Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Irodalom - Révész Imre egyházi beszédei

A dunáninneni egyházkerület többsége, ha a zsinattól távol marad, nemcsak a magyar evang. egyetemes egyházhoz lett hűtlenné, nemcsak magyar evang. egyház akar lenni a magyar evang. egyházban, hanem a rendtartásában az önmaga által ünnepélyesen vallott, alaposan megokolt elveit is megtagadja. Annál épületesebb a kerület püspökének egy magyar evang. főpaphoz, kinek hivatalelődei meggyőződésűkért üldöztetést, börtönt, gályát szenvedtek, valójában méltó azon férfias, hazafias nyilatkozata, hogy ő e lejtőre nem lép, hanem püspöki hivatalába iktatása alkalmával mondott programmbeszédében tett s akkor közhelyesléssel fogadott Ígéretéhez hiven, hazai evang. egyházunk egységét fentartani kötelességének ismeri, a zsinatban részt vesz s ott közegyházunk javára dolgozni kiván ! V. Hogy a dunáninneni egyházkerület többsége az 1790/1. évi XXVI. t.-cz. 4. §-t helytelenül, rosszul értelmezi, arról őt kapaczitálni nem kísérlem meg. Miután viselkedése országgyűlési interpelláczióra adott alkalmat, meg fogja kapni a felvilágosítást onnan, ahol az országos törvényt magyarázzák, illetve alkalmazzák, tehát a legilletékesebb helyről. Igénytelen nézetem szerint az 1790/1. évi XXVI. t - cz. 4. §.-a a hazai ág. hitv. evang. egyháznak, önkormányzatának, szabadságának erős védbástyája, mely azt megvédi úgy a kívülről, mint a belülről jövő megtámadások ellen. Megoltalmazza a kívülről támadó erőszak, megoltalmazza az egyház belsejében netán támadó szabadosság, az anarchia ellen is, elrendelvén, hogy

7 az evangélikusok azokban, amik a vallásra tartoznak, vallásuk felsőségeitől függjenek. Zsinaton kivül a magyarhoni ág. hitv. ev. 4 egyházkerületének legfőbb kormány

rzó s intézkedő hatósága az egyetemes közgyűlés, mely határozatait szavazás esetén az egyházkerületek szavazatának többsége szerint hozza meg. A zsinat összehívása s előkészítése dolgában az egyetemes közgyűlésnek a három kerület egybehangzó szavazatával, melyhez hozzájárul a dunáninneni egyházkerület tekintélyes kisebbsége élén a kerületi elnökség is, hozott határozata jogerős. Sem az egyetemes felügyelő, sem a zsinati bizottság, sem más egyetemes egyháztestület nem fogja tekintetbe venni a dunáninneni egyházkerület többségének, mely az egyetemes egyházban törpe minoritás, tiltakozását a jogerős határozat ellen ; mert az egyxtemes egyház funktionariusai az egyetemes egyház törvényesen létrejött határozatainak végrehajtói és nem anarchisták. VI. Es a legmagasabb helyen meg fogják hallgatni a zsinattartási engedélyért jobbágyi hódolattal, őseinktől öröklött hűséggel esedező kérelmünket. És a zsinat össze fog ülni, ha megtérnek és megjönnek a dunáninneni egyházkerület többségének egyházmegyéi által választott követekkel egyetemben^ ha nem jönnek meg, hát akkor ezek nélkül, és O cs. és kir. apostoli felségének jóváhagyásával, szentesítésével a magyarhoni ev. egyházban oly rendet fog megállapítani, mely ezen vallás mind világi tagjainak, mind egyházi szolgáinak közhelyeslésével legi nkább megegyezőnek fog tartatni ; — oly rendet, mely a magyarhoni ág. li. ev. anyaszentegyház fejlődésének, felvirágzásának, belső békéjének szilárd támasza, oly rendet, amelynek keretén belül a hazai evang. egyház vallás-erkölcsi s hazafias missióját zavartalanul teljesítheti. Mert nem szabad feledni, hogy nem 1791-et, hanem 1891-et írunk, nem felelősség nélküli s a hazán kivül hivataloskodó kormányszékek, hanem felelős magyar miniszterek kormányoznak a hazában. Nem lehet képzelni, hogy az evangélikusoknak kérelmét ne pártolják a korona tanácsosai, vagy, hogy mivel a magyarhoni evang. egyháznak egy törpe kisebbsége ismert egyéniségek izgatásai folytán talán jónak látja a zsinattól távol maradni, a zsinatnak a hazai evang. egyház felvirágozását s hazafias missióját biztosító, a hazai közérdekkel egyébként sem ellenkező kánonait legfelsőbb helyen szentesitésre nem ajánlanák és ezáltal oly kárhozatos törekvéseket ápolnának, pártfogolnának, melyekért a felelősséget a nemzet, a történelem, az isten Ítélőszéke előtt nehéz elvállalni. VII. És a gyülekezetek ? . . . nevezetesen azok a dissidens hivek, kik felizgattatván, félrevezettettek a nyáj természetes ösztönével hamar észre fogják venni, kik az Ur szive szerint való pásztorok, kik legeltetik őket tudománnyal és értelemmel az evangyeliom virányain, a haza földében a törvényes rend mesgvéi közt, — és kik az idegen zsoldban álló béresek, kik elvesztik, a ragadozó farkasok, kik elszaggatják az Ur mezejének juhait és meg fognak térni az egyetemes hazai evang. egyház kebelére, az exlex állapotból, a törvény oltalma alá . . . Nem ugyan mindnyájan . . . Nem t. i. a férgese ! . . . Ám legyen . . . annál életrevalóbb, ami megmarad. Kund Samu. lü iá Iii« Révész Imre egyházi beszédei. VI. füzet. Ünnepi és közönséges egyházi beszédek. (IV. füzet.) Irta Révész Imre. Kiadta Révész Kálmán, a pápai ev. ref. theol. akad. ny. r. tanára. Budapest, 1890. Kókai Lajos tulajdona. Bolti ára 1 frt 40 kr. Révész Imre egyházi beszédei. VII. füzet. Alkalmi egyházi beszédek. (V. füzet.) Irta Révész Imre. Kiadta Révész Kálmán, a pápai ev. ref. theol. akad. ny. r. tanára. Budapest, 1890. Kókai Lajos tulajdona. Bolti ára 1 frt 40 kr. * Révész Imre kiváló lelkész és egyházi iró szellemi hagyatékának két utolsó füzete fekszik előttünk, változatos és gazdag tartalommal csatlakozik e két füzet a már megjelent három füzethez, a 3—5-dik füzetekhez. Révész Imre újabban kiadott egyházi beszédeinek harmadik és negyedik füzetét az „Evangelikus Egyház és Iskola" 1889-ik évfolyamának 24-dik, ötödik füzetét pedig ugyanazon évfolyam 44-dik számában volt annak idején alkalmam e