Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - A dunáninneni egyházkerület közgyűlése

132 ha pedig két külön kerületben : akkor az egyházegyetem. Azért akarom javaslatom által a jogot meg méltányosságot, a helyi gyülekezet meg a közegyház érdekét, jogok élvezetét, meg terhek viselését lehetőleg egyeztetni, ugy hogy kiáltó igazságtalanságot meg túlzást kerülni, enyhíteni lehessen minden irányban. Javaslatom igy szól : A mely egyházközségben az egyházi és iskolai adók fekvőségek vagy más közadók arányában vannak kiróva, az abban birtokos, de nem ott lakó ág. hitv. ev. birtokos egyházi tartozásának felosztása kulcsát az érdekelt gyülekezetek és egyházmegyék, illetve kerületek meghallgatása után az egyházkerület, illetve egyházegyetem állapitja meg, a két érdekelt gyülekezet adókulcsának, szükségletének, egyházi és iskolai szolgálatainak méltányos tekintetbe vételével. Veres József. lllrtil, A dunáninneni ág. hitv. evang. egyházkerület folyó hó 15-én megtartotta rendkívüli közgyűlését. E gyűlés megtartását követelte egyrészről a dunnáninneni egyházkerület 1890. évi gyűlése jkvének 50. és az u. a. évi egyetemes gyűlés jkvének 37. pontja, másrészről azon szükségérzet mely a zsinattartás tekintetében a helyzet tisztázását már parancsolólag követelte. Hogy nagy dolgok előestéjén állunk, ezt nemcsak éreztük, de a rendkívüli előkészületekből is következtettük. A kerület többségének íérfiai röpiratok készítésével, lapjaikban czikkekkel — irodalmi uton erősen csinálták a hangulatot, sőt egységes eljárás létesítésére, még márczius 18-án Turócz-Szentmártonban, az öt felvidéki esperesség képviselői, Mudron Pál és Horváth József urak ikerelnöklete s Janoska György úr jegyzősége s 53 evangélikus részvétele mellett közös gyűlést tartottak, melynek megállapodásait az érdekelt esperességek magukévá tették. A három esperességből álló kisebbség, minden nagyobb apparatus nélkül az esperességi gyűléseken meghozta csodálatosan összhangzó határozatait s egyedül f. hó 14-én a kerületi értekezlet után tartottak Dr. S a m a r j a y Károly úr elnöklete mellett egy közös tanácskozást. Püspökünk már 13-án érkezett Pozsonyba, hogy előlülése alatt megtarthassa ugyanazon nap d. u. 3 órakor a Reischel-bizottság ülését, 14-én pedig délelőtt 8 órától 12-ig és d. u. 3—5-ig a zsinati bizottságban elnökölt; — estve 5 órától Bobrovniczky László liptói esperességi felügyelő úrral vezette a kerületi értekezlet tanácskozásait. Így előkészítve felvirradt ápril 15-e. A kerületbeli egyházmegyék küldöttei az Ur házában gyülekeztek össze. A theologiai akadémia hallgatóinak, az ifjak szorgalmát és énektanár Frühwi rth Sámuel ügyességét dicsérő elő- és utóéneklése mellett, Trsztyénszk y Ferencz imádkozott s felolvasta I. Kor. III. 10—23. igéket. Istentisztelet után a lyceum könyvtártermébe vonult, az azt zsúfolásig megtöltő jelenlevők tömege. Miután püspök úr megimádkozott, az esperességek követei beadták megbizó leveleiket s a betegsége miatt távollevő felügyelőnk nm. Szent-Iványi Márton úr helyett, mint legidősb esperességi felügyelő, a már az értekezleten is elnökölt Bobrovniczky László úr elfoglalta társelnöki székét, a gyűlés megalakult s az elnökök üdvözlő szavainak elhangzása után megkezdte tárgyalásait. Első tárgynak vétetett a mult évi ker. gyűlés jkvének 50 pontjával kiküldött zsinati bizottság munkálkodásáról szóló jelentés és javaslat. A bizottság egyes előadók között felosztva a munkát Mudron Pál az egyházalkotmányt, Hollerung Károly a tisztviselők szabályzatát, Michaelis Vilmos az iskola és vagyonügyet, D o hn á n y i Lajos a perrendtartást dolgozták ki. Az elkészült munkálatok felolvastattak, részben helyeselve végleges szerkesztés czéljából L e s k a János esp. urnák kiadatni s ugyanazon bizottság által megállapított szövegezésben magyar és tót nyelven kinyomatva alkotmányos tárgyalás végett a gyülekezethez leszállíttatni javasoltatott. Ez minden vita nélkül határozattá is lett. Érdekes, hogy az alkotmánytervezetben nincsen egyetemes gyűlésről, hanem csak egyetemes értekezletről szó. Most következett az egyetemes gyűlés 37. pontjának tárgyalása. — Amint az elnökség napirendre tűzte, felállott a kerületi többség vezérférfia, Mudron Pál s következő határozati javaslatot terjesztett be: „Minthogy az egyetemes gyűlés 1890. évi határozatának 37. pontjában azt határozta ; hogy egyházkerületünk oda utasittatik, hogy a zsinat költségeinek fedezéséről gondoskodjék, ámbár kijelentette, hogy egyelőre előbbi határozatához ragaszkodik, melynek értelmében a zsinatot ez idő szerint időelőttinek tartja s ez által a dunáninneni ág. h. ev. superintendencziát más három superintendenczia által majorizálhatónak mondotta ki, holott az 1790/91: 26. t.-cz. 4. §-a a superintendencziák zsinatáról szólván és superintendencziákat legmagasabb önkormányzati testületeknek ismeri az ág. h. ev. egyházban, melyek egyenjogúak egymás között s igy azoknak egyike sem majorizálható mások által : határozza el az egyházkerületi közgyűlés, hogy az egyetemes gyűlés 1890. évi 37. számú határozatát, mint az 1790/1: 26. t.-cz. 4. §-ába vágót a maga részéről kötelezőnek el nem ismeri." Evvel szemben a kisebbség megbízottja nt. Ritter Károly esperes, somorjai lelkész a következő határozati javaslatot nyújtotta be : „Tekintve azt, hogy a zsinat tartásának kérdésében, miután az törvényszerűen végig ment a fokozatos egyházi forumokon, a magyarhoni négy. ev. egyházkerület egyetemes gyűlése végleg határozott és a dunáninneni egyházkerületet kizárólag csakis arra utasította, hogy a zsinattartás költségeiről gondoskodjék ; tekintve tehát azt, hogy a zsinattartást vagy nem tartást kerületi gyűlésen még egyszer kérdésbe hozni, tanácskozás tárgyává tenni nem volna más, mint az egyház terén az anarchiát proklamálni, a pozsonymegyei, pozsonyvárosi és mosonymegyei esperességek nevében ezennel bejelentem ünnepélyes óvásukat és tiltakozásukat az ellen, hogy e kerületi gyűlésen a zsinattartás vagy nemtartás kérdése még egyszer tanácskozás tárgyává tétessék és kijelentik, hogy az e részben hozandó