Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Zsinati előmunkálatok és teendőink

228 mire sem hivatása, sem képessége; a felügyelet egy még pedig kis részére vállalkozhatik, p. o. a női kézimunka tanitására, de már másra nem; szakképzettség, képesítés, tekintély, felelősség stb. kell ahhoz, hogy egy tanintézetre felügyeljen valaki. Lehet valaki igen buzgó, igen tiszteletre méltó nőegyeleti tag, de még abból nem következik, hogy egyszersmind egy kerületi leánynevelő intézet fölött is tudjon felügyeletet gyakorolni. Meg vagyok arról győződve, hogy a selmeczi lelkész urak szívesen elvállalnák a felügyeletet; a mint én is kijelentem, hogy a kerület megbízásából szívesen vállalnám én is, — de semmiféle nőegyletre a világon nem merném rá bízni. A bizottság kérdő ivére azért jelentettem, hogy nincs, a ki a felügyeletet elvállalná Orosházán, mert az igazgató tanár teendőit értettem. „Az első felszerelés költségeit viselné;" ugyanez bőven kifutja Orosháza ajánlatából is. „Ha a tandíj jövedelme neki engedtetnék át." Határozatlan a kifejezés: tandíj. A szorosabb értelemben vett Íímdíjat értik-e ezalatt, vagy áltában az egész díjat, a tartásét is, egy-egy növendék után 250 frtot? A bizottság számításából az tűnik ki, hogy ez utóbbit. De akkor meg kellene határozni : kit illetne a bejáró növendékek íawdíja? Hátha a kerület nem akarná átadni az egész bevételt, hanem maga koczkázatára az intézetet fenntartani: mi maradna akkor a selmeczi ajánlatból? A felszerelés, a mi bizony nem olyan ajánlat, hogy mellette Orosháza ajánlata kérdésbe sem jöhetne. Már pedig a nőegylet arra számit, hogy a bevétel fedezi a kiadást, (mert különben miből akarná pótolni a netáni hiányt?) úgyde akkor a kerület kezelés ealatt is födözné, sőt esetleg fölösleg is maradna. Miért engedné hát át a bevételt a nőegyletnek ? ! „Az esetleges hiánylatot is pótolná." Hozzá kell ehhez gondolnunk ezt : lia birná. De hátha nem birná, akkor ki pótolja a hiányt? Tagjaira nem vetheti ki, az egylet fel is oszolhat, mentül rosszabbul jövedelmezne e vállalat, annál hamarább fel is oszlana. A kerület pótolja a hiányt? Akkor mit ér a nőegylet ajánlata? Semmit! „Bizonyos évi subventió mellett. " Csakhogy menynyi az a „bizonyos" subventió? Mert „bizonyos" évi subventió mellett akárki elvállalhatja az intézet fenntartását minden koczkáztatás nélkül. Ha az a „bizonyos subventió" a kimutatott évi 2990 frt volna: hiszen akkor a nőegylet jó üzletet csinál ! De bezzeg rossz üzletet csinál a kerület — Orosháza ajánlatának mellőzésével. Alkalmazzuk csak a bizottság számítását Orosháza ajánlatára: 5 bejáró tanár 2000 frt, 2 nevelőnő 600 frt, vezető tanítónő 400 frt, összesen 3000 frt; erre elég a kerületi „bizonyos subventió." Orosházán lakbér nem lévén szükséges, elesik a 800 frt ; a többi kiadás együtt véve 4340 frt; ezen kiadással szemben bevétel volna 20 növendék után 250 frtjával 5000 frt, a pesti egyház ajánlata 150 frt; együtt 5150 frt; vagyis még 800 frt fölösleg maradna. A bizottság a bevételből még kihagyta a bejáró növendékek tandíját, a mi szintén takaros összegre rúghat, p. o. 80 növendék évi 20 írttal 1000 frt! Nem azt veszem számításba, hogy egyelőre (míg csak 1—2 osztály áll fenn) mennyibe kerül, hanem a rendes, teljes működést, mert végre is az az állandó berendezkedés, annak költségeire kell számítani ! Egy bizonytalan tétel forog itt szóban : a 20 növendék 250 frtjával. Erre nézve az a megjegyzésem : elfogadom a számítás alapjául, mert hiszen maga a bizottság is azt fogadta el ; ha több lenne a növendék, én pedig azt hiszem, liogy

r több is lesz, azzal csak nyer a kerület ; ha kevesebb lenne, akkor a selmeczi nőegylet miből fedezné a hiányt? A püspök úr körleveléből tudjuk, hogy az erdészeti akadémia helyiségét akarják helyiségül kibérelni, mérsékelt díjért. Előnyös helyzet, de csak addig, mig a kormány mérsékelt díj mellett adja, meg a meddig egyáltalában adja. Mit tesz azonban a kerület, ha a kormány azt az épületet majd — ugy lehet: nem sokára — másra akarja használni? Benne levén a kötelezettségben, költ és fizet tovább is, mert a felállított intézetet világ csúfjára nem hagyhatja el! Mennyivel biztosabb Orosháza ajánlata: erre a czélra épít, átadja használatra; itt tehát sem bérfelemeléstől, sem felmondástól nem kell tartani. A mi pedig a gyűjtések és alapítványok eredményét illeti, — no hát arra még nem építhetünk, de meg hiszem, hogy Orosházára is teljesedik a püspök úr bizalma: „ha egyszer ki lesz mutatva a pont : a budapesti német-magyar egyház nemes példáját mások is fogják követni ;" hiszem, hogy BékésCsaba, Szarvas, Orosháza, Komlós stb., a békési esperesség, az Orosházán működő 5 takarékpénztár stb. szintén tesznek alapítványokat, ha Orosházán lesz az intézet. Érvül szolgált az is hogy a selmeczi róni. kath. leányiskolával a szülők nincsenek megelégedve, s „a mi internátusunkat aligha a róm. kath. szülők leányai is fel nem keresnék." Erre nem fektetek súlyt, mert a fenntartó esztergomi primás könnyen tehet arról, hogy a szülők elégedetlenségének okát megszüntesse ; a mostani hangulat mellett inkább elnéz a róm. kath. anya valami hibát, mint hogy eretnek intézetbe adja leányát; (kivált ha ott is lesz valami liiba,) s ha ezek daczára mégis lehet más vallásnak leányaira számítani Selmeczen, még inkább lehet Orosházán, mert itt nincs is más leánynevelő intézet, itt ha akarná sem adhatná máshová a szülő, mint a mi internatusunkba. Melyik ajánlkozónak vidékén van nagyobb szükség általában ilyen intézetre? Az állam a maga középtanodáit, szakiskoláit az alföld mellőzésével az ország határai közelében lielyezgette el. Kardos Albert most megjelent füzete erre vonatkozólag többek közt ezt irja: „méltányosnak gondolhatja-e az alföld, a Magyarország szive, hogy ha széltében hoszszában végig tekintünk rajta, akkor sem találunk többet egyetlen egy felsőbb leányiskolánál, azt is az ev. ref. egy-