Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - A dunáninneni egyházkerület közgyűlése

132 ha pedig két külön kerületben : akkor az egyház­egyetem. Azért akarom javaslatom által a jogot meg mél­tányosságot, a helyi gyülekezet meg a közegyház érdekét, jogok élvezetét, meg terhek viselését lehető­leg egyeztetni, ugy hogy kiáltó igazságtalanságot meg túlzást kerülni, enyhíteni lehessen minden irányban. Javaslatom igy szól : A mely egyházközségben az egyházi és iskolai adók fekvőségek vagy más közadók arányában vannak kiróva, az abban birto­kos, de nem ott lakó ág. hitv. ev. birtokos egyházi tartozásának felosztása kulcsát az érdekelt gyüleke­zetek és egyházmegyék, illetve kerületek meghall­gatása után az egyházkerület, illetve egyházegyetem állapitja meg, a két érdekelt gyülekezet adókulcsá­nak, szükségletének, egyházi és iskolai szolgálatainak méltányos tekintetbe vételével. Veres József. lllrtil, A dunáninneni ág. hitv. evang. egyházkerület folyó hó 15-én megtartotta rendkívüli közgyűlését. E gyűlés meg­tartását követelte egyrészről a dunnáninneni egyházkerü­let 1890. évi gyűlése jkvének 50. és az u. a. évi egyete­mes gyűlés jkvének 37. pontja, másrészről azon szükség­érzet mely a zsinattartás tekintetében a helyzet tisztázását már parancsolólag követelte. Hogy nagy dolgok előestéjén állunk, ezt nemcsak éreztük, de a rendkívüli előkészületekből is következtettük. A kerület többségének íérfiai röpiratok készítésével, lap­jaikban czikkekkel — irodalmi uton erősen csinálták a hangulatot, sőt egységes eljárás létesítésére, még márczius 18-án Turócz-Szentmártonban, az öt felvidéki esperesség képviselői, Mudron Pál és Horváth József urak ikerelnöklete s Janoska György úr jegyzősége s 53 evangélikus részvétele mellett közös gyűlést tartottak, melynek megállapodásait az érdekelt esperességek magukévá tették. A három esperességből álló kisebbség, minden nagyobb apparatus nélkül az esperességi gyűléseken meghozta csodálatosan összhangzó határozatait s egyedül f. hó 14-én a kerületi értekezlet után tartottak Dr. S a m a r j a y Károly úr elnöklete mellett egy közös tanácskozást. Püspökünk már 13-án érkezett Pozsonyba, hogy elől­ülése alatt megtarthassa ugyanazon nap d. u. 3 órakor a Reischel-bizottság ülését, 14-én pedig délelőtt 8 órától 12-ig és d. u. 3—5-ig a zsinati bizottságban elnökölt; — estve 5 órától Bobrovniczky László liptói esperességi felügyelő úrral vezette a kerületi értekezlet tanácskozásait. Így előkészítve felvirradt ápril 15-e. A kerületbeli egyházmegyék küldöttei az Ur házában gyülekeztek össze. A theologiai akadémia hallgatóinak, az ifjak szorgalmát és énektanár Frühwi rth Sámuel ügyességét dicsérő elő- és utóéneklése mellett, Trsztyénszk y Ferencz imádkozott s felolvasta I. Kor. III. 10—23. igéket. Isten­tisztelet után a lyceum könyvtártermébe vonult, az azt zsúfolásig megtöltő jelenlevők tömege. Miután püspök úr megimádkozott, az esperességek követei beadták megbizó leveleiket s a betegsége miatt távollevő felügyelőnk nm. Szent-Iványi Márton úr helyett, mint legidősb esperességi felügyelő, a már az értekezleten is elnökölt Bobrovniczky László úr elfoglalta társelnöki székét, a gyűlés megalakult s az elnökök üdvözlő szavainak elhangzása után megkezdte tárgyalásait. Első tárgynak vétetett a mult évi ker. gyűlés jkvé­nek 50 pontjával kiküldött zsinati bizottság munkálkodá­sáról szóló jelentés és javaslat. A bizottság egyes előadók között felosztva a munkát Mudron Pál az egyházalkot­mányt, Hollerung Károly a tisztviselők szabályzatát, Michaelis Vilmos az iskola és vagyonügyet, D o h­n á n y i Lajos a perrendtartást dolgozták ki. Az elkészült munkálatok felolvastattak, részben helyeselve végleges szerkesztés czéljából L e s k a János esp. urnák kiadatni s ugyanazon bizottság által megállapított szövegezésben magyar és tót nyelven kinyomatva alkotmányos tárgyalás végett a gyülekezethez leszállíttatni javasoltatott. Ez min­den vita nélkül határozattá is lett. Érdekes, hogy az alkotmánytervezetben nincsen egye­temes gyűlésről, hanem csak egyetemes értekez­letről szó. Most következett az egyetemes gyűlés 37. pontjának tárgyalása. — Amint az elnökség napirendre tűzte, felállott a kerületi többség vezérférfia, Mudron Pál s következő határozati javaslatot terjesztett be: „Minthogy az egyetemes gyűlés 1890. évi határozatának 37. pontjában azt hatá­rozta ; hogy egyházkerületünk oda utasittatik, hogy a zsinat költségeinek fedezéséről gondoskodjék, ámbár ki­jelentette, hogy egyelőre előbbi határozatához ragaszkodik, melynek értelmében a zsinatot ez idő szerint időelőttinek tartja s ez által a dunáninneni ág. h. ev. superintendencziát más három superintendenczia által majorizálhatónak mon­dotta ki, holott az 1790/91: 26. t.-cz. 4. §-a a superinten­dencziák zsinatáról szólván és superintendencziákat leg­magasabb önkormányzati testületeknek ismeri az ág. h. ev. egyházban, melyek egyenjogúak egymás között s igy azok­nak egyike sem majorizálható mások által : határozza el az egyházkerületi közgyűlés, hogy az egyetemes gyűlés 1890. évi 37. számú határozatát, mint az 1790/1: 26. t.-cz. 4. §-ába vágót a maga részéről köte­lezőnek el nem ismeri." Evvel szemben a kisebbség megbízottja nt. Ritter Károly esperes, somorjai lelkész a következő határozati javaslatot nyújtotta be : „Tekintve azt, hogy a zsinat tartásának kérdésében, miután az törvényszerűen végig ment a fokozatos egyházi forumokon, a magyarhoni négy. ev. egyházkerület egye­temes gyűlése végleg határozott és a dunáninneni egyház­kerületet kizárólag csakis arra utasította, hogy a zsinat­tartás költségeiről gondoskodjék ; tekintve tehát azt, hogy a zsinattartást vagy nem tartást kerületi gyűlésen még egyszer kérdésbe hozni, tanácskozás tárgyává tenni nem volna más, mint az egyház terén az anarchiát proklamálni, a pozsonymegyei, pozsonyvárosi és mosonymegyei esperes­ségek nevében ezennel bejelentem ünnepélyes óvásukat és tiltakozásukat az ellen, hogy e kerületi gyűlésen a zsinat­tartás vagy nemtartás kérdése még egyszer tanácskozás tárgyává tétessék és kijelentik, hogy az e részben hozandó

Next

/
Thumbnails
Contents