Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - A nógrádi esperességből

229 ház tartja fenn Debreczenben." Me'g a mi kerületünk is mellőzze az alföldet ? ! Hát a statistika ugyan mit mond? Selmeczhez tartana kerületünk esperességei közül a barsi, honti, nógrádi, zólyomi ; alföldinek veszem, tehát Orosházához tartana a bácsi, bánáti, be'kési, pestmegyei ; Budapestet egyikhez sem veszem, mert onnan egyik helyre sem számítok növendékekre, vagy pedig mindkettővel egyenlő számban ; mindkét csoportban 105 anyagyíilekezet van; de amabban, a selmeczi csoportban 105,000 lélek, emebben 256,000. Kérdem már most: ha a a felföld nem volna is ellátva állami culturális intézményekkel az alföldhöz képest aránytalanúl : méltányos ez a 256,000 evangélikust mellőzni a 105,000-ért sőt a többséget megadóztatni a kisebbség javára ? ! Ne felejtsük el azt sem, hogy a bányakerület már eddig is aránytalan mérvben segíti Selmeczet; hiszen a most körözött kerületi költségvetésben is a selmeczi lyceumnak 2500 frt, a selmeczi tanitóképezde'nek 700 frt van elő irányozva ; a szarvasi főgymnasiumnak pedig csak 105 frt (az is ösztöndíjra !) Most még a leánynöveldét is Selmeczre tegyük „bizonyos évi subventióval?" Méltányos eljárás ez? veheti-e zokon akár a kerület felföldi része, akár maga Selrnecz, ha a kerület alföldi része is kéri, sőt követeli már egyszer, hogy őt is vegyék már valamibe?! Ezen felfogás vezethette az 1888-i bizottságot is, midőn kimondotta (a jkv. 102. lapján), hogy „a zólyomi esperesség kifejezett kivánatát magáévá teszi (t. i. két ilyen intézet kell: egy az alvidéken, másik a felvidéken); de egyelőre csakis a B.-Csabán (tehát az alvidéken) szervezendő intézet számára kéri a kerület hathatós pártfogását." A bizottság jegyzője Händel A'ilmos, selmeczi lelkész; remélem, hogy most is vallja akkori meggyőződését. A b.-csabai akkori ajánlat „legkedvezőbb számítással 16,500 frt" (jkv.); az orosházi most legkevesebb 20,000 frt. Ha Csabáé akkor ajánlatos volt, miért nem jöhet most még kérdésbe sem Orosházáé? Sőt maga a püspök úr is 1889-iki megnyitó beszédében előbb az alföldre tartotta szükségesnek a tervezett intézetet, midőn igy szólt : „Egyfelől az Arad körül Szegedig elterülő pusztákon lakó protestáns családoknak, másfelől magoknak az Aradiaknak élénk rokonszenve, melylyel a kerületi leánynevelő intézetet felkarolni s mindenkép istápolni készek : nagyon is ajánlatosnak tüntetik fel a kerület ez irányban való kezdeményezését. Ha ennek évek multán sikere lenne, min nem kételkedem, azután a felföld valamely városában lehetne hasonló intézetet állítani.'- Hát az Aradtól Szegedig lakó protestáns családok rokonszenvét nem Orosházán hanem Selmeczen visszonozzuk most már? hát az aradiaknak csupa rokonszenve többet ért, mint Orosháza 20.000 frtja? hiszen ott magának az épületnek megszerzésére 30.000 frtos kölcsönt tervezett a kerület, bizottságot küldött oda stb., Orosháza meg már 20.000 frtos ajánlatával még csak kérdésbe sem jöhet? Olyan bőviben hull most egyszere a kerület ölébe a sok nagylelkű ajánlat, hogy egy 20,000 frtosra még egy árva köszönő vagy elismerő szót sem veszteget, hanem félreveti, mint kérdésbe sem jöhetőt? Ugyan mi lehet ennek az oka? — és mi lesz ennek a vége? Igy állván a dolog, hogy a selmeczi nőegyesület ajánlata, bár a legőszintébb elismerésre és köszönetre méltó, de nem elég határozott, nem megbízható, az érdekelt népesség számaránya, a Selmecznek eddig is juttatott évi segély nagysága után természetes az alvidék igénye is a figyelembe és pártfogásba vételre ; továbbá a kerületi bizottságok és püspök úr eddigi nyilatkozatai, melyek az alföldre kívánták eddig első sorban a leánynevelő intézetet, Orosháza ajánlata pedig jobb a csabainál, kedvezőbb határozottabb, megbízhatóbb a selmeczi nőegvleténél : lehetetlennek tartom, hogy Orosháza községéé helyett a selmeczi nőegyesületét fogadja el a kerület; ha pedig azt fogadja el, kimerem mondani, hogy nem tárgyi okokból teszi. Kényes helyzetben szólaltam fel ; mert mindenki azt fogja mondani : Orosháza érdekében beszélek. Igenis, Orosháza érdekében is, az nekem, mint orosházi lelkésznek jogom és kötelességem; de beszélek főkép a kerület érdekében, melynek megbízhatatlan alapon nem szabad igen költséges tervet elfogadnia. Felszólalásom érveiből, adataiból remélem azt minden olvasó elismeri, hogy okát adtam véleményemnek. Igen nagy súlyt fektetek a bizottság és a püspök úr véleményére, de nem akkorát, hogy magam is ne gondolkozzam, a hirtelen irányváltozás okairól. Az ügyet nézem, nem a személyeket; az ügyet mérlegelem lelkiismeretesen, a személyeket tisztelem őszintén. És mert az ügy érdeke, a kerület eddigi iránya azt kívánja: kérem, a selmeczi nőegyesület ajánlatát köszönettel mellőzni, Orosháza községét elfogadni. Veres József, orosházi lelkész. mif ín. A nógrádi esperességből. Esperességünk évi közgyűlését június hó 24-én és 25-én tartá B.-Gyarmaton Nagvtiszt. S v e h 1 a János főesperes és Nagyságos Laszkáry Gyula felügyelő úr elnöklete alatt, mely alkalommal oly válogatott s díszes közönség gyűlt egybe a székvárosban s tölté meg a polgári iskola nagy termét, hogy most csakugyan tekintélyesnek bizonyult nagy egyházmegyénk s a hányan csak részt vettünk ez esperességi gyűlésen, mindannyian azon legjobb véleménynyel távoztunk arról, hogy évtizedek óta nem volt oly ünnepélyes, simán lefolyt, minden izgatottságtól ment gyülesiink, mint ez. A szeretet szent lelke lebegett ott a templomban, a tanácsterem felett s szállt alá mindnyájunkra, azon szereteté, melylyel szeretve tisztelt galambősz főesperesünk s újonnan megválasztott s hivatalába most beiktatott tetterős ügybuzgó, vallásos érzettől áthatott felügyelő urunk iránt viseltetünk. Emelte ezen közgyűlés fontosságát s ünnepélyességét azon szertartás, melylyel uj felügyelőnk hitbuzgósá-