Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - A dunáninnani egyházkerület többségének határozata (Kund Samu)

tessem, itt elnyomás felől még csak szó sem lehet, mert hiszen ki tiltja azt, hogy anyanyelven beszélj, vagy írj ? Erre nincs eset. Ilyesmi távolról sem tételezhető fel. Anyanyelv tehát és magyar hazai nyelv egymás mellett szépen megférnek, csak túlozni és elferdíteni nem kell a dolgot, különben az is könnyen megeshetik, hogy haza és felségárulási bűnbe esik az ember, mi éppen nem kívánatos. De tüzetes foglalkozástól a pol itiz álással óva­kodjanak, mert ev. pap nincs, nem is lehet ilyes­mire hivatva. Erre nem is képezte ki magát. Hagy­juk tehát a tüzetes politizálást politikusoknak, akik­nek ez kaptafájuk s alioz rendesen is kiképezték magukat. A pap pedig maradjon a biblia mellett, s elégedjék meg az ő szerény állásával. Uni cuique suum, ez így legszebb és legjobb. Végre ajánlom, hogy : a világi áramlattal szemben erős állást foglal­janak. Világi áramlatot jelezi különösen a fényűzés, nagyzás, élvezeti düh, kéjhajhászat, finom csalás, sikkasztás stb., mi napjainkban ugyancsak kábit, vakit, hódit és arat. Alig szükséges mondanom, hogy ev. papi állás és ily áramlat két homlokegyenest ellenkező fogalmak. Éppen azért nagyon is a maga helyén volna ily hidrával idejekorán bátran szembe­szállni s azt minden ponton az ev. szellem fegy­vereivel lehetőleg visszaverni igyekezni, mert Urunk Megváltónk az önmegtagadást kívánta s azt is hatá­rozottan kijelentette, hogy aki vele nincs, ellene van s aki vele nem takar, tékozol az. De a népnél is oda szükséges hatni, hogy az egyszerűségnek arany szabályához alkalmazkodjék, mert amely nép az áramlattal úszik s annak sodró karjai közé vakon oda dobja magát, az ugyan menthetlenül veszve van. íme fiatal barátaim ! igy érzek és gondolkodom én. S midőn e részbeni nézetemet Önök előtt is ajánlólag feltárom, távol minden piszkos érdektől, teszem azt csupa tiszta meggyőződésből s szives sze­retetből Önök iránt, mert késő már akkor mikor a fuldoklás előveszi az embert jajveszékelni. Mindég jóval előre kell elhárítani igyekezni a bajt. Most már határozzanak ! mert a választás Önök részén van. Én pedig csendes magányomba vissza­vonulva, kérni fogom az Istent, hogy a hű mun­kásokat szőllejében s éber pásztorokat a nyáj körében mind végig áldja. Tót-Komlós, 1891. ápril 24-én. Horváth Sámuel. A dunáninnoni egyházkerület többségéi­nek határozata. A dunáninneni ág. hitv. evang. egyházkerület többsége által hozott azon határozat, hogy „a kerü­let a zsinathoz követeket nem küld és az egyetemes közgyűlés mult évi jegyzőkönyvének 37. pontját végrehajthatónak nem találja," —bizonyára leverőleg hatott mindazokra, kik a magyarhoni evang. egy­ház iránt érdeklődnek és a magyar hazát szeretik. Azt hittük, hogy az evang. Sión magyar hazánk­ban az 1791. évi XXVI. t.-cz. meghozatalának ju­bileumát általános örvendezés között azzal is meg­tinnepli, hogy 1891-ben egy régóta tervbe vett zsi­naton közakarattal s minden tényezőnek jó indulatu közreműködésével megalkotja a magyar evang. egy­ház felvirulásának s megerősödésének szilárd alapjait : és ime a dunáninneni egyházkerület többsége, egy ugyanazon kerületbeli tekintélyes kisebbség ellenében és saját püspöke ellenében, kit nem régen bizalmá­val felölelt, kinyilatkoztatja, hogy magyarhoni ev. egyházat nem, csak négy ev. egyházkerü­letet ismer és mindegyiküket egymástól annyira elkülönített jogkörrel, mely szerint az egyetemes közgyűlés a három többi egyházkerület összhangzó szavazatával,' melyhez még a dunáninneni kerület tekintélyes kisebbségének, ha nem is numeráló, de alkotóinál fogva mindenesetre ponderáló voturna is hozzáveendő, sem hozhatna jogérvényes határo­zatot ! Bevallott okai ezen separatistikus határozatnak ezek : mindazon akadályok, melyeknél fogva az egyetemes gyűlés még 1885. évben a zsinat tartását alkalomszerűnek nem tartotta és a melyek a kerületet eddigi határozataira indították mindeddig elhárítva nincsenek ; a zsinat kellőleg előkészítve nincs ; oly fontos kérdésnél, mint a zsinat tartásának kérdése egy kerületnek majorizálását az 1790/91. XXVI. t.­cz. 4. §-ának alapján képzelni nem lehet. I. Felütöttem az egyetemes közgyűlés 1885. évi jkvét s 50 pontjából kiolvasom, hogy az egyliáz­egyetem a zsinat összehívását tekintettel arra, hogy az egyházkerületek csak a közel-multban fogadták volt el külön-külön egyházirendszeröket, melyeknek életrevalóságát vagy hiányaikat a gyakorlat még nem igazolja és tekintettel arra, hogy a zsinat meg­tartása egyházainkra ismét uj terhet róna, — azon idő szerint, tehát 1885-ben sürgősnek nem tekinti. Mellesleg legyen megemlítve, hogy az egyetemes közgyűlés 1885-ben „az idő szerint nem tartotta sür­gősnek ; a miből azonban épen nem következik, hogy 1890-ben „ez idő szerint" sem lehetne az sürgős. Fontosabb, hogy a dunáninneni kerület akkor t. i. 1885-ben nem vonta kétségbe az egyetemes közgyűlés azon jogát, hogy a zsinat tartásának oly életbevágó kérdésében érvényes (mert a dunáninneni egyház­kerület többségének szájize szerint való) határozatot hozzon. Nem vonta kétségbe még 1886-ban sem, bár a maga részéről, a dunáninneni egyházkerület akkor is kinyilatkoztatta, hogy a zsinattartást sürgősnek nem tekinti; sőt az egyházegyetem azon jogát, hogy a zsinatot előkészítse, tényleg elismerte az által, hogy tagjai által belement a zsinati előmunkálatok elkészí­tésébe. Még 1890-ben is némi jó akaratot mutatott, bejelentette, hogy részéről is a zsinati előmunkálatok kidolgozására bizottságot küldött ki. Es most midőn az egyetemes zsinati bizottság, mely a dunáninneni kerület tagjaiból is állott éveken

Next

/
Thumbnails
Contents