Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - A dunáninnani egyházkerület többségének határozata (Kund Samu)

tessem, itt elnyomás felől még csak szó sem lehet, mert hiszen ki tiltja azt, hogy anyanyelven beszélj, vagy írj ? Erre nincs eset. Ilyesmi távolról sem tételezhető fel. Anyanyelv tehát és magyar hazai nyelv egymás mellett szépen megférnek, csak túlozni és elferdíteni nem kell a dolgot, különben az is könnyen megeshetik, hogy haza és felségárulási bűnbe esik az ember, mi éppen nem kívánatos. De tüzetes foglalkozástól a pol itiz álással óvakodjanak, mert ev. pap nincs, nem is lehet ilyesmire hivatva. Erre nem is képezte ki magát. Hagyjuk tehát a tüzetes politizálást politikusoknak, akiknek ez kaptafájuk s alioz rendesen is kiképezték magukat. A pap pedig maradjon a biblia mellett, s elégedjék meg az ő szerény állásával. Uni cuique suum, ez így legszebb és legjobb. Végre ajánlom, hogy : a világi áramlattal szemben erős állást foglaljanak. Világi áramlatot jelezi különösen a fényűzés, nagyzás, élvezeti düh, kéjhajhászat, finom csalás, sikkasztás stb., mi napjainkban ugyancsak kábit, vakit, hódit és arat. Alig szükséges mondanom, hogy ev. papi állás és ily áramlat két homlokegyenest ellenkező fogalmak. Éppen azért nagyon is a maga helyén volna ily hidrával idejekorán bátran szembeszállni s azt minden ponton az ev. szellem fegyvereivel lehetőleg visszaverni igyekezni, mert Urunk Megváltónk az önmegtagadást kívánta s azt is határozottan kijelentette, hogy aki vele nincs, ellene van s aki vele nem takar, tékozol az. De a népnél is oda szükséges hatni, hogy az egyszerűségnek arany szabályához alkalmazkodjék, mert amely nép az áramlattal úszik s annak sodró karjai közé vakon oda dobja magát, az ugyan menthetlenül veszve van. íme fiatal barátaim ! igy érzek és gondolkodom én. S midőn e részbeni nézetemet Önök előtt is ajánlólag feltárom, távol minden piszkos érdektől, teszem azt csupa tiszta meggyőződésből s szives szeretetből Önök iránt, mert késő már akkor mikor a fuldoklás előveszi az embert jajveszékelni. Mindég jóval előre kell elhárítani igyekezni a bajt. Most már határozzanak ! mert a választás Önök részén van. Én pedig csendes magányomba visszavonulva, kérni fogom az Istent, hogy a hű munkásokat szőllejében s éber pásztorokat a nyáj körében mind végig áldja. Tót-Komlós, 1891. ápril 24-én. Horváth Sámuel. A dunáninnoni egyházkerület többségéinek határozata. A dunáninneni ág. hitv. evang. egyházkerület többsége által hozott azon határozat, hogy „a kerület a zsinathoz követeket nem küld és az egyetemes közgyűlés mult évi jegyzőkönyvének 37. pontját végrehajthatónak nem találja," —bizonyára leverőleg hatott mindazokra, kik a magyarhoni evang. egyház iránt érdeklődnek és a magyar hazát szeretik. Azt hittük, hogy az evang. Sión magyar hazánkban az 1791. évi XXVI. t.-cz. meghozatalának jubileumát általános örvendezés között azzal is megtinnepli, hogy 1891-ben egy régóta tervbe vett zsinaton közakarattal s minden tényezőnek jó indulatu közreműködésével megalkotja a magyar evang. egyház felvirulásának s megerősödésének szilárd alapjait : és ime a dunáninneni egyházkerület többsége, egy ugyanazon kerületbeli tekintélyes kisebbség ellenében és saját püspöke ellenében, kit nem régen bizalmával felölelt, kinyilatkoztatja, hogy magyarhoni ev. egyházat nem, csak négy ev. egyházkerületet ismer és mindegyiküket egymástól annyira elkülönített jogkörrel, mely szerint az egyetemes közgyűlés a három többi egyházkerület összhangzó szavazatával,' melyhez még a dunáninneni kerület tekintélyes kisebbségének, ha nem is numeráló, de alkotóinál fogva mindenesetre ponderáló voturna is hozzáveendő, sem hozhatna jogérvényes határozatot ! Bevallott okai ezen separatistikus határozatnak ezek : mindazon akadályok, melyeknél fogva az egyetemes gyűlés még 1885. évben a zsinat tartását alkalomszerűnek nem tartotta és a melyek a kerületet eddigi határozataira indították mindeddig elhárítva nincsenek ; a zsinat kellőleg előkészítve nincs ; oly fontos kérdésnél, mint a zsinat tartásának kérdése egy kerületnek majorizálását az 1790/91. XXVI. t.cz. 4. §-ának alapján képzelni nem lehet. I. Felütöttem az egyetemes közgyűlés 1885. évi jkvét s 50 pontjából kiolvasom, hogy az egyliázegyetem a zsinat összehívását tekintettel arra, hogy az egyházkerületek csak a közel-multban fogadták volt el külön-külön egyházirendszeröket, melyeknek életrevalóságát vagy hiányaikat a gyakorlat még nem igazolja és tekintettel arra, hogy a zsinat megtartása egyházainkra ismét uj terhet róna, — azon idő szerint, tehát 1885-ben sürgősnek nem tekinti. Mellesleg legyen megemlítve, hogy az egyetemes közgyűlés 1885-ben „az idő szerint nem tartotta sürgősnek ; a miből azonban épen nem következik, hogy 1890-ben „ez idő szerint" sem lehetne az sürgős. Fontosabb, hogy a dunáninneni kerület akkor t. i. 1885-ben nem vonta kétségbe az egyetemes közgyűlés azon jogát, hogy a zsinat tartásának oly életbevágó kérdésében érvényes (mert a dunáninneni egyházkerület többségének szájize szerint való) határozatot hozzon. Nem vonta kétségbe még 1886-ban sem, bár a maga részéről, a dunáninneni egyházkerület akkor is kinyilatkoztatta, hogy a zsinattartást sürgősnek nem tekinti; sőt az egyházegyetem azon jogát, hogy a zsinatot előkészítse, tényleg elismerte az által, hogy tagjai által belement a zsinati előmunkálatok elkészítésébe. Még 1890-ben is némi jó akaratot mutatott, bejelentette, hogy részéről is a zsinati előmunkálatok kidolgozására bizottságot küldött ki. Es most midőn az egyetemes zsinati bizottság, mely a dunáninneni kerület tagjaiból is állott éveken