Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Kényes dolgok (Veres József)

késze van." E szerint tehát volna a gyülekezetnek 1 lelkész és 2 világi küldöttje az esperességi gyűlésen. Az 1859-i pátens úgy intézkedett, hogy a gyülekezet a lelkészen kivül egy követet küld az esperes- í ségi gyűlésre. 1 lelkész, 1 világi. Az 1869-i javaslat így szól : „Mindenik egyházközség, melynek lelkei száma 1000-ig terjed, egy követet, 2000 —4000-ig két követet s így tovább minden következő 2000 lélek után egy követet választ." Csabán lenne 2 lelkész, 14 világi. Szava- ' Zátíl 8/ választásnál a gyülekezetnek annyi, „ahány papja van." E kétféle mérték alkalmazása következetlenség. A bányakerületi utasitások igy intézkednek : „a gyűlésre, nem számítva az ügyelőt, papot, egy tanitót vagy tanárt, a gyülekezetek annyiszor két követtel képviseltetik magukat, a hány papjuk van." , 2 pap, 6 világi. Szavazat annyi, a hány lelkész. A dunántúli kerület rendszere: „A képviselők száma az illető gyülekezetek népessége szerint határoztatik meg oly módon, hogy minden 500 lélekig álló gyülekezet a lelkész és helybeli felügyelőn kivül, kik hivataluk szerint megjelenni tartoznak, 4, ezerig állók 6, két ezerig 8, azon felül álló népességiiek pedig 10 képviselőt küldhetnek az egyházmegyei gyűlésre. 1 lelkész, 11 világi. A dunáninneni kerület rendtartása: „Az egyház- j községek képviselői az esperességi gyűlésen az egyházközségi elnökségek : lelkész és felügyelő, ezeken kivül még egy választott képviselő ; 1 lelkész, 2 világi. A hány rendes lelkész, annyi szavazat. A tiszai kerület rendezete : „minden rendszere- i sített lelkészi állomás után egy-egy szavazat. Az 1 esperességi gyűlésen az egyház képviselői a lelkész i és a felügyelő hivataluknál fogva, továbbá azon 1 küldöttek, kiket ezzel az egyház tetszés szerinti ' számban esetről-esetre'közgyűlésileg megbiz." 1 lel- j kész, sok világi. A dunántúli kerület idei javaslata : annyi szavazat, ahány rendes lelkész. Az esperességi gyűlésen lelkész és felügyelő s a gyülekezet követei képviselik a gyülekezetet, még pedig minden 500 lélekből álló gyülekezet két, ezerig állók három, két ezerig állók négy, három ezerig állók öt s három ezeren fölül állók hat követet választanak." 1 lelkész, 7 világi. A következetességben tehát ez is — megáll. A ref. zsinat törvénye ezt rendeli : „annyi világi képviselő, a hány rendes lelkészi állomást tart fenn a gyülekezet." Az erdélyi ref. egyházkerületben „minden lelkész, minden egyes gyülekezetben 10.000 lélekszámig a lelkészek számának megfelelő választott képviselő, a népesebb egyházközségeknél, 10,000 lélekszámon fölül minden 5000 lélek után még egy választott képviselő. A magyarországi görög keleti egyháznál a protopresbyteri zsinatba az egyházközségek 1000 lélekig 1, 2500 lélekszámig 2, a népesebbek 3 küldöttet választanak. Németországban 1) lehetőleg a lelkészekével egyenlő számban választanak világi követet az esperességi gyűlésre a következők gyülekezetei : rajnai Westfalia (a hol két lelkész van, ott is csak egy világi követet választanak) Hannower, Baden, Hessen, Ausztria, Bajorország, Braunschweig, Waldeck, Wiirtemberg (ez még az intézeti lelkészeket is tagjaivá teszi az esperességi gyűlésnek a nélkül, hogy megfelelő számban küldene világi követeket is); 2) kétszer annyit, mint a mennyi a lelkész, küld az esperességi gyűlésre : Poroszország, Hannover, SchleswigHolstein, Nassau, Kurhessen, (maga köréből annyit, a hány lelkésze van, s még annyit az esperesség kiválóbb tagjai közül :) 3) Hamburgban 1 lelkész és 4 világi követet küld, a vidéki gyülekezetek 1 lelkészt és 2 világit, Oldenburg 1 lelkész mellé 2 követet. Látni való ezekből, hogy igen nagy különféleség található mind nálunk, mind Németországban. Kettő bizonyos : a lelkészek nincsenek egyenlő számban a nem lelkészekkel ; a világi több; másodszor : mindegyik javaslat azon felfogásból indul ki, hogy gyülekezet és gyülekezet között különbséget kell tenni a népesség szerint. Egyik része megteszi e különbséget az által, hogy a hol több lelkész működik, annyi szavazatra ad jogot a gyülekezetnek, a hány a lelkész ; a másik rész az által, hogy egyenesen a lélekszám arányában adja a jogot a szavazásra és követküldésre. Amaz félrendszabály, következetlenség, mert hiszen ha csakugyan a gyülekezet volna az alkotó elem, ha 3 lelkésze van is, csak egy lelkészi hivatalt, egy gyülekezetet képeznek. Csakhogy nem a gyülekezet ám az alkotó elem, hanem az egyes keresztény ember. Az egyes ember szavaz a felsőbb hivatalnokok megválasztásánál, minden egyesnek joga van a gyűléseken részt venni, indítványozni, tanácskozni stb. Méltányos is a lélekszámot figyelembe venni, mert hiszen a terhek kiosztásában (esperességi, kerületi stb. járulék) azt veszik alapul, az egyének száma szerint róják ki a járulékot ; figyelembe veszszük ezt a presbyterek számának megállapításánál is, csakhogy minden protestáns egyén lehetőleg egyenlő arányban legyen képviselve a közügyek intézésében ; sőt ugyanezen elvből kiindulva a legtöbb javaslat és szabályzat figyelembe veszi ezen jogosan megkívánható méltányosságot az esperességekés kerületek képviseltetésénél a maguk felsőbb közgyűlésén ; kis esperesség kevesebb, nagy esperesség több követet küld a kerületi gyűlésre. Maga az „Előmunkálatok" is 2—8 közt enged esperességi követet küldeni a kerületi gyűlésre, az egyetemesre pedig minden 30 anyaközség után 2 követet. r