Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A protestáns lelkészek törvénykezése a házasság ügyeiben

187 honnan Krisztus törvénye szerint annak tisztelete kellene, hogy kiinduljon. Fejtől büdösödik a liai. S ez kell még, hogy a gyökeret vert soeialismus orszá­gokat, nemzeteket bontson! Ugy látszik Róma ettől sem irtózik, csakhogy egy pásztor és egy nyáj le­gyen az Ő gusztusa szerint — a mely azonban az érettebb emberi elemeket nélkülözve fel fogja emész­teni önmagát s olyan öntisztuláson menni keresztül, melyben az első döntő elemek salakká válnak, ha a kath. egyház nem protestánsül elveiben. Persze messze van ennek ideje s arra a mostani generatió alig szá­mithat. Nem egyszer volt szerencsém annak kifejezést adni, miről most újra meglehet tények alapján győ­ződni, hogy a pápista vallás nem leliet nemzeti vallás egy országban sem, pedig a Krisztus egyházának az a czélja, feladata ; sőt hogy a viszálykodás magvát hordja „egyedül-tidvözítőségében" az uralom kedvéért. Az „elkeresztelések" ellen adott kormányrendelet ime felidézte Magyarország legújabb történetében annak világos bizonyítékát, hogy itt nem a törvény, hanem a róm. kath. egyház az úr ! Minden kormány-gyengeség r mellett bízunk a korona-esküben s az igazságban. Am lássa Magyar­ország kormánya, lia paktál az ultramontanismussal, mi lesz e nemzetből, melynek őrévé, vezérévé sze­gődött ! Mi nem pengetjük a papi jószágok államosítását min más nemzetek már rég túl estek — ám lássa a kormány, mely azon réven mindig több és több jogi befolyást enged nekik általános országos s tisztán állami kérdések eldöntésében is. Mi nem intjük az országgyűlés többségét, mely — úgy látszik — nincs jelenleg tisztában a jövőben követendők iránt, a római kovász hatása folytán nem tudva hova csatlakozzék feltétlenül. Mert reniényel­jük, hogy a nemzet szabad fiai a nemzet szabadságát újra felfogják és megvédik. A protestántismust pedig kizárni a szabaság, egyenlőség és testvériség jog-köré­ből az ellenkezőt jelentené, mert mi is a nemzet fiai, a haza gyermekei s a korona alattvalói vagyunk. A türésben-szenvedésben mindig példaképek valának őseink — erősítvén őket Istenben vetett hitük, de az önvédelem sem volt soha gyenge oldalunk, ha szük­ségét éreztük. Mi tiszteletben tartjuk az ország törvényeit, mert a szabadság és egyenlőség védbástyáinak tartjuk azo­kat és óhajtjuk, hogy mindenki tiszteletben tartsa azokat. Mégis ha a kormány sem volna képes őr­állójogait végrehajtani, lia a jogsérelmek orvoslása többé a kormányhatalom által sem volna eszközöl­hető — ország-világ előtt kénytelenek lennénk a törvény szentségének tiszteletben tartását, jogaink védelmét követelni. A kath. esperesi kerületek kezdik a kulturharczot, engedetlenséget szavaznak a törvény iránt. Pedig a nevezett ministeri rendelet semmiben sem sérti a pá­pista felekezetet Magyarországon, csak az egyenlőséget a törvény tilalma daczára áthágókat utasítja köteles­ségükre. Persze némely ultramontán, ki nem fér meg bőrébe szeretne a zavarosban halászni : elkeresztelni, anyakönyvezni, elgyóntatni, proselytákat csinálni uton-utfelen, ezt tartja a róni. kath. egyház feltétlen jogának, mert csak számban lehet a protestántis­must gyengíteni. Erre már találtak is fel mindenféle dicső tantételt, p. o. azt mondja a pápista pap, mi­kor édesgeti a más felekezetűt : a mienk a világon az első vallás! a saját bárányának meg beköti a szemét: hogy a mi vallásunkról nem lehet áttérni más val­lásra! No de ezzel dehogy törődik sokat a prot. ember. Csak több törvénytiszteletet kérünk ! Ezért meg kell változtatni a törvényt, a mi nem tetszik és csináltatni olyat, a mely tetszik — akkor tiszteletben fogja tartani azt Magyarország gazdagon dotált róm. kath. papsága is ! Ez a czél. S ha ez el lesz érve, a pápista egyház hatalma virágzik majd, a protestan­tismus pedig újra feléled. A világosságot hiába rejtik véka alá ! A kor látszólagos hajlamát a papis­mus felé maga a papizmus idézte elő, de meggyőző­dés nem rejlik abban. Virág, melynek gyümölcse meg nem érik. Az elkeresztelések ellen adott rendelet a pápista papság „lelkiismereti" dolgába vág! Vájjon micsoda lelkiismeret az. mely nem tűri a mások sérthetetlen­ségét, hanem feltétlen turkálási szabadságot kiván a más szénájában ? Hasonlítsuk össze. Hát a prot. pap­ság mért nincs megsértve lelkiismeretében ezen ren­delet által ? Persze mert nincsen világot elnyelni akaró szervezete és vagyona! Hát igazsága, lelki­ismeretbeli szabad felfogása sincs annyi ? Mert az idők folyamában végre ez numerái. Nevezetes! Magyar­ország pápista főpapja olyannak tartja e rendeletet, mely „vallási viharokat támaszthat az országban" s kiszámított politikai eljárásával előre ő készíti elő erre papjait, egyházát! Csinálni is leliet a lelki­ismeretet ? Sem a magyar államnak sem a prot. egy­háznak pedig nem illik arra hivatkozni, a mi az igaz, istenadta lelkiismerettel megegyezik ! Nem is lelkiismeretről van itt szó ! Az csak egy közbeve­tett szent név ! Küzdés a feltétlen hatalomért az egész feljajdulás. Azért Magyarország kormánya fog felelős lenni a világtörténelem előtt azért, hogyan oldja meg e csomót. Döröcskei. A protestáns lelkészek törvénykezése a házasság ügyeiben, A jövő zsinat tagjainak figyelmébe ajánlva. A protestáns vallás honunkban is gyökeret ver­vén, csak idővel, lassanként bontakozott ki a kath. egyház alakjaiból és szokásaiból. így p. o. az első isteni tisztelet a prot. egyházban nagyon is vissza emlékeztet még azon módra, mely a katli. egyházban a latin énekek, gyertyagyújtás, zene és az isteni tisz­telet többi mozzanataira nézve fönnállott. így történt, hogy a törvényes szokások is ugy gyakoroltattak a prot. lelkészek által, a mint azok a kath. egyházban elő találtattak. Nevezetesen a házassági ügyekben mint hajdan

Next

/
Thumbnails
Contents