Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A zsinat tanácskozási- s ügyrerndje (Kund Sámuel)

70 A tárgyalás befezése előtt vissza nem vont indítványok s javaslatok felett a szavazásnak vagy határozat hozatalnak meg kell történnie. 7. Kérdezések, interpellatiók az elnökséghez, vagy valamely bizottsági elnökhöz, rendszerint az ülés kezdetén, az érdemleges tárgyalás megkezdése előtt tétetnek, ha csak a tárgyalás alatt levő ügygyei összefüggésben nincsenek. Az ily kérdezésekre a válasz vagy azonnal, vagy az ülés végén adható, de egyik legközelebbi ülésben, az érdemleges tárgyalás megkezdése előtt mindenesetre adandó. 8. Az előző 3 — 7 pontokban megnevezett ügyek elintézése után a zsinat a napi rendre kitűzött ügyek tárgyalásához fog. A napirend mindig az előző ülésben állapíttatik meg, s a tárgyak az e szerint elfogadott sorrendben veendők tanácskozás alá. Az azon napi ülés a napirendet csak annyiban változtathatja meg, amennyiben a kijelölt tárgyak közül egyiket-másikat máskorra halaszt, de a napi rendre ki nem tűzött uj tárgyakat fel nem vehet. Kivételt képez e szabály alól oly sürgősségi indítvány, melynek sürgősségét a jelenlevő zsinati tagok 3/

4 része elismerte. 9. A napirendre kitűzött tárgyak feletti tanácskozás megkezdetvén, ettől eltérni s más tárgyról szólani a gyűlés különös engedelme nélkül nem szabad, kivéve a 8 p. utolsó bekezdésében foglalt esetet. „ 10. Minden javaslat vagy indítvány felett előbb általános vita tartandó ; ennek bevégeztével következik a részletes és pontonkinti tárgyalás. 11. Az első szó az indítványozót vagy ha bizottságban tárgyalt javaslatról van szó, a bizottság előadóját illeti ; utána az ellenindítvány beadója, bizottsági munkálatnál a kisebbségi, a külön vélemény előadója szólhat. A többi felszólaló az e czélra kijelelt jegyzőnél íratja fel magát, kik sorban, még pedig a lehetőségig a javaslat mellett és ellen felváltva hivandók fel. 12. A szólásra sorban következő tag elállhat a szólás jogától, előadását későbbre elhalaszthatja, de ezen elhalasztással az addig szólásra feljegyzettek jogát megszorítania nem szabad. 13. A szónok a gyűléshez s nem ennek egyes tagjaihoz intézi beszédét; beszédét olvasnia tilos. 14. Ha a szónok a tárgytól eltér, vagy általában meg nem tartja a tanácskozási szabályokat, az elnök őt figyelmezteti. Ha a szónok a gyűlés méltóságával össze nem férő, vagy botránykoztató kifejezéseket használ, az elnökség őt rendre utasítja. Ha a szóló ugyan azon beszédében kétszeri figyelmeztetés után, ismét elköveti azon hibát, szintúgy, lia a szóló rendre utasíttatván ugyanazon beszéde folyamában ismét a gyűlés méltóságával össze nem férő vagy botránkoztató kifejezéseket használ, az elnökség tőle a szót megvonja. Rendre utasítás esetében a szónoknak joga van mentségét elmondani; de figyelmeztetés, rendreutasitás, a szó megvonása ellen felszólalni, azokat visszautasitani, vagy vita tárgyává tenni nem szabad. Az ügyrend alkalmazása ellen támasztott kérdésekben a gyűlés dönt. 15. A szólót beszédében zavarni nem szabad; egyedül az elnökségnek van joga a szólót beszédében megszakítani. 16. Ugy az általános vitában, mint a részletes tárgyaláskor az egyes pontoknál mindenki csak kétszer szólhat ; kivévén, ha valaki a tárgyalás befejezését indítványozza, napirendet indítványoz, a tanácskozás szabályaira vagy ügyrendre hivatkozik, személyes kérdésben kér szót, szavainak félreértését akarja helyre igazítani. Ezen esetekben soron kivül is lehet szót kérni. 17. A gyűlés a tárgyalás alatt levő tárgyat vita közben is valamely, akár azon alkalommal e czélra választott bizottságnak kiadhatja, vagy bizottsághoz visszautasíthatja s annak jelentéséig végleges elhatározását felfüggesztheti. Ha ez csak valamely egyes pontra vagy valamely módosítványra nézve történik, a többi szakaszok és pontok tárgyalása tovább folytatható. 18. A vita befejezését a gyűlés bármikor elhatározhatja. Ezen esetben a szőnyegen levő tárgy mellett és ellene még egy-egy szónok emelhet szót, azon esetben pedig, ha az ág. és helv. hitvallású zsinat együttesen tart ülést, egy-egy szónok mindegyik zsinat tagjai közül. 19. Ha több szólni kivánó az elnökség felhívására már nem jelentkezik, a tanácskozás befejezettnek tekintetik. 20. Az általános vita befejeztével szavazás előtt még egyszer szólhat : a bizottság előadója, a bizottság kisebbségi véleményének, a külön véleménynek előadója, továbbá az indítványozó és az ellenindítványt tevő, ha az ellenindítványt a zsinat tagjai közül legalább hatan írták alá. A részletes tárgvalásnal minden szavazás előtt még egyszer szólhat az előadó vagy indítványozó, sőt felvilágosítást vita közben is adliat. 21. Elnökileg befejezettnek nyilváníttatván a tanácskozás, a zárbeszédek is, lia csak az ezekre jogosultak le nem mondtak ebbeli jogukról, szintén elmondatván, az elnök felteszi szavazásra a kérdést. 22. Hat tagnak a vita befejezte után, de a szavazás megkezdése előtt Írásban nyilvánított kívánatára a szavazás más napra halasztandó. 23. A kérdést ugy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel vagy nemmel felelhessen. Szavazás előtt a kérdésnek miként feltevése felett uj tanácskozás lehet s a gyűlés többsége határoz. Ha a szavazásra feltett kérdés, czikk vagy indítvány több részből áll, annak szétosztását lehet kívánni. 24. Szavazás alá legelőször a napirendre térés iránt beadott indítványok kerülnek, aztán a tárgyalás elhalasztása iránti indítványok, majd a javítmányok, módosítványok (amendements), aztán a bizott-