Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Leánygyülekezeti tanítók (Takács Sándor)

a ti nemes feladatotok, mélyen tisztelt tanférfiak, tanár és néptanító Urak. Állam és egyház egy iránt magas igényeket támasztanak veletek szemben : feleljetek meg e kettős igényeknek emberül, én rajtam, az én támogatásomon ne múljék, hogy ezt annál sikeresebben tehessétek. Am a protestáns egyház erőforrása nem valamely külön kasztban, hanem a hivek összeségében, összes híveinek együttes közreműködésében rejlik, hisz a mi hitelveink szerint mi mindannyian választott nép, királyi papság vagyunk, hivatvák tettleg munkálni Istennek országát, azért mondám már az imént, hogy az egyház építése mindnyájunk közös feladata. Elvárom e téren a közreműködést minden családfőtől, hisz ők az új nemzedéknek első nevelői; elvárom tőletek, ti az egyházgyülekezetek, illetve tanintézetek lelkes, lelkiismeretes felügyelői, gondnokai; hiszen, ha ti nem volnátok oly hű sáfárai egyházunknak, csakhamar kiszáradna a meder, melyben a közegyház hajója evez s csakhamar megfeneklenék a hajó. Úgyis, mint leendő elnöktársamtól, úgyis, mint az egyházi kormányzat terén már annyi érdemeket szerzett vezérférfiútól, még inkább elvárom, még inkább kikérem e támogatást tőled, mélyen tisztelt egyházmegyei felügyelő úr. Mély gyakorlati bölcseség vezérlette atyáinkat, midőn az egyházi élet minden fokozatain a kettős elnökség elvét állították fel . . . két őrszem helyett négyet: még ha felváltva aludna is az egyik kettő, virrasztana helyette a másik kettő s lia, a mint kell is, virraszt mind a négy, annál jobb, — észreveszi az egyik szempár, a mi a másiknak figyelmét elkerülte volna. De a 4 szem mellett legyen csak egy akarat, egy czél, egy törekvés : ez a siker nyitja, titka. Te már megelőztél engem ezeknek felajánlásában, felajánlom mindezt viszont én is neked s hozzá nagyrabecsülésemet, bizalmamat, szeretetemet : itt reá a kezem. Nem kevésbé kérem ki a támogatást tőled, szeretve tisztelt püspökünk, ki épen most búcsúztál el e helytől, melyet elfoglalok. A küszöbön találkozunk, te a távozó, én az érkező. Legyen új tisztemben, melyet elfoglalok, első kellemes teendőm : megadnom néked a tiszteletet, melylyel egy kiváló állású és érdemű ember irányában tartozunk, midőn küszöbünkön kilép : hadd adjam meg neked a kíséretet a kapuig, magasb, püspöki állásod azon kapujáig, mely kívánom, legyen számodra a diadal kapuja. A bucsá nehéz volna, ha nem birnók azon Ígéretedet, hogy ezentúl is a mienk maradsz, hü érdeklődő, házi ügyeinkben őszintén résztvevő tagja miskolczi lelkészi minőségedben egyházmegyénknek ezutánra is. Gyümölcsöztesd hát az Úrtól vett gazdag talentomaidat szeretett, 26 év alatt szivedhez forrott Hegyaljád javára ezután is, s új állásod fokozott hatályú támogatását ne vond meg tőlünk, ne vond meg tőlem. Oh de a támogatást, a segítséget mindenekelőtt mégis onnan felülről várom, honnét száll alá reánk minden jó adomány és minden tökéletes ajándék, az áldások Istenétől. Tőled várom e segítséget Atyám! ki a gyöngében erős vagy, — tőled egyszülött szent fia az Atyának Uram, megvallom, mesterem ! ki engem elvetett bűnös embert ártatlan véred drága árán megváltottál, kinek igáját mai is új alakban veszem magamra, és mert imádva szeretlek téged, érzem, hogy igád gyönyörűséges lesz nekem, ha nehéz lesz is; — tőled várom e segítséget, Szentlélek Isten, igazságnak erőnek, kegyelemnek lelke ! Atya, Fiu, Szentlélek, egy imádandó örök Isten, add a munkához, melyhez ma fogok, áldásodat. Amen. Leánygyülekezeti tuitók. Az 1891-ik évben tartandó zsinathoz naprólnapra közelebb jutunk. Országszerte folynak is már erre nézve az előkészületek. Minden egyházmegyei gyűlésen a „Zsinati előmunkálatok" czimű munka képezi a vita tárgyát. Sokan helyeslik az előirt pontokat s a nevezett munkát egész terjedelmében elfogadják; mig mások, némely pontját csak módosítva, némelyiket pedig általában nem fogadják el. Ha figyelemmel átolvassuk e munkát csakugyan ez utóbbi tábor liivei közé kell sorakoznunk. De ha nem elégszünk meg az átolvasással, hanem behatóan foglalkozunk vele, mintegy tanulmányunk tárgyává teszszük, akkor még a legnagyobb többség véleményével sem elégedhetünk meg, hanem egy harmadik pártot kell felállítanunk, mely azt hirdesse : a zsinati előmunkálatok közé még néhány pont vétessék fel ! Ha azt akarjuk, hogy az egyház és haza mindinkább felvirágozzék; szükséges, hogy legyenek az egyházban s így a hazában is ügybuzgó s lelkes férfiak, a kik időt s fáradságot nem kiméivé, mindinkább előmozdítsák úgy a nép jólétét, mind anyaszentegyházunk s édes hazánk boldogságát. E tekintetben egyházunk mindig megtette s ma is megteszi, tőle telhetőleg, feladatát azáltal, hogy oly férfiakat igyekszik állítani az egyház híveinek vezetésére, a kik — többé - kevésbbé — szent kötelességüknek tartják az előbbieknek híven megfelelni. Mind a mellett, vannak gyülekezeteink élén oly férfiak is a kik tennének ugyan a közjóért, de nagyon kevés, vagy épen semmi eredménynyel. Sőt olyanokat is találunk, leginkább a leánygy

Tülekezetekben működő tanítók közt, a kik a templom és iskolán kivül is hatnának a népre, de működésük köre nem lévén megállapítva nem teszik azt. Már pedig ha azt akarjuk, hogy egyházunk mindinkább felvirágozzék, szükséges, hogy meg is határozzuk mindazon férfiak működési körét, a kiktől elvárjuk, hogy a szt. czél érdekében mindent megtegyenek. Igaz, hogy e tekintetben a lelkésztől várjuk a legtöbbet s ezt belátták a „Zsinati előmunkálatok" készítői is. Azonban feledték, hogy különösen a leánygyTülekezetekben a hivek vallási és erkölcsi életének ápolása, majdnem teljesen a tanitó kezei közt összpontosul ; a ki rendesen az ige hirdetésével is meg van bizva. Már pedig ha azt akarjuk, hogy az ilyen tanitó hiven s lelkiismeretesen