Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - A dunáninnani egyházkerület többségének határozata (Kund Samu)

147 át, előkészítette a zsinatot, előmunkálatait közrebocsátotta, most midőn ezen előmunkálatokra mindenik egyházkerület (még a többségének vonakodása miatt késedelmes dunáninneni egyházkerületet sem véve ki) megtette észrevételeit, melyek közkézen forognak s tanulmány, eszmecsere tárgyát képezik : most áll elő a dunáninneni kerület többsége azon alaptalan kifogással, hogy a zsinat kellőleg előkészítve nincs, és hogy a magyar ev. egyház közgyűlése (a dunáninneni egyházkerület többségének non piacetje miatt) a zsinat összehívását ez idő szerint sürgősnek elismerni feljogosítva nincs ! II. Hozzáteendő, hogy a zsinati bizottság előmunkálata, mely a zsinaton a tárgyalás alapjául ugyan a zsinati bizottság által ajánltatik, az egyházkerületek egyházi rendtartásainak s ezek ide vágó pontjainak kellő figyelembe vételével készült. Az egyes kerületek ezen rendezetei, (mivel az 1791. évi zsinat kánonait közgyűlési határozatokká változtatták át) egymáshoz hasonlítanak, mint egyik tojás a másikhoz. Lényegesebb pontban a zsinati előmunkálat sem tér el a kerületek rendszerétől, nem — nevezet szerint a dunáninneni egyházkerület rendezetétől sem. Azon akadály, hogy az egyházkerületek csak a j közel múltban fogadták el egyházi rendszereiket s I hogy ezeknek életrevalóságát vagy hiányait a gya- í korlat még nem igazolja, bizonyos mértékben fenállhatott 1885-ben, de nem állhat fen 1891-ben. Avagy az egybázi rendszernek életrevalóságát vagy fogyatkozásait a gyakorlat sohasem deríti ki? Mostani alakjában legkésőbben állapította meg egyházrendezetét a tiszai kerület (1884). És ime ezen kerület már kipróbálta rendezetének előnyeit, fogyatkozásait s a zsinatba bele menni kész, akar! 1880-dik évben készült a dunáninneni egyházi rendtartás (a másik két kerületé még előbb!) Tiz éve mult el, hogy e szabályzat érvényben van, tehát elég ido arra, hogy intézkedéseinek a gyakorlatban helyes vagy helytelen voltáról véleményt alkothasson magának az ember ha akar, főkép mikor ezen rendtartás (saját bevallása szerint 5-ik lap) „nem akart uj alapokon uj az eddiginél talán tökéletesebb egyházszervezetet felállitani — mire egyes egyházkerület nem lesz hivatva, — hanem a helyenkint már is tettleg fenálló s életképeseknek és üdvöseknek bizonyult szabályokat egy rendszeres egészbe foglalta s általánosította ! " III. Igaz, hogy a zsinat az egyházaknak uj terhet fog okozni, a mennyiben eddig zsinattartási költségeink nem voltak, talán más uj terheket is fog róni az egyházakra, egyházi közczélok előmozdítására. Feltűnő mégis előttem, ki a dunáninneni kerülettől távolabb állok, feltűnő, hogy épen ez a kerület nyilvánítja az uj terhek miatti aggodalmait ! Ez a kerület! mely a 4 közül tudtommal egy maga van azon pénzügyi szerencsés helyzetben, hogy mindegyik esperesének, azon felül az idegen iskolákban tanító katechetáknak évenkint meghatározott összegű fizetést adni képes. Ez a kerület ! mely ez idő szerint azon idő- s korszerűtlen merész gondolattal foglalkozik, hogy tótnyelvű, uj középiskolát állít, mely nem múló, hanem évenkinti s néhány tizedre menő költséget fogna neki okozni, a felruházási tetemes szükségletet nem is emlitve. Ez a kerület ! mely épen most részesült özv. Kvacsala Jánosné által oly 1000 frtnyi adományban, mely, ha az előttem fekvő hirlapi tudósítást jól értem, azonnal fordítható a püspök által kijelölendő egyházi közczélra, tehát zsinattartásra is ! Mert az a tót, ev. gymnasium nem fog felállíttatni sem most, sem a jövőben ! Meglehet azonban, hogy én a távolból a dunáninneni kerület pénzügyi viszonyait nem jól látom. Megengedem, hogy többségének aggodalmas félelme az uj terhektől alapos s hogy egyházai, ezen ujabb terheket elviselni nem képesek. Úgyde akkor a dunáninneni kerület többsége oly szegénységi bizonyítványt állított ki ezen egyházkerületről, a mely bizonyítvány alapján annak életrevalóságát kell kétségbe vonnom. És akkor a zsinat ép ezen kerületre a legégetőbb szükség, hogy mielőbb oly intézkedéseket tegyen, a melyeknél fogva ezen kerülethez uj erőket csatol, azt akkép szervezi, mikép a magyarhoni ev. egyház testén életképes tag gyanánt élhessen s működhessék ! IV. Mind a négy egyházkerület rendszere elismeri, hogy mindegyik egyházkerület a magyar ev. egyház testének szerves tagja és azt is, hogy az egyház egyetemes rendezése a zsinat feladata. Félreérthetetlen nyíltsággal vallja ezt a dunáninneni egyházkerület rendtartása is, melynek 1. §-a igy szól : „a dunáninneni ág. hitv. evang. egyházkerület, mint a magyarhoni ág. hitv. ev. szentegyháznak egyik alkotórésze, addig is, mig az utóbbi ügyeit minden irányban közzsinatilag rendezné. . . . az itt következő rendtartást állapítja meg." De egyik egyházkerület rendszere sem indokolja az egyház egyetemes rendezésének szükséges s tidvös voltát oly megragadó bensőséggel, oly meggyőző érvekkel, mint éppen a dunáninneni egyházkerület rendtartása, melynek előszavában ez áll : „mai nap, midőn minden bármi kis egyletkének megvannak a maga alapszabályai, melyek utmutatása szerint mozog és működik, egy másfélszázezeren jóval több lelket számláló testület, habár a lelkiekben, az isten igéjében oly örök érvényű törvénykönyvet bilis, mely el nem múlik, ha az ég és a föld elmúlnak is, küléletében még sem nélkülözhet oly rendet, melynek magát, éppen a lelki élet annál sikeresebb fejlesztése czéljából, mindenki alávetni köteles légyen." Csak a „másfélszázezeren jóval több lelket számláló" szavak helyébe kell a jelen évi népszámlálás által a magyar haza területén talált evang. lelkek számát beletenni, hogy e meggyőző okokkal megható s a megdönthetetlen igazság mély alapján álló amaz érvelés a magyar evang. egyházegyetem alkotna ányozó zsinatára vonatkozzék ! A szükség érzete indította tehát a dunáninneni egyházkerületet, hogy egyházrendezetét megállapítsa. Ugyanezen szükségérzet indította a hazai ev. egyetemes egyházat, hogy ügyeit közzsinatilag rendezze.