Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A zsinat tagjainak számáról (Schleiffer Károly)

1 ság javaslatától vagy ennek nem létében az eredeti indítvány vagy javaslattól leginkább eltérő, s igy sorban a kevésbé eltéró' javaslatok, módosítványok, indítványok, végül a bizottság javaslata, vagy annak nem létében az eredeti indítvány vagy javaslat bocsáttatik szavazás alá. 25. Ha a tárgy^alt indítvány vagy javaslat nem fogadtatik el egyhangúlag, a szavazás rendesen felállással és ülvemaradással történik. Ha az eredmény kétséges, ellenpróba tartandó. Az elnökség, vagy 10 tag kívánatára a jegyzők a szavazókat fejenkint összeszámlálják. Tiz tagnak a határozat kimondása, illetőleg a fejenkint való összeszámlálás megkezdése előtt írásban beadott kivánatára névszerinti szavazás eszközlendő. 26. Névszerinti szavazásnál a tagok neveiknél fogva betűrendben liivandók fel szavazásra, feljegyeztetvén ugy az igennel, mint a nemmel szavazók, valamint a távollevők. Az első felolvasás után a távollevők nevei még egyszer felolvastatnak, az időközben megjelentek szavazhatásáért. 27. A fejenkinti összeszámlálásnál és a névszerinti szavazásnál a jegyzőkönyvbe kiteendő az igennel és nemmel szavazóknak, valamint a zsinat azon idő szerinti összes tagjainak száma. A naplóba pedig felveendők a névszerinti szavazásnál az igennel, a nemmel szavazóknak és a távollevőknek nevei. 28. Minden szavazásnál köteles minden jelenlevő tag szavazni, az elnökségnek, ha csak a szavazatok egyenlősége nem áll be, szabadságára van hagyva, akar-e szavazni vagy sem. A szavazatok egyenlősége esetén azonban az elnökség szavazatai döntenek. Ha a két elnök szavazata is megoszolnék s ekként a szavazatok száma egyenlő marad : az indítvány vagy javaslat elejtettnek tekintendő. Azonban, ha ezen eset részletes tárgyalásban egyes szakasz vagy pont feletti szavazásnál fordult elő, akkor a gyűlés azon szakaszt vagy pontot akár ujabb szövegezés, akár egészen uj §. vagy pont javaslása czéljából bizottságnak adhatja ki. 29. Választásoknál s oly kérdések eldöntésénél, melyek egyes zsinati tagok személyes érdekeit érintik, szavazati lapokkal történik a szavazás. A szavazati lapok ugyanazon ülés végén olvastatnak s számláltatnak meg

1. 30. Szavazás közben beszédet tartani vagy szavazatot indokolni nem szabad. 31. A szavazás befejeztével s a szavazatok megszámlálása után az elnökség az eredményt kihirdeti. 32. Egyházi törvény vagy szabályzat alkotását czélzó javaslat szakaszonkint való letárgyalása után, az egész javaslat a következő napon még egyszer felolvastatván, felette végleges szavazás történik. Ez alkalommal csak oly igazitások eszközölhetők azon, melyek a részletes tárgyalásban elhatározott változtatások folytán a tárgyalás alapjául szolgált javaslat egyes részeiben és szerkezetében keletkezett ellentétek kiegyenlítésére s ezeknek a megállapított változtatásokkal öszhangzásba hozására vonatkoznak. A javaslatot, részeinek ily értelemben öszhangzásba hozása czéljából való átvizsgálásra a gyiilés bizottságnak adhatja ki, melynek jelentése a javaslat hármadszori felolvasásakor tárgyalandó. A kiigazítás után az egész javaslat felolvastatván, a zsinat annak elfogadása vagy elvetése felett szavazással dönt. Kund S. (Folyt, köv.) A zsinat tagjainak számáról Mindenki, a ki a zsinat iránt érdeklődik, figyelemmel olvasta Kund S. főesperes urnák arra vonatkozó 3 czikkét és köszönetet mond neki azokért. Csak abba az egybe nem tudok belenyugodni, hogy II. 2. alatt a zsinat tagjairól szólván, az „Előmunkálatok" I. §-át egyszerűen lemásolta. Már nt. Veress J. megkisérlette azon rést törni, azt megdönteni, utalván a kerületek aránytalan képviseltetésére és ha. jól emlékezem, az esperességekbeli lelkészek és tanítók összes számát ajánlván választási alapúi. Én nem az egyházak, de nem is azok hivatalnokai számában lelem a helyes alapot, hanem egyedül az egyházkerületek, illetőleg megyék népességében. Nem kérek választókerületeket, melyektől Kund S. ur tart, nekem is a határ az egyházmegyék által van szabva; meg hagyom a legkisebb esperességnek a 2 követet, de az igen nagyok számára 4-nél többet követelek. Mert nem foghatom fel, hogy az a bácsi, vagy az a békési esperesség csak kétszer annyi szavazattal bírjon, mint az a zalai vagy az a barsi esperesség, mely utóbbi a bácsinál 25-ször, a békésinél 40-szer kevesebb lélekkel bir. A tiszai kerület a brassói esperességgel együtt mint legkisebb kerület egységnek tekintetvén, úgy viszonylik a dunáninnenihez, mint 1: 1"l-hez, a dunántúlihoz mint 1: 1 4-hez és a bányaihoz mint 1: 2.5-hez; ezt megközelítő viszonyt szeretnék találni az egyes kerületek követei között is. Az „Előmunkálatok" szerint jönne a tiszai kerületből 18, a dunáninneniből 18, a dunántúliból 28, a bányaiból 30 követ. Ezen számok messze elmaradnak a népességi aránytól, mert a dunáninnenről 20-nak, a dunántúlról 28-nak és a bányai kerületből 20-nak kellene jönnie. Alapszámot keresek, mely e kedvező arányt eredményezné. Czélhoz vezető a 10,000, úgy hogy minden esperesség minden teljes 10,000 lélek után 2 követet választana, azon esperesség is, mely 10,000 lelket nem számlál, 2 követ választására feljogosítva maradván. Ily számítás szerint volna a tiszai kerületnek 26, a dunáninneninek 32, a dunántúlinak 40 és a bányainak 72 követje, szembeszökőleg a lehető leghelyesebb arány, mert a bácsi esperességnek 7-szer, a békésinek 11-szer annyi szavazata volna, mint a barsinak. De attól tartok, hogy a követek e száma túlságos nagy, mert az igy a hivatalszerintiekkel és