Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Zsinati előmunkálatok és teendőink

226 Ily czím alatt jelent meg egy értekezés, melyet Gaál Mihály, agárdi lelkész „az alsónógrádi papikonferenczia" ez idei, Ivis-Zellőn tartott gyűlésén felolvasott, s melyet a papi értekezlet saját költségén kinyomatott s füzetben közre bocsátott (Kapható Balassa-Gyarmaton Nt. Simkó Frigyes alesperes úrnál, Ara 12 krajczár). Az értekezés a „Zsinati munkálatok" ferde irányait s fogyatkozásait erős birálat alá vévén, kiterjeszkedik egyéb, — főkép e. b. lapok hasábjain megjelent — zsinati javaslatokra, s végül a főbb elveket és javaslatokat 12 tételben foglalja össze, melyek a zsinati követeknek utasításul adandók volnának. A 12 tétel a következő : 1. Kerestessék meg az esperesség utján a kerület és egyetem, hogy 15.000 Jelek után küldendő két követet, mint képviseltetési arányt elfogadva, Nógrádnak négy helyett hat követ küldésére jogot állapítson. 2. Kerestessék meg hasonló úton-módon az egyetem, rendelje el ugyanannyi zsinati póttagnak választását, a hány rendes tagot választ az esperesség ; s a zsinati követek napidíját 4 ftról 6 ftra emelje. 3. Utasíttassanak az esperesség zsinati képviselői, hassanak oda, hogy a zsinat szervezetéről, hatásköréről, ügyrendjéről szóló kánonok az egyházi alkotmányba felvétessenek s a zsinat ne „rendkívüli," hanem törvényhozó hatóságnak neveztessék. 4. Az egyházak anyásítási, vagy fiókosítási ügyében a kerületet, az egyházmegyék alakítása, vagy megszüntetése ügyében az egyetemet, a kerületek rendezése ügyében a zsinatot illesse a döntő szó. 5. Bars, Hont, Zólyom csatoltassék a dunáninneni egyházkerülethez, de Nógrád maradjon az alföldi püspökség legfelső esperessége. 6. Az egyházban a papi és világi elem közti, paritás szigorúan fentartassék, s társelnökség nélkül semmiféle egyházi gyűlés tartható ne legyen. 7. Az egyházmegyei tanács álljon az esperesség tisztviselőiből s egyházközségi elnökökből ; a kerületi tanács a kerület tisztviselőin kívül az egyházmegyék elnökeiből. 8. Az egyetemes gyűlés egyházi elnöke szintúgy mint az egyetemes felügyelő az összes egyházak szavazataival választassék. 9. Az egyházi törvénykezési javaslatnak csak három czime u. m. a) „az egyházi törvénykezésre tartozó ügyek b) a bírósági szervezet és c) az egyházi törvényszékek hatásköre és illetősége" tartassék meg zsinati tárgyalás anyagául ; a perrendtartás és fegyelmi eljárás megállapítása az egyetemes gyűlésre ruháztassék. 10. A fegyelmi ügyek szabályozása azon meghagyással utaltassék a zsinat által az egyetemre, hogy ez külön lelkészi becsületbíróságok szervezését kezdeményezze. 11. Zsinati tárgyul felveendő a papi qualificatio, és a papválasztási törvény, még pedig a papi díjazás minimumának megállapításával, az egyházak osztályba sorozásával s a lelkészek fokozatos előléptetésének biztosításával. 12. Utasíttassanak az esperesség zsinati követei, hassanak oda teljes erélylyel, hogy a zsinaton a közteherviselés necsak elvben kimondassék, hanem tényleg és azonnal valósittassék, még pedig birtok aránylag olyképen, hogy minden evang. egyháztag — még a papot sem véve ki, évi állami egyenes adójának bizonyos, — a zsinaton a szükséglethez képest megállapított százalékát a közadóval egyidejűleg a községi pénztárnoknál fizesse be, mely községi pénztárnok a bevett összeget az esperesség megbízottjának átadni köteles. A lelkészi dotátióul szolgáló szántóföldek további használatul a lelkészek kezén hagyassanak ugyan, de egyéb járulékaik — a tűzi fát kivéve — az esperességi pénztárból készpénzen kiszolgáltassanak. Kívánatos egyszersmind, hogy mindennemű közvetlen fizetés megszüntettessék, tehát a stóla s lelkészi offertórium eltöröltessék. A lelkészi állás további biztosítására végül a papi nyudijügy zsinatilag rendeztessék, hogy a lelkész 40 évi szolgálata után fizetésének bizonyos hányadát nyugpénz gyanánt élvezhesse, utóda s gyülekezete különös megterheltetése nélkül. Nem lehet szándékom szerző érveléseit melyek tételeihez a praemissákat képezik, itt reprodukálni, csak mint jellemzőt felemlítem szerző azon nézetét, mely szerint a „Zsinati előmunkálatokban" kiiriarchiai irányt lát, s a zsinat kiküszöbölését s helyébe az egyetemes gyűlésnek törvényhozó hatalommal való felruházását veszedelmes irányzatnak tartja. Továbbá, mint a pontozatokból kitűnik, az egyházi állapotok, különösen a lelkészi állás radikális reformját czélozza, s a közteherviselés sürgetésével aligha nem erős ellenáramlatot provokál azok részérérő], kik a szíizválliságnak s ingyenes befolyásnak egyházunkban még ma is hatalmas szószólói. A mi végül az egyetemes gyűlés egyházi elnökének az összes egyházak szavazataival választását illeti, bár a lelkészi és világi elem közti paritásnak kifolyása, mégis oly reform, hogy annak keresztülvitele csak nagy küzdelem árán lehetséges, mert előbb-utóbb a mostani világi pápaság helyett, nemcsak egyetemes püspöki czimhöz, hanem befolyáshoz is vezetend. Bővebben most nem terjeszkedem csak jeleztem a röpirat szellemét, a tüzetes bírálatot az érdeklettek és avatottak talán nem fogják elmulasztani. —l. Kényes helyzetben szólalok fel az evang. bányakerület polgári leányiskolája ügyében, de mégis felszólalok; mert remélem, hogy a t. olvasók, s kiilö-