Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

1890-08-09 / 32. szám

Nyolczadik évfolyam. 32. szám. Pozsony, 1890. évi Augusztus 9-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. r > Előfizetési ár: Egész évre (5 frt —kr. félévre . 3 Ti n negyedévre 1 » »0 „ Egv szám ára: 1: kr. o. é. V J JA EGJELEN HETENKENT EGYSZER. Hirdetés ára: 1 Négyhasábos petit sorként Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. egyszer közölve 7 kr., Felelős szerkesztő s kiadó : TIRSZTYÉI^rSZK-Sr FERENCZ. többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom : Két főpapi beszed. — Be föld. — Vegyesek. — Pályázatok. bméi Elmondatott főtiszt. Boltik Frigyes, dunáninneni ág. hitv. ev. püspök hivatalba igtatásakor Liptó- SzentMiklóson 1890. évi augusztus hó 6-án. Ze/enka Pál, tiszakerületi hitv. ev. püspök üdvözlő beszéde. A mi segedelmünk legyen az Úrtól, mennyei szent Atyánktól, Megváltó Urunk a Jézus Krisztustól és a szent Lélek Ur Istentől. Övé leyyen a dicsőség és birodalom örökkön-örökké. Amen. Tisztelt Hittestvérek! Vihar zúgott ezen egyházkerület fölött is. Nyom nélkül az, fájdalom, itt sem vonulhatott el. Az Ur kifűrkészhetlen rendeléséből oszlop döntetett le, fényoszlopa az égi tudománynak és földi istenfélelemnek, — érczoszlopa egyház-és haza lángoló szeretetének, — lángoszlopa a vallásos bölcsességnek s apostoli hithűségnek. Fölkent főpap vonult el itt a szentély kettős oltára mellől. Hazánkéval összeforrt egyházunk történetének kimagasló alakja tért benne haza, az apákhoz. Az Urnák élt, az Úrhoz tért, megkapta az élet fájáról, mely van Isten paradicsomának közepette, — égi jutalom gyanánt az égi gyümölcsöt. (János jel. II. 7.) Rendületlen szent alapból kimagaslott ezen tűzoszlop összeomlása megrendíté az egyházalkotmányt, beláthatlan eseményeknek vált következményeiben előidézőjévé. A világító torony fényének benne kialvása sötétséget borított itt magaslatokra és mélységekben, — a közveszteség tudata a közcsapás fájó érzetével erős hullámzásba hozta itt az egyházias gondolkodást s még nagyobb mérvben talán az egyház látkörében is már politikai divatos tájképeket kereső elméket. A közélet s egyházkormányzás folytonossága azonban még ily nagy sirok felett sem ismer huzamosb megállapodást. Vizeken történt folytonos haladásában a Krisztus ezen hadihajója sem nélkülözhetett kormányost soká. Visszatért tehát medrébe a zúgó ár. Új fény gyújtatott a világító toronyban. Oszlop helyén újra egy oszlop állíttaték. Benned kedves Testvér, kit a nagy elődök szent örökébe kincstárnok utódul az Úr kegyelme rendelt, a kormányzói állás magaslatára a hivők törvényes többsége elhivott, most pedig az egyházkerület jelen és távollévő összessége megtört térden e szentélyben hitteljes örömmel üdvözöl, vallásos reményből fakadt meleg fohászszal Téged, — Istent áldva — vezéri utadra elbocsát. S ezzel örömtüzek gyuladtak ki az egyházkerület ormain. Találkozik egy értelemmel, egy akarattal, mindannyi az anyaszentegyház szent kebelén áldozattűzben égő szent oltáránál. Gondolataitok, vágyaitok összessége, miként vallásos örömötök és reményeitek szent forrása ma egy : Józsuét látni új vezéretekben Mózes után. Titeket az Ur szent nevében az igéret földére bevezetőt ! És mi az egyházkerület jogkörén kívül bár, de veletek egy hittel, egy reménynyel, egy hazáért, egy egyházban élő közös múlttal és közös jövővel biró hittestvérek, jogos várakozással a czéltudat s a szellemnyilvánulás iránt, Noémi „a hová te mégysz, én is oda megyek, néped-népem, Istened-Istenem" hűség fogadásával, mely egyházunk múltjához híven néktek ma is szeretettel előlegezve, egyházunk jövője érdekében Tőletek ma és mindig viszonzást követel, üdvözlünk ma ünnepelt vezér Téged, üdvözlünk most ünneplő egyházkerület Téged, mindnyájatokat az Ur szent nevében Titeket ! * Nehémiás, a király pohárnoka hallván „fogságból megszabadult népének nyomorúságáról és gyalázatáról," melyet Jeruzsálem kőfalainak lerontatása és a kapuknak tűz által történt felemésztetése idézett volt elő, leült, sírt. kesergett, böjtölt és imádkozék, aztán királyától nyert engedelemmel és királyi levéllel Jeruzsálembe ment, ott a népet összeszedte, köztük a nagy munkát, „mert a munka felette sok és nagy