Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Kényes dolgok (Veres József)

300 A felsőbb fokon tehát figyelembe veszik az azt alkotó egyedek számát, miért nem a legalsónál : a gyülekezetnél ? A melyik teszi is ezt, következetlen marad ; p. o. a dunántúli javaslat, 3000-ig emeli a követek számát, azon felül az emelés megszűnik. Már pedig ha az első 3000-et méltán illeti a jog, hogy számát tekintetbe vegyék, miért nem illetné meg a további 3000-et is ? Következetes az 1869-i javaslat, midőn azt mondja: minden 2000 lélek után egy követet választ a gyülekezet. A szavazatok számát a lelkészek számához szab­ják a javaslatok és a gyakorlat. Pedig a gyülekezet nemcsak lelkésze által szolgál a köz evang. egyháznak, hanem segéd­lelkésze, levitája, tanitója által is; mentül több evang. iskolát és tanitót tart valamely gyülekezet, annál többet áldoz felekezete érdekében. Középiskoláink is nagyobbára szintén a nagyobb gyülekezetek áldozat­készégéből állanak fenn. Igaz, hogy mentül kisebb a gyülekezet, annál több esik a teherből is egy-egy gyülekezeti tagra; de viszont igaz az is, hogy annál több juthat reá a gondoskodásból is, mert kis gyülekezetben nagyobb gondot, több időt fordíthat a lelkész egyesekre, csa­ládokra ; kevés növendékű iskolában több idő jut egy-egy gyermekre a tanitó részéről. De meg nem abban az arányban kisebb ám a gyülekezet tagjai­nak fizetésbeli terhe, a milyen arányban nagy a lel­kek száma, mert nagy gyülekezetben többet kell költeni egy-egy templomra és iskolára, nagyobb szokott lenni a lelkészek és tanítók fizetése is. Végre aránylag több családra esik ugyan a nagy gyüleke­zetben egy-egy lelkész meg tanitó, de több esik ám azokra a dologból is, s azok képezik — vagy leg­alább kellene képezniök — a kiválóbb lelkészek és tanítók előléptetési állomását, azok szolgáltatják a díj nélkül eljáró tisztviselői kar nagy részét s ezek által a kis gyülekezetek érdekét is szolgálják a nagy gyülekezetek. Teljesen méltánylom a kis gyülekezetek áldozat­kézségét, mely szerint átlag nagyobb terhet viselnek (legalább azt gondolom; adataim nincsenek rá) mint a nagy egyházak tagjai s méltányosnak is tartom, hogy ezt az egyház aránylag nagyobb jog adása által viszonozza. Az iskolák száma a lelkészeké mellett meglehetősen igazságos mérték volna a sza­vazat jogának kiosztásában a fenntartási terhek te­kintetéből, mert ha 30 család tart 30 gyermek szá­mára iskolát, 60 család 60 gyermek számára, de kétszer akkora fizetésű tanitót tart, a fizető egyházi tag terhe egyenlő marad. De ezt a mértéket még sem lehet alkalmazni, azért, mert sok helyen községi az iskola! Az ilyen helyeken az evangélikusok nem felekezeti pénztárból ugyan, de mégis maguk pén­zéből tartják fenn az iskolát; méltánytalan dolog volna az aránylagos szavazati jogban nem részesíteni őket. Az 1885-i névtár szerint a gyülekezetek igy oszlanak el népességre nézve : Lélekszám dunáninneni kerületben dunántuli kerületben bányai kerületben tiszai kerületben O) £Z3 o> N CD Ő 500 alatt 8 19 33 32 92 500-1000 24 59 67 58 208 1000—1500 23 36 41 18 118 1500—2000 17 20 24 10 71 2000—2500 8 13 11 10 42 2500—3C00 7 9 14 1 31 3000—3500 4 3 6 1 14 350;)—4000 3 1 O 1 8 4000—4500 2 1 6 1 10 4500—5000 1 — 1 — 2 5000—5500 — — — — 5500—6000 — 1 — 1 6000—6500 — — 2 2 6500—7000 — — — — 7000—8000 1 1 2 _ 4 8000—9000 — 1 1 — 2 9000-10000 1 — — — 1 1000U—13000 — — _ — 13000—14000 — — 1 1 14000 —2C000 — — — — 20000—21000 — 1 — 1 21000 -22000 — — — — 22000—23000 — 1 — 1 23000—27C00 — — — — 27000—28000 — 1 — 1 99 163 215 133 610 Lelkészek száma 103 167 227 ~ 135 632 E táblázatból kitűnik, hogy a gyülekezetek felében 1000 leieknél kevesebbre átlag 670-re esik egy választó szavazat. Szoros igazság szerint tehát azt mondhatnók, hogy minden ezer lélekre számítunk a többinél is egy-egv szavazatot, egy-egy képviselőt. Ha már most a szavazás nem gyülekezetenként, ha­nem küldöttek száma szerint olvastatik, akkor a kis gyülekezetek még mindig háromszor annyi szavazati jogot gyakorolnak aránylag, mint a nagyok ; mert 1000 lélekszámon alul csak 670 lévén, lelkész, fel­ügyelő és egy küldött, tehát három fog nevükben szavazni, több ezerből álló gyülekezetben pedig min­den ezerre csak egy követ jut. Ezen számítás ösztönözni fogja a kis gyülekezeteket, hogy válasz­szanak felügyelőt; másrészt pedig többen vesznek részt a gyűléseken, mert befolyást nyernek ott; na­gyobbat, mintha gyülekezetenkint szavaznak. Ha pedig a követek költségét nagynak találja a nagy gyülekezet, magára vethet, ha lélekszámának meg­felelő mértékben nem gyakorol befolyást a köz­ügyekre. Azon esetben, ha a lelkészek és világiak egyenlő számát következetesen fenn akarnók tartani, úgy lehetne a bajon segíteni, hogy a lelkész meg a gyü­lekezet küldöttje annyi szavazatot képviselne együtt, mint a mennyi gyülekezetüket megilleti. Az eddigi mód igazságtalan voltát példával tün­tetem fel : — a békési esperességből, mert ott van­nak a legnagyobb gyülekezetek, Csaba, Szarvas, Orosháza népessége 70,000, van — ha jól tudom — 7 szavazatuk, a többi gyülekezetek összes népessége 40,000, szavazatuk van 22. Felényi népességre háromszor annyi szavazat. Békésben meg­eshetik, hogy Csaba, Szarvas, Orosháza, Komlós, M.-Berény, Nagylak, Pitvaros 14 szavazata (96000 lélek nevében) Péterre esik, a többi gyülekezeteké

Next

/
Thumbnails
Contents