Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Észrevételek a „zsinati előmunkálatokra” (Holles Dániel)

354 odaadásával, személyes, bár nagyon is megérdemelt pihenésükről való lemondással. Ez a lankadatlanság legyen jövendőben is siboletünk; „sub hoc signo vincemus." Ezzel megnyitom az ülést. Észrevételek a „Zsinati előmunkálatokéra. Győry Elek, illetőleg a zsinati bizottság az ő „Előmunkálatainak" előljáró beszédében arra hivatkozik, hogy már a további Előmunkálatok is foglalkoztak az esperesség és kerületi tanácsok felállításának eszméjével. Ezt a terv magyarázatául el lehet ugyan fogadni, de érvül vagy védőokául semmiképen sem. A presbyterium ág. h. ev. egyházunknak jó hangzású, történeti becscsel biró s kellő mértékben csakugyan semmivel sem pótolható kormányzati szerve. Meg kell róla vallanunk, hogy az egyes gyülekezeteknek igazi áldása lehet, miért is én annak hatáskörét minél jobban ki tágítanám. Egy oly presbyterium, melyben akár a korábbi aristokratikus utasítások, akár pedig a mai demokratikus választások alapján benfoglaltatik az egyházhivek elite-je, értelmi, erkölcsi, vagyoni, érdemekben, jótékonyságban, ügyszeretetben a többiek felett kimagasló szinejava, oly presbyterium szükségképen áldása leend a gyülekezetnek. A belmisszióban, az egyházi rend- és fegyelem tartásban, az istenitisztelet és igehirdetés ékes voltának megőrzésében, a szülők és gyermekek, a házasfelek s minden más családtagok közötti viszony tökéletesítésében, az atyafiúi szeretet s áldozatkészség emelésében a lelkésznek leghathatósabb segítsége a jó presbyterium. Magasabb értelme, vagyoni jobbléte, kiválóbb egyházszeretete s jobban kipróbált áldozatkészsége egyrészről kezességül szolgál arra, hogy az egyházi jólétet minden lehető helyes eszközzel elő fogja mozdítani ; más részről pedig könnyebben megértvén a lelkésznek vagy a felsőbbségnek üdvös szándékait, azokat az egyszerűbb egyháztagok nehezebb járatú gondolkozásával megérteti es sikert szerez nekik. Tagjainak felsőbb tár- j sadalmi állása súlyt kölcsönöz neki ahhoz, hogy illő ellátást biztosítsanak az egyház szolgáinak s jövedelmeik biztosan és pontosan befolyjanak. Végre egy oly presbyterium a lelkészek, tanítók, felügyelők, gondnokok lehető túlkapásait a szükséges mérséklettel korlátozni, az egyes tiszviselők egymásközötti s viszont ezeknek híveikkel való egyenetlenségét tapintatosan kiegyenlíteni, szóval az egyház hajóját bölcsen kormányozni is képes leend. Ezért mondom, hogy az oly presbyterium szükségképen áldása leend az egyházgyülekezetnek. Az esperességi és kerületi tanács ezekkel a tulajdonságokkal, vagy ezeknek csak nagyobb részével is felruházva nincsen, de nem is lehet. Lehetnének, sőt kétségenkivül lennének is oly kiváló tagjai, kik képességeik és jóakaratuknál fogva az egyház kormányzó testületeinek nagy hasznára tudnának lenni : de az esperességi, kerületi és egyetemes gyűlések hivatása nagy részben eltérő az egyes gyülekezetek hivatásától. Ezek hivatása az embert, az egyént képezni úgy hogy jó erkölcseinél és értelménél fogva beleüljék a czivilizált társadalomba ; igaz hiténél és felebaráti szereteténél fogva pedig ki tudja vonni saját lelke számára a társadalomban létező mindazon gyönyöröket, melyek a földi életet boldoggá tehetik. Amazok feladata a gyülekezeteket kormányozni ugy, hogy fentebb röviden vázolt hivatásuknak megfelelhessenek , egyesekkel csak annyiban foglalkozhatván, amennyiben azok vagy gátolják az egyházat czéljainak elérésében, vagy ellenkezőleg, az ő iidvösebb törekvéseik találnak a hitfelek konokságában vagy értelmi korlátoltságában akadályra. Ily értelmű panaszok mibenlétéről az esperesség másként nem szerezhet magának biztos tudomást, mint ugy, hogy azt a panasz természetéhez mért szakbizottsággal vizsgáltatja meg, s az ekként szerzett jelentéshez képest vagy maga hoz reá határozatot, vagy szabályszerű ellátás végett a fegyelmi választmányhoz vagy épen a konzistoriumhoz teszi által. .Hogy az elnökséggel együtt 7, legfeljebb 11 tagból álló esperességi presbyterium, melyet minden melléktekintetek nélkül, tisztán az esperességi gyűlés tagjainak személyes bizalma állítana össze, nem birna mindenkor jogi, gazdászati, pénzügyi, építészeti, tanügyi stb. szakismerettel az épen a bizalmi választások természetéből könnyen megérthető dolog ; de épen azért világos is, hogy az eddig szokásos szakbizottságokat pótolni nem képes s igy az ügyek neheztelt lassú lefolyását még egy ujabb szűrő edénynyel bonyolítaná. A presbyteriumnak általán feladata az, hogy az elnökséget az ő fontos kötelességeinek teljesítésében támogassa s vele a felelősséget is megossza. Mi következik ebből? az, hogy mindig az elnökség keze ügyében legyen, vagyis hogy az elnökség a presbyteriumot mindenkor és könnyen összehívhassa. Az esperességi és kerületi presbyteriumoknál, természetesen, ez a lehetetlenségek sorába tartozik, mert föl nem tehetvén azt, hogy az esperességi küldöttek bizalmát biró presbyterek mindenkor az esperes közel környezetében laknának, azt kell feltennünk, hogy egy 80 —100 talán több LÎ-mrfld területen fekvő esperesség vagy pedig hatszor, nyolczszor akkora kerület ellenkező végpontjain is laknak. Miután már az ily óriás területen szétszórtan lakó presbyteriumot összehivni, már csak a távolság, hogy ne mondjam költségesség miatt is , nagy nehézséggel jár; miután össze nem hivott presby terek az elnökség eljárásáért a felelősségben nem osztozhatnak s miután végre a felelősség nélküli presbyterium nem respektálható, nem is életrevaló kormányzati szerv : azért, szerény véleményem szerint, a z esperességi és kerületi p res byte riumok