Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - A dunáninneni egyházkerület közgyűlése

133 kerületi többségi határozatot törvénytelennek és őket nem kötelezőnek tekintik és bármit határozzon a kerületi többség, el vannak határozva magokat a zsinaton képviseltetni." Erre megindult a három órán át kisebb-nagyobb élénkséggel folyó vita. — A többség szónokai előadták okaikat, melyek miatt a folyó évben tartandó zsinatra követeket nem küldenek. — Az okok következők : az 1790/1: 26. t.-cz. 4. §-ában csak „superintendencziák"-ból alakult zsinatról lévén szó az egyetemes gyűlésnek, vagy a kerületek többségének nincsen joga bármely kerületet kényszeríteni a zsinatban való részvételre, másrészt a kerület, mint hazai egyházunk legmagasabb fórumának határozata ellenében az esperességeknek nincs joguk a zsinaton részt venni. — A zsinat nincsen kellőleg előkészítve. A zsinatnak a református atyafiakkal egyidejű megtartásából világos, az unionalis czélzat. — A jelen viszonyok között a zsinaton sem várható jobb eredmény, mint az egyetemes gyűlésen, mely a mult évben feléjök nyújtott békejobbot visszautasította. — Általában az egyetemes gyűlés törvényes létjogát tagadták mindannyian, állítván, hogy az állam sem ismeri el az egyetemes gyűlést és felügyelőt egyházi főhatóságnak. — Egy szónokuk igen érdekesen hivatkozott a dunántuli kerületre: — „ha a dunáninneni kerület 1848. előtt harmincz évig fumigálhatta (?!) az egyetemes gyűlést, ugyanazt teheti a dunáninneni kerület is és fumigálhatja az egyetemes gyűlést 30, 60, vagy 100 esztendeig is." A kisebbség a dolog meritumához nem szólott, sőt a vitától tartózkodni igyekezett. — Ez azonban nem sikerült neki, mert kötelességének ismerte legfőbb hatóságát védeni. — Végtére hosszas ide-oda beszéd után mindkét rész kifáradva szavazást kivánt ; de szavazásra nem a Mudroií által beadott, hanem a trencséni esperesség indítványának egyik része (a másik érdekes pontozatokból állott) tüzetett ki, — mely igy hangzik: „Tekintve, hogy mindazon akadályok, melyeknél fogva az egyetemes gyűlés még 1885. évben a zsinat tartását alkalomszerűnek nem tartotta és amelyek a kerületet eddigi határozataira indították, mindeddig elhárítva nincsenek; s tekintve, hogy oly fontos az egyházi életbe vágó kérdésnél, mint a zsinat tartásának kérdése egy kerületnek a majorizálását, illetve elmakacsoltatását az 1790/1. évi 26. t.-cz. 4. §-ának alapján képzelni sem lehet : a kerület a nem kellőleg előkészített zsinathoz követeket nem küld, eddigi határozatait fentartja és az egyetemes gyűlés mult évi jegyzőkönyvének 37. pontjait végrehajthatónak nem találja." — íme, ez amaz indítvány, melyet a dunáninneni kerület 5 : Árva, Liptó, Nyitra, Trencsén és Túrócz esperesség szavazatával, 3 : Moson, Pozsonyváros és Pozsonymegye ellenében határozattá emelt. — Ezen egyházalkotmányunkat sértő, törvénytelen határozat ellen a kisebbség óvást jelentett be, melyet jegyzőkönyvbe vétetni kivánt, egyúttal kimondván, hogy a kisebbség e határozatot magára nézve kötelezőnek el nem ismeri s a zsinatra követeit elküldi (de már ezt nem akarta a többség felvenni a jegyzőkönyvbe). Miután elnöklő püspök főtiszt, és méltóságos Baltik Frigyes ur a fentirt kettős határozatot kimondotta, felállván elnöki székéből, a következő ünnepélyes hangon tartott nyilatkozatot tette: „Parlamentáris helyzetemnél fogva itt, egyházi törvényeinkben gyökerező püspöki állásomnál fogva ugy a jelen elnökség, valamint távollevő elnöktársam nevében, bárilymegbizatással nem birok, de álláspontját ismerve, nyilatkozom. — Tekintve hazai evang. egyházunknak közel száz év óta táplált óhaját a rendezés iránt és a fennálló szükséget; tekintve, hogy ezen évben ünnepeljük az 1790/1. évi 26. t.-cz. századik évfordulóját; tekintve, hogy püspöki hivatalomba iktatásom alkalmával mondott progr a mm b e s z é d e m b e n azon, közhelyesléssel fogadott ígéretet tettem, hogy hazai evang. egyházunk egységét, i 1 le t ve a tö b b i t es t vé rkerülettel a köteléket fenntartani kötelességemnek ismerendem, de az elnökség jogainak teljes épségben tartása érdekében is kijelentem, hogy mi, az elnökség, a zsinatban való részvételünk jogát fentartjuk, ott közösen gyakorolni fogjuk s ebből folyó kötelességeinket ismerve, közegyházunk javára ott dolgozni kívánunk. Az e szavakra felviharzó „éljen" bizonyitá, hogy a a főpásztor igéje sziveket talált. — Eérfias, evangelikus főpaphoz méltó fellépéseért áldja meg őt az ő Ura Krisztusa, kinek épp oly készen veszi keresztjét magára, mint amily örömmel szolgál neki. A helyeslés hullámainak elsimulása után D ula Máté felügyelő úr a többség nevében a következő határozati javaslatot nyújtotta be : „A kerület óvást emel az ellen, hogy addig mig a zsinattartás kérdésében végérvénj^es határozatot nem hozott, — nevében és részére zsinattartásra engedélyt bárki is kérelmezzen, s ezen óvását az egyetemes felügyelővel közli." A többség által elfogadott ezen óvástételnek ellent mondott a kisebbség s ellenmondását jegyzőkönyvbe véteté. Délután 3 órakor csöndesebb kedélylyel (a jóllakott ember nem igen haragszik) kezdődött s folyt is a tanácskozás. A Reischel Károly bizottság előterjesztését a közgyűlés helyeselve fogadta el s igy az alapítvány nagyszombati földbirtoka mindenekelőtt bérbe adandó s csak azon nem várt esetben, ha ez nem sikerülne eladható, de semmi esetre a becsáron alól. Püspök úr beterjeszti a Steiger-féle 2000 frtnyi alapítványról szóló okiratot. Felolvastatott nt. Áchim Ádám békési esperes úr levele, melyben főtisztelendő urat értesíti, hogy özv. K v a c s a 1 a Jánosné szül. Konecsny Julianna a fölállítandó tót gymnasium javára 1000 frtot ad oly feltétel alatt, hogy ha ezen tervből nem lesz semmi, azon esetben adománya valamely a püspök által kijelölendő ev. egyh. közczélra fordíttassék. A jótékonyságáról evang. egyházunkban ismert derék özvegynek a kerület is köszönetet mond. Nagy érdeklődést keltett s közhelyesléssel találkozott a liptói egyházmegyének azon indítványa, hogy T r anovszky Gryörgy, liptó-szentmiklósi volt pap s tót ajkú híveinknél nagy becsben álló szent énekek költője születésének 300-ik évfordulója e folyó évben egyetemes egyházunk által ünnepeltessék meg. Püspök úr elnöklete alatt a liptói esperesség lett az ünnepély rendezésével megbízva. Még nöhány jelentéktelen ügy elintézése után.