Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Egyetemes gyűlés

'340 iskolák tantervével összhangozzék. Ezen elvek alapján készült ama gymnasiumi tanterv, melyet az 1884-iki ág. hitv. evang. egyetemes egyházi gyűlés megállapított, illetőleg elfogadott és gymnasiumaiba behozni elrendelt. Ezen tanterv evangelikus gymnasiumaink számára, — igen helyesen — ugyanakkora tananyagot ölelt fel és szabott ki, mint az állami gymnasiumoké, de e mellett egyes osztályokban az előirt tantárgyak heti óraszámait kevesebbre szabta; az értesítőkből most meg azt látjuk, hogy egyes tanintézetek bizonyos tantárgyaknál még az evangelikus gymnasiumi tantervünkben előirt heti óraszámot is redukálták. Ilyen eljárásnak csak természetes következménye az, hogy az illető tantárgyat a redukálva kiszabott heti óraszámban a tanár elvégezni nem képes, vagy ha elvégzi is sok dolgot csak felületes rövidséggel taníthat, mert a rövid idő nem futja ki, hogy az osztály tanulói kezében lévő terjedelmes tankönyvet teljesen átvehesse. Igy aztán a tanuló a nélkül, hogy az illető tantárgy anyagát alaposan megtanulta volna, hiányos, és homályos előismeretekkel lép a felsőbb osztályba, vagy lia új iskolát változtat a következő tanévben : az új tanintézetben bizonyos tantárgyakból csak nagy nehezen, vagy talán sehogysem képes haladni, mert ezen tanintézet növendékei a kérdéses tantárgyat véletlenül behatóbban tanulták az elmúlt évben, mint ez a jövevény tanuló. Evangelikus középiskoláink többé már nem zártkörű collegiumok, hanem oly intézetek, melyeket bár evangelikus hivek tartanak fenn, nyitva állanak minden confessio számára. E szabadelvű intézményt a többi vallásfelekezetek hivei tényleg igénybe is veszik, mert tanulóink tekintélyes száma más vallásfelekezethez tartozik. Ugy ezek, mint saját egyházunkhoz tartozó tanítványaink évenként nagy számmal vagy tőlünk állami gymnasiumba lépnek át, vagy onnan hozzánk jönnek át. Korlátot ennek szabni nem lehet. Épen azért azon kell lenni minden tanintézetnek, hogy a tanuló más tanintézetben is fenakadás nélkül folytathassa tanulmányait; kiváló feladata ez kivált protestáns középiskoláinknak, kik az orthodox közvélemény előtt még mindig abban a hirben állanak, hogy az ismereteknek kisebb mértékével is beérnek, és az osztályozásnál is enyhébben járnak el. Legkirívóbb egyes tanintézeteink eljárása a német nyelv tanítása körül. Ezen tantárgy tanítására nézve evangelikus tantervünk az állami tanterv beosztását ajánlja, t. i., hogy a német nyelv tanítása a III-ik osztályban kezdődjék. Megengedi azonban, hogy ha a helyi viszonyok kívánatossá teszik, a német nyelv tanítása már az első osztályban is megkezdhető, egyúttal hozzá teszi, hogy a német nyelvtani tanítás az I—IV. osztályokban lehetőleg a latin nyelv tanításával párhuzamosan haladjon (e megjegyzésben csak annyi a paedagógiai igazság, hogy àz alsó osztályokban a nyelvek tanítása mindenik osztályban lehetőleg egy tanár kezében legyenek). Értesítőink tanúsága szerint a mult iskolai évben a német nyelv tanítását 7 tanintézet a III-ik osztályban, — 1 tanintézet a Il-ik osztályban, — és 7 tanintézet az I-ső osztályban kezdte meg. Hogy a német nyelvnek már a gymnasium első osztályában való tanitása paedagógiai szempontból legalább is félszeg intézkedés, melynek gyakorlatilag alig lehet valami jó eredménye, erről legkönnyebben meggyőződhetünk, ha evangelikus gymnasiumaink földrajzi fekvését tekintjük. Gymnasiumaink ugyanis csekély kivétellel vegyes ajkú nép lakta vidéken feküsznek, hol a magyar nyelvet csak az intelligensebb osztály beszéli, a köznép nyelve ellenben, vagy német, vagy tót. Tanintézeteink pedig tanítási nyelvül kivétel nélkül a magyart vallják. Ámde a gymnasium első osztályába lépő tanulók jó része nem magyar; a magyar nyelvet csak töredékesen, vagy sehogysem tudják : ezeknek tehát még magyarul is kell tanulniok, hogy tanulmányaikban majd sikerrel haladhassanak. Ha már most hozzávesszük azt, hogy a gymnasium első osztályának egyik főtantárgya a latin nyelv (tehát szintén egy idegen nyelv) a nem magyar ajkú tanuló tehát egyszerre két idegen nyelv tanulását kezdi meg. A magyar ajkú tanulónak jobb dolga van, de ha az első osztályban németet is kell már tanulnia: akkor szintén ott van, hol a német tanuló ; legrosszabbúl van azonban a tót ajkú tanuló. Miután pedig tapasztalás szerint, — grammatikai ismereteket a népiskolából egyik fiu sem hoz : tulajdonképen ugy áll a dolog, hogy 9—10 éves fiu egyszerre három nyelvnek a grammatikáját kezdi tanulni az első osztályban. Ilyen intézkedés épen alkalmas arra, hogy a gyermek tanulóban a fejlődő nyelvérzék egyszersmindenkorra kiölessék, és minden nyelvtanulás vele meguntassék. És e körülmény elég ok arra, hogy a német nyelvnek már a gymnasium első osztályában való tanítását elitéljük, tekintet nélkül arra a nagyon is csekély gyakorlati eredményre, melyre egy-két tanuló talán eljuthat. — Minket a felhozott és tapasztalásból merített okok arról győztek meg, hogy vegyes ajkú vidéken lévő középiskoláink alsó két osztályaiban a magyar nyelvet még az állami tantervben kiszabott heti 6 órás számnál is magasabb óraszámban kellene tanítani. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy itt a magyar nyelvből a heti 8 órás szám sem lenne sok, figyelembe véve azt, hogy a grammatikai tanítás mellett olvastatásra, az olvasmányok tartalmi felfogására és Írásbeli gyakorlatokra is kell gondot fordítani. (Folyt, követ.) Markusovszky Sámuel. itifilS. Egyetemes gyűlés. A zsinat előrevetette árnyékát. Semmi fontos határozat, semmi lényeges indítvány, semmi mi a fejlődést előmozdítaná, bizonyítaná. Megtartották, mert úgy szokás, elintézték a felterjesztett ügyeket a forma miatt s ha valami életrevaló indítvány merült is fel, — annak is útját vágták, — hisz itt van mindjárt a zsinat, majd a zsinaton s ad acta tették. A megszokott pánszláv