Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - A lelkész képzésről (Schneller István)

124 tik : ez világos ; de ne feledkezzünk meg arról, hogy ezen szegény gyülekezetek magyarh. ág. h. ev. egyházunk szerves egészének, az egészre nézve nagy értékű, szükséges szervei : — ß hogy ott, a hol egy tag szenved, szenved az egész test; — s hogy ott, a hol az egyes — az egészre nézve szükséges tag nem bir önmagában elég erőt az élethez, olt az egész hivatott azt életerejével táplálni. Nem vagyunk atomok, a mint azt nevezetesen róm. katholikus tudósok vetik szemünkre, hanem szabad s szervezetünk daczára is egy egységes szellem által áthatott egységes élő test. Ezen egység érzetét kell táplálnunk, ezen egység érzetének kell egy egyetemes vagyis közalap megteremtése által kifejezést adnunk. Kiki érezze ezen közalapra nyújtott adója által, hogy nem áll magában, hanem egy közös testnek alkotó eleme s tapasztalni fogja ép a gyöngék támogatása, erősítése által egyetemes egyházunk erősödését s önmamagában is a szeretet művének áldó hatását. Zsinat előtt állunk ! Erősítsük meg egyházunk egyetemes érdekeit képviselő élő organumait, tágítsuk ki egyetemes gyűlésünk hatáskörét s emez élő orgánumok, ezen évente a közegyház építése czéljából összeülő gyűlésünk megtalálja majd a krisztusi szeretet szelleme által vezéreltetve azon utakat és módokat, a melyek által gyülekezeteink sajnálatos, közegyházunkat megszégyenítő állapotán segíthetüuk. A baj azonban ez utón is csak lassanként, csak idővel orvosolható ; ezért is ideiglenesen, egyes rendkívüli esetekben igenis kivánatos felekezeti iskoláink fenntartliatása érdekében, hogy a tanítói s lelkészi állás egyesíttessék. Ezen kivánat teljesítése ép a fennt emiitett ministeri rendelet alapján lehető, a mennyiben a minister esetről esetre a főhatóság

1 előzetes felterjesztése alapján a szükséghez képest az engedélyt megadja a lelkészi és tanítói állomások ideiglenes j egyesítésére, illetőleg arra, hogy a tanítói állással járó teendőket tanítói oklevéllel nem biró lelkészek ideiglenesen elláthassák. — A bajon tehát így minden tanítói oklevél megszerzése nélkül segítve van. Más szempont alá eshet a segédlelkészi állásnak tanítói állással való egybekapcsolása. Az esetek külömbözősége tételezi fel azok kiilömböző ; megítélését is. Azon esetben ugyanis, ha a segédlelkész egy elaggott, hivataloskodásra képtelen lelkésznek helyettesítője, tehát tulajdonképen administrator s a gyülekezetben a lelkészi és tanítói állás egyesített : ugy ezen combinatio egészen a föntebbiek megitélése alá esik. Oly nagyobb de szegényebb gyülekezetekben, melyekben csak egy lelkész van s ez nevezetesen administrationális és pastoralis teendői által nagyon is elfoglalt, ugy hogy néha-néh a kisegítőre van szüksége : ily gyülekezetekben a combinatiót kívánatosnak és lehetőnek is tartom. Ily gyülekezetekben ugyanis a segédlelkészkedés inkább csak czim és nem hivatal ; a tulaj donképi hivatal a tanítói; s igy az országos törvény 141. §-val való ellenkezés nem létezne ; de igenis fenállana az ily állást elfoglalóra nézve a 133. §. azon követelménye, hogy e tanító tényleg tanítói oklevéllel is birjon. Ennek megszerzése, — a mint ezt a tényleges gyakorlat, nevezetesen nt. Scholcz Gusztáv lelkész dr felhozott esete — bizonyítja nagy nehézségekbe nem ütközik. A végzett theologus megszerzi azt rövid idei gyakorlat és szakszerű magán tanulmányozás után egy nyilvános tanítóképző-intézeten. Sőt még azon — bár alárendelt nehézségen is lehetne segíteni, — a mely szerint az illető tanév közben, esetleg a tél derekán volna kényszerítve ily okmány megszerzése végett messzire utazni — oly fonnán, hogy az illető ily nagyobb gyülekezetben, — a hol tehát nemcsak egy tanító működik — addig is mig ezen tanítói oklevelet megszerzi — mint segédtanító működnék. A gyakorlati tanítást ép az oklevél megszerzése előtt a törvény 102. §. elrendeli; s igy ép a törvény álláspontján lehetővé van téve a segédtanítónak egy sőt két év lefolyása alatt e szakvizsga letevése, illetőleg a tanítói oklevél megszerzése. Ily segédlelkészi vagy is helyesebben tanítói állás kiírásánál ép ezen feltételt, t. i. a tanítói oklevélnek 1 év lefolyása alatt való megszerzését ki kellene tenni s ez esetben azon theologusok, kik a tanítóskodásra hivatást éreznek nyugodtan pályázhatnának ily állásra is. Végül visszatérek ép ezen kérdés kedvező megoldása érdekében a lelkészképzésnél követelt átmeneti intézmények gondolatára. Ha ezen intézmény életbe léptetnék : ugy akár a nagyobb városokban felállítandó lelkészi seminariumok, akár a jelesebb lelkészek mellett szervezendő segédlelkészi állások — alkalmat nyújthatnának a, néptanítói szakismeretek és nevezetesen ügyességek megtanulására azoknak, kik erre kedvet és arravalóságot éreznek önmagukban. Az ily egyén közelebbi alkalmaztatása előtt már is megszerezhetné a tanítói oklevelet is. S ezen ismeretek és nevezetesen gyakorlati ügyességek a lelkészi hivataloskodás szempontjából is értékesek lennének, a mennyiben az ily lelkész magasabb szinvonalú paedagogia ismeretei alapján nemcsak indítást adhatna gyülekezete tanítójának, hanem esetleg még gyakorlatilag is megmutathatná neki intentiója alkalmazásának módját is. Ez uton tehát nemcsak, hogy e baj, e nehézség el volna mozdítható, hanem ezen átmeneti intézmény e szempontból is nemcsak egyházunkra, hanem az azzal valóban összeforrott iskolára nézve is áldásos lehetne. Túl terjengő voltam ; visszaéltem a t. olvasó türelmével. S valóban az alkalmi ok magában véve nem indokolja e behatóbb tárgyalást. De egészen más megvilágosítást nyernek szavaim, ha azok valódi okára vagyunk tekintettel. Valódi okuk azon érvényesülő irányzatban rejlik, a mely akadémiánk tudományos színvonalát leakarja szállítani, a mely akadémiánktól kész papot, sőt kész tanítót maholnap tán még kész gazdászt és orvost stb. kiván. Ez irányzattal szemben szükség'es volt kiemelni azt, hogy mily intentio adott akadémiánknak életet, kimutatni azt, hogy ezen intentio érvényesülése mennyire veszi igénybe theologusaink idejét, erejét; kimutatni azt,