Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Hogyan teremtsünk egyházi alapot? (Tolnai József)

Nyolczadik évfolyam. 27. szám. Pozsony, 1890. évi Július 5-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre . tí frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. /A EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TESZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 1 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom : Hogyan teremtsünk egyházi alapot ? (Tolnai József.) — A görög nyelv és a protestáns középiskolák. III. (Markusovszky Sámuel.). — Horvátországi és slavoniai gyülekezeteink viszonya hazai ev. egyházunkhoz. (Belohorszky Gábor.) — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. — Pályázatok. Hogyan Egyháziak, egyházi dolgok iránt érdeklődő vilá­giak ajakán általános a panasz, hogy mostoha körül­mények között élünk, szegények vagyunk, hogy mostoha körülményeink, anyagi szegénységünk meg­akadályoznak bennünket a szabad mozgásban s gátul szolgálnak sok üdvös intézmény létesítésében, nemes szándék valósításában ! Hogy ez csakugyan így van, hiában tagadnók ! S lia azt a sok kérő szózatot halljuk, mit egyesek és gyülekezetek, gyámintézetekhez, Gusztáv-Adolf-egylet hez és ha lennének, egyebekhez is évről-évre intéznek : valóban be kell látnunk, hogy bármiként, de terem­tenünk kell olyan egyházi közös alapot, melynek jövedelméből, mint hajdan az Írásbeli sareptai özvegy vékájából a liszt, korsójából az olaj mindig vehető legyen és csergedezzen a kérők, az esdők számára az éltető, a föntartó gyámolítás, segedelem ! De hogyan, miből teremtsünk ilyen alapot? Talán összes megoldásra váró kérdéseink között ez a legfogósabb, melyet sokkal könnyebb fölvetni, mint reá megfelelni! Ide vágólag több tervet láttunk és hallottunk már, a miknek megalkotói ennek a kérdésnek meg­oldását is, mint sok másét, a közel jövőben tartandó zsinattól várják ! Tagadhatlan igaz, hogy ennek a kérdésnek meg­oldása leginkább a zsinattól várható s ha ezt sikerül kielégítőleg megoldania : olyan munkát végezend, a mely idők végeztéig emlékezetessé és áldottá teszi ! Azonban mindent a zsinattól és csak attól várnunk, más úton-módon semmit sem tennünk, nem lehet, nem szabad ; mert, ha az alapnak alapot teremt is, illetve az útat és módot megjelöli is, a melyen, a melylyel az megteremthető lészen : az elvetett mustár mikor növekszik akkorára, hogy az égnek madarai minden tájékról eljővén, ágai között fészket építhet­nek, a segedelemre, a gyámolításra szorultak belőle, ha nem is az óhajtott és kért mértékben, csak némi­némi részben is, kielégítést nyerhetnek ! ? Addig is, de azutánra is, mig ez az alap létre jön, samaritánusi munkáját megkezdi s folytatja, volna az alap teremtésének más útja-módja is, a mit minden egyházmegye, minden egyházkerület, zsinat nélkül is, követhet a maga kebelében: Igaz, hogy azt a czélt, a mire törekszünk, ezen az úton-módon is csak idővel érhetjük el s hogy az az alap, a mit ekép létrehozunk, nem közös, hanem külön-külön helyi, gyülekezeti alap lészen : de én azt hiszem, hogy ezzel a helyi gyülekezeti alappal, helyesebben alapokkal, ha előbb nem, csak olyan hamar czélt érünk, ha gyökeresebben nem, csak olyan gyökeresen segítünk bajainkon, mint azzal — a közössel, az egyetemessel ! Miben áll ez az út és mód? Hogyan teremhetők ilyen alapok, melyek annak a közös, létrehozandó nagy alapnak, ha úgy tetszik kiegészítő részei, együtt munkáló tár.­ai lennének: megmondom azonnal! Minden egyházmegyében és így kerületben is, van­nak olyan gyülekezetek, melyek sem megfelelő lélekszám­mal, sem ingó, sem ingatlan vagyonnal nem rendelkez­nek. Ezek között a gyülekezetek között akárhány van olyan, hogy a múltban, mikor könnyebb volt a meg­élhetés, szépen megéltek magok is, s kebelökben munkálódó egyházi férfiak is ; manapság azonban, midőn a körülmények testületekkel és egyesekkel szemben annyira átalakultak, külső segedelem, fele­baráti gyámolítás nélkül fönn nem állhatnak : el­pusztulnak, megsemmisülnek. Lehet, némelyek másként vélekednek, én azon­ban azt gondolom : az ilyen gyülekezeteket kellene, kellett volna már régebben olyan állapotra juttat­nunk, hogy fönmaradásuk, megélhetésük lehetővé vál­jék, még pedig saját emberségükből, önnön erejükből.

Next

/
Thumbnails
Contents