Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - A föld egyházi adója (Veres József)

Kilenczedik évfolyam. 16. szám. Pozsony. 1891. évi Április 18-án. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. r "N Előfizetési ár: Egész évre 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — n negyedévre . 1 ^ á0 n Egy szám ára: V 12 kr. o. é. J /4 EGJELEN HETENKENT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom: A föld egyházi adója. (Veres József.) — Belföld. — Vegyesek. — Pályázat. A föld egyházi adója, A kényes dolgok között a legkényesebb sok gyülekezetnek, sok egyházi hivatalnoknak vagyoni, jövedelmi viszonyait érinti. De mentül kényesebb, annál óvatosabban, annál nagyobb megfontolással kell elintézni. Mások is hozzászóltak már e tárgyhoz: én is megkisérlem felfogásomat s a békési esperességhez benyújtott javaslatom okait ismertetni. Az egyház kiadásait eleinte önkéntes adományokból fedezték a gyülekezet tagjai ; természetesen a gazdag többet, a szegény kevesebbet adott. Igen jellemző ez a szó : adó. Kitől hogyan telt. De mert a közöny, a szűkmarkúság, az önzés nem mindig hajlandó igazán a képesség arányában adni : idővel azt meg kellett állapítani : ki mennyit tartozzék adni vagyoni képességéhez mérten. Ezt határozza meg a kivetés, mértékül véve vagy az egyének számát, vagy a birtok mennyiségét, vagy a jövedelmet. Maga a birtok, jövedelem azonban voltakép nincs megadóztatva ; hanem ez csak a mérték az egyén adózási képességének megállapításához. Ez pedig nagy különbség! Az állam meg az egyház a föld megadóztatása tekintetében lényegesen különböznek egymástól. Az állam : a föld meg az emberek. Az egyház pedig csak az emberek. Az állam a föld, ipar, kereskedés stb. javára törvényei és intézményei által szolgálatot tesz, akárkié : honpolgáré vagy külföldié az a föld, üzlet stb. s e szolgálat fejében viszonszolgálatot joggal követelhet rajta adó képében. Az egyháznak ellenben semmi köze a földhöz, üzlethez, iparhoz stb. Az ő országa nem e világból való. Az egyház tehát nem az egyenértékű viszonszolgálat joga alapján követelhet egyházi adót a vagyon arányában, hanem csupán a méltányosság azon elve alapján, hogy mindenki képessége arányában segítsen az egyháznak az egyházi feladatok teljesítésében s az ahhoz szükséges eszközök (pénz) megszerzésében. Az egyház a leggazdagabbnak sem adhat többet, mint a legszegényebbnek. A hitközség határa tehát nem esik össze a politikai község határával. A politikai község határa megmarad községi határnak, akárki veszi meg ; a vétel által kiegészítő részévé válik a vevő a községnek jogokban és kötelességekben ; a közönség szolgálatot tesz neki, ezért adózik a birtok a községnek. A hitközségnél nem. Ennél a birtok mellékes, véletlen, változó tulajdon. Veheti az ember más vallásbelitől, adhatja más vallásűnak ; vagy lakhatik olyan távolságban, a hol neki a hitközség semmi szolgálatot nem tesz. Ha neki nem szolgál az egyház (földjének meg nem is szolgálhat,) mi jogon követelhet mégis tőle szolgálatot adó alakjában? A gyülekezet csak a maga tagjainak parancsolhat, csak a maga tagjaira vethet adót is. A gyülekezet pedig az emberek, nem a birtok. Igy fogták ezt fel eddig az egyházi rendszerek. Az 1845-iki javaslat 1. §. „Minden nagykorú, önálló, az egyház fentartásához segedelemmel járuló evangvélmi egvének az egyháznak szavazattal biró tagjai." Az indokolás pedig: „A tagokat az egyház fentartásának kötelessége egyenlően illetvén, mindnyájoknak egyenlő jogokkal kell birniok." A Szeberényi G. által egybeállított javaslat. (4. §.) A helybeli egyházi községnek teljes jogú tagja:- minden önálló, ki az egyház és iskola fentartásához arányos segedelemmel járul. Hat heti tartózkodás a helybeli gyülekezet tagjává teszi a hivőt. A dunántuli „rendszer (7. §.) „Minden ág. hitv. ev. egyén, ki valamely gyülekezet körében letelepedik és hat hétig folytonosan ott tartózkodik, an-