdést fel is vetni. Gondoltam, hogy hivatottabb nálamnál fog e kérdésre felelni s a tett indítványra megjegyzést tenni. Meg is jelent e tárgyban e b. lapok 14. számában egy czikk az én tisztelt kollégámtól Rafiay Sándortól, melynek tartalmával én is egyetértek, csak azon passusával nem tudok megbarátkozni, a hol azt mondja: „Legyenek a mi édes testvéreink ev. réf., mi maradunk a régi mellett vagy lia a hitvallások után akarjuk magunkat nevezni, legyenek ők helv. hitv. evangélikusok, mi pedig ág. lntv. evangélikusok." etc. Mi nem nevezhetjük magánkat a hogy akarjuk, az nem akaratunktól függ. A mi egyházunk neve nem lehet más, mint: Ágostai hitvallású evangelikus egyház. Különös volna az, lia pl. egy egyént, ki keresztelésénél János nevet kapott s aki azt 30 éven át viselte, egyszerre Péternek kezdenénk nevezni, vagy ő nevezné magát annak. Pedig lia az a név olyan mellékes valami, akkor nem volna benne semmi különös. De az a név nem mellékes, abban a névben ki van fejezve az ő énje, e név nélkül az a személy nem gondolható s maga sem hagyhatja el nevét, ha csak csalást nem akar elkövetni. Még különösebb volna azonban, ha egyházunkat, mely három hosszú századokon át viselte e nevet, egyszerre más néven kezdenők nevezni. Mert míg annak az egyénnek neve annak adásakor csupán a szülők akaratától függött s esetleg volt és csak a szokás folytán lett kifejezése az azt viselő személy én-jének addig egyházunk neve már kezdettől fogva nem volt esetleges, hanem annak lényegéből folyó, azt leghívebben kifejező. Evangyéliomon alapulván egyházunk tana, egyházunk nem nevezhette magát másnak, mint evangyéliomi-nak. De ez az „evangelikus" is még tág értelmű, mely nem fejezi ki teljesen egyházunk sajátosságát a többi keresztyén egyházakkal szemben, melyek szintén az evangyéliomot ismerik el alapnak, de különösen nem fejezné ki egyházunk sajátosságát a helv. hitv. egyházzal szemben, mety szintén evangélikusnak nevezi magát. Mindkettő evangyéliomi s a kettő mégsem egy, mert épen az
