Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Horvátország és slavoniai gyülekezeteink viszonya evnag. egyházunkhoz (Belohorszky Gábor)

220 nek ezen tantárgyra szükségük nincs, mely különben is nagyfokú kézi ügyességet s specialis rátermettséget követel, melylyel pedig nincs mindenki megáldva. Nézetünk szerint a rajzoktatást oly tantárgygyal kellene helyettesíteni, melyre mindenkinek szüksége lehet, azon^ műveltségi körben és fokon, melyet minden középiskolát végzett egyénben keresünk. E tantárgy a franczia nyelv. Szükségességét és gyakorlati hasznát senki sem tagadhatja; a műveltebb beszédben, a tudományban, sőt még a hírlapirodalomban is minduntalan szűkségünk van a franczia nyelv szavaira, hogy gondolatainkat velük kifejezhessük. S minő képet vet az egy középiskolát végzett egyén műveltségi fokára, ha egy-egy előforduló franczia szót nem ért, sőt még helyesen kimondani sem tudja? Továbbá a modern tudomány is akár hányszor a franczia tudományosság vívmányaira utal, irodalma pedig tartalom és formai tökéletesség tekintetében a modern népek egyik legkiválóbb szellemi alkotása. Nemzeti szempontból is kívánatosabb ránk nézve, hogy ne csak mindig a németektől és azok útján gyarapítsuk tudományosságunkat, de keressük fel a művelt nyugat más nemzeteit is tudományos búvárkodásunkban. Ue azt mondhatná valaki, hogy a franczia nyelv behozatalával megint csak a soknyelvűséget szaporítanék a gymnasiumban, pedig épen e baj miatt kellett a görögöt kiküszöbölni. Hogy a gymnasiumban a sok nyelvtanulás baj-e vagy nem; ez relativ dolog. Annyi azonban bizonyos, hogy másutt is a gymnasiumban 3 — 4 idegen nyelvet tanulnak. így Németországban a latin és a görög nyelv mellett kötelező a franczia vagy angol nyelv is; Francziaországban szintén a latin és görög mellett a német vagy angol; Oroszországban a latin és görög nyelven kivül tanítják még a franczia és német nyelvet is. És miért volna épen reánk nézve ez elviselhetetlen teher, holott köztudomású dolog, hogy a magyar faj sokkal fogékonyabb idegen nyelvek tanulása iránt, mint akár a német akár a franczia faj ? Hisz csak nem rég úgy nyilatkozott egy magyar statusférfiú, hogy ő hat hónap alatt bármely nyelvet megtanul. A franczia nyelv könnyű megtanulhatását nagyon elősegítené az is, hogy a gymnasiumi tanuló latin nyelvi ismereteire támaszkodhatnék és ezeknek kimondhatatlan hasznát vehetné. Ennyit akartam elmondani. Nagyon érzem, hogy vázlatos fejtegetéseimmel e fontos kérdést nem merítettem ki, sőt egyes dolgokat nagyobb nyomóssággal és részletességgel lehetett volna elmondani. De szándékom volt csak gondolkodásra ébresztő gondolatokat adni és protestáns gymnasiumainkra bekövetkező uj helyzetre a figyelmet felhívni. Azt hiszem, hogy illetékes köreinknek nem lesz nehéz dolog kiegyenlíteni egyfelől protestáns egyházunknak gymnasiumaitól jogosan követelhető érdekeit és a változott viszonyok követelményeit. Markusovszky Sámuel. Az imént tartott bács-szerémi esperességi közgyűlésünk alkalmával jelentésemben, különösen a slavoniai egyházakra terelni igyekeztem a főfigyelmet. Slavoniában : Szerém, Verőcze, Pozsega vmegyékben evang. hiveink összes létszáma most már 21,804. Van benne 9 anyaegyház, 22 nagy leányegyházzal és 114 kisebb fiókegyházzal; 9 lelkészszel, 6 levitatanítóval és 25 rendes tanítóval. Sajnos, hogy ezek közül hat róm. kath. és gör. kel. egyéniség van és pedig tiszta evangel. községekben. Az anyakönyveket 50 frtnyi birság büntetése mellett csak horvátul szabad vezetni. Hivatalos nyelv a horvát s népiskoláink felsőbb osztályaiban a tantárgyak is horvát nyelven adatnak elő. Az egyházi és politikai hatóságok közt felmerülő egyes esetekben nem hazai ev. egyházi törvényeink, hanem az 1859-ik évi cs. és kir. nyiltparancs a mérvadó. A slavoniai ev. egyházközségek ugyan nagyobbrészt egyes magyarhoni esperességekhez, többnyire a bács-szerémi esperességhez vannak csatolva, de laza a kötelék, mely minket összefűz. A tulajdonképeni Horvátországban lévő ev. egyházakat, a capite Zágrábot nem is említem, mert ezek külön testként állanak, magukra lévén hagyatva, eddig sehová sem csatoltattak. Én ugyan a m. é. őszi egyetemes gyűlés alkalmával beadtam egy indítványt, de időszerűtlennek találtatván, visszavonni voltam kénytelen. Ne maradjon zsebemben — utólagosan közzé teszem. Szólt pedig indítványom ilyeténképen : „Tekintve, hogy a horvát és slavon tartományok századok óta, mind jogilag, mind tettleg Szent István koronájához tartoznak, a miért is az ott régibb és újabb időben keletkezett evangelikus egyházaink nagyobb része is tettleg magyarhoni evang. anyaegyházunkba kebeleztetett be; — tekintve azt, hogy hazánk vallás dolgában hozott törvényei mindig a magyar koronához csatolt részekben lévő evang. egyházakra is kiterjesztettek, a miről az 1791-ki XXVI. tcz. 14-ik pontja is tanúskodik ; — tekintve, hogy ámbár az 1868-iki XXX. tcz. szerint horvát-szlavon tartományok önkormányzati joga kiterjed vallásügyekre is, de a horvát országgyűlés a protestánsok vallásügyeivel és ezek rendezésével soha sem foglalkozott, a protestánsokat az országos vallási alapok jótéteményeiben nem részesítette s evvel ad oculos demonstrálja, hogy a protestánsok vallásügyeit ide tartozóknak tekinti ; — tekintve végre, hogy az alsó Slavoniában létező evangelikus egyházak ügyei törvény és törvénynyé vált szokás szerint a magyar evangel. anyaegyház által vezettetnek s intéztetnek s csakis a tulajdonképeni Horvátországban lévő evang. gyülekezetek képeznek kivételt — indítványozom : Tegye magát érintkezésbe az egyetemes gyűlés a horvátországi magas kormánynyal a tulajdonképeni Horvátországban lévő evang. egyházak végleges idecsatoltatása érdekében s mondja ki határozottan, hogy