Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Evangelisatio Bosniában

325 het. A közpálya embere legyen rá elkészülve, hogy még a legtisztább szándék, a legszentebb igyekezet sem szül mindig óhajtott 3Íkert, ha bizalom és jóindulat nem támogatja azt, ki mások érdekében fáradozik. Egyet nem szabad felednünk: a jó sáfártól az kívántatik meg, hogy mindenben hívnek találtassák. 1 Kor. 4. 1—2. A ki hü a kötelességek lelkiismeretes teljesítésében, az nyugodtan fogadhatja a világ véleményét gyakorta ferde Ítéletét. A jubiláns hű volt mindvégig s a híven teljesített kötelesség tudata bizonynyal drágább jutalom reá nézve, mint a világ ingadozó ítélete. 1. Kor. 4, 3—4. Az Ur ismeri övéit és igazán itél." Refrain : „e részben is elmondhatja, hogy sorsa esvén kies helyen, szép örökség jutott számára! Jó vég köti a koszorút, — tartja a mi magyar szólásunk. Az ünnepélyre a koronát föltenni a testvérfelekezet papsága s az egyházmegye küldöttsége kíséretében Török József fó'esperes az oltáron belül került s a reszketegen felemelkedő' s az oltárhoz támolygott őszbe borult agg szolgáját az urnák eme magasztos szavakkal üdvözölte : E z a nap, melyet az Ur rendelt, örvendezzünk etc. A királyi költő eme szavaival üdvözöllek ez emlékezetes nap reggelén, Galle Andor, nagytiszteletű férfiú, szeretett testvérem az Urban ! A kinek ajkain először hangoztak e szavak, az nemcsak költő, hanem király is volt e szerint. Mint király kettős koronát hordozott fején : a földi koronát, mint a ki szolgált az embereknek, — és az égi koronát, mint a ki szolgálatával, költői működésével az Urat, a magasságos Istent dicsőítette. A királyi költő szavai az én ajkaimon királyi férfiú felé hangzanak mostan. A te halantékodat is kettős korona ékesíti, Galle Andor, nagyt. férfiú, szeretett testvérem az Urban! — a földi korona, mint a ki szolgáltál az embereknek és az emberek fiainak, — és az égi korona, mint a ki szolgálatoddal, becsületes hű munkásságoddal az Urat, a magasságos Istent dicsőitetted. Te dicsőitetted az Istent, az Isten is megdicsőített tégedet, a midőn megadta érned e napot. Mert ez a nap, melyet az Ur rendelt. Örvendezzünk etc. Az Ur rendelte e napot. 0 adott neked évekhez éveket, élettel és irgalmassággal ő ajándékozott meg téged, — úgy, hogy dicséred az Urat teljes sziveddel és hirdetnéd minden ő csodatételeit. Job. 10, 12.; Zsolt. 9, 2. Az Ur irgalmassága nyilvánult abban is, hogy oly sok éveken keresztül, mind a késő megvénhedésig az egészség olajával fényesíté arczulatodat, az Ur irgalmassága nyilvánult abban is, hogy, a kit e földi rögös pályára társul adott, szivednek felét, lelkednek lelkét, földi angyalodat ; jóságos feleségedet, mind e mai napig megtartotta neked. Az Ur irgalmassága nyilvánult abban is, hogy a kik néked köszönik életüket és Isten után néked és hű nődnek, mint szerető édes anyjuknak, köszönik mindenüket: a gyermekek hálával a szívben — és a szemekben örömkönynyekkel állanak téged körül. Az Ur irgalmassága nyilvánult abban is, hogy nemcsak mint lelkész hartai egyházad szűkebb körében, hanem — mint körlelkész, segélyegyleti pénztáros és alesperes — esperességed, a pestmegyei ág. hitv. evang. esperesség tágabb körében is szolgáltál az embereknek az Úrért. Te magasztaltad az Urat, az Ur is felmagasztalt tégedet, a midőn megadta érned e napot. Mert ez a nap melyet az Ur rendelt, örvendezzünk és vigadjunk azon! Örvendezzünk és vigadjunk ! Hanem örömünk legyen az Urban és az ő hatalmas erejében. Zsolt. 35. 9. Ki az Urban örvend az az Urban ad hálákat; ki az Ur hatalmas erejében örvend, az Urnák tesz fogadásokat. Mi hálát adunk az Urnák, hogy megmutatta nekünk tebenned az ő irgalmasságát és megmutatta, hogy a közbecsülés sorsa vár reánk, ha követjük a te nyomdokidat. Oh, de mennyivel inkább a hála hangján hangoztatod te : Áldjad én lelkem az Urat és minden belső részeim az ő szent nevét, etc. Te fogadásokat tész az Urnák, hogy a mi idő kegyelméből számodra még föntartva van, az is az ő szolgálatának szenteled. Hogyan ne tennénk fogadásokat mi, hogy szolgáljunk az Urnák, a magasságos Istennek ! Es ha megtartjuk fogadásunkat, bár nem lennél is közöttünk többé, megdicsőülsz te mi bennünk és mi általunk is ; azért is vagy te mi nekünk oly drága, mert egy egész esperesség függeszti reád, nesztorára, követendő példáúl tekintetét. Jelzi az esperesség megbizásából való jövetelét s emígy áldotta meg: Áldjon meg tégedet az Ur, Ábrahám, Izsák és Jákob erős Istene ; áldjon meg tégedet és a tieidet, családodat és egyházadat, egyházadat és hazádat, a mi Atyánk, kinek legyen hála és dicsőség ma és mind örökön örökké ! ! ! Amen. E beszédet kivonatosan óhajtám közleni, de ez a mi esperesünk oly eredeti észjárású, jellemű s egyéniségű s oly szabású szónok, kinek müvén törpíteni, csonkítani, dióhéjaskodni a lebilincselő tartalom miatt nem birtam. Templom után a parochján aranylakodalmaskodtunk. Pohárköszöntőzni elsőnek a vármegye alispánja, Földváry Mihály, egyenesedett fel. A jubiláns nevelője volt egykor, mint hálás tanítvány megaggodt tanítóját jött felköszöntem. A megye első férfiának ez a gyöngéd kegye, megemlékezése erős hullámzásba hozta a kedélyeket. Éltetve volt az esp. felügyelő, b. Podmaniczky Géza, a főesperes Török József, remekül dikcziózó költőnk, Sántha Károly és a többi. Kellemetlenül érintette az ünneplő közönséget az aranykereszt kimaradása, mert úgy van meggyőződve, hogy ha már lovászoknak és kopómestereknek idején dekorálja az érdemektől nem duzzadó keblét, egy érdemekben őszült esperes már csak méltatható volna kettős tisztelet és kettős figyelemre. A társalgás kiemelkedő mozzanatát a leendő püspök személye képezte. A jelenvoltak egy nevet hangoztattak a lelkesültség ünnepies hevével: Éljen Sárkány!!! Margócsy Kálmán. * Evangelisatió Boszniában. Az első boszniai ev. lelkész beiktatása. Közel négy éve, hogy mintegy 30 franzfeldi németajkú ág. h. ev. család édes otthonának istenhozzádot mondva, a könnyebb megélhetés biztató reményében Boszniába vándorolt; letelepedvén közel oda, hol a boszniai s szerb határt jelző Drina a Száva zöldes színű zavaros vizével elegyedik. E kivándorlottak tették le a mai franzjoseffeldi telepítvény alapkövét; de a kikhez a következő év tavaszán,