Evangélikus Egyház és Iskola 1889.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Egyházi teendőink a közel jövőben
Hetedi k év folyam. 8. szám. Pozsony, 1889. évi Február 23-án. EVANGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLA. Előfizetési ar : /AEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Egész evre . t> frt — ki. | félévre . . . 3 , — , , _ . ' „ ' Szerkesztő- s kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. negyeaevre 1 , 50 , J Egy szam ara: 12 kr. o. e. j Feieiős szerkesztő s kiadó: J T S- S Z T^É HXT S Z ÍSl^T FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közöive 7 kr.. többször közöive 5 kr. Bélvegdii : külön 30 kr. Tartalom: Egyházi teendőink a közel jövőben. — A Protestáns Irodalmi Társaság és Debreczen. (Dr. Masznyik Endre.) — Irodalom Belföld. — Külföld. — Vegyesek. — Hirdetés. Az „Evangelikus Egyház és Iskola" hasábjain legutóbb megjelent tartalomdús, nemkülönben változatos tárgyú czikkek arról tesznek élénk tanúságot, hogy egyházi életünk összes rétegeiben, fent és alant, vezetők és hivők meg vannak győződve arról, hogy egyházunk jelenlegi szervezeti alakja egyáltalán nem képezi egyházunk jövő fejlődésének biztosítékát, hogy számos oly égető kérdés van, a mely megoldásra és rendezésre vár, meg van az élénk, itt-ott már is hangos' kijelentéssé, felrázó, kiáltó szóba átmenő meggyőződés, hogy a míg ezen szervezkedési ügyre Ipézve a jeleji idő összes kedvező jeleivel együtt az „idők teljességének" mondható, addig a halogatás még nehezebbé teendi a nem kicsinyelhető munkát, ' ezekhez képest a zsinattartás czélra vezető előkészítése s a közel jövőben való megtartása elengedhetetlen, elodázhatatlan kötelesség. Magunk tudjuk legjobban, kik egyházunk viszonyait kell, hogy legjobban ismerjük, az egyházi élet hány ágában találkozunk olyan ingadozásszerű tünetekkel, melyeket olyan tekintélyes testület körében, mint egyházunk, lehetőleg, de sőt teljesen nélkülöznünk kellene, hogy a viszonyosság oldalvást és felfelé, nevezetesen pedig az egyházkerületeknek összeolvadása egyházegyetemmé, — a mint azt egy éve a lipcsei „Allgemeine Lutherische Kirchenzeitung" sa szomszéd ausztriai evangélikusok hivatalos organuma jóságos figyelmeztetéssel szemünkre lobbantotta s a mint körünkben is találkoznak olyanok, a kik ennek történelmi szokásjogon intézkedő hatáskörét kétségbe vonni érdekükben valónak találják, az egyházkerületeknek egyházegyetemben való társulása a tényleges viszonyok között legalább is kétséget hagy fenn. A jelszó tehát, a mely iránt egyházunk napjainkban kellőleg van hangolva, — zsinatot kérünk, tartsuk meg a zsinatot, a míg nem késő, ki tudja a jövő esélyeit mérlegelni, épen most, midőn az egész magyar nemzet s ebben ev. egyházunk is jövőbe vetett legszebb reményeinek romjai fölött honfiúi fájdalommal kesereg. A legutóbbi egyetemes gyűlésnek előkészítő megállapodása (egyet. jk. 1888, 45. p.) megnyugtatólag fog visszhangra találni az egyházak körében, amennyiben azon tanúságot kell abból meríteniök, hogy évek óta nem haladt az ügy oly határozottan mint épen most előre s reményünk lehet arra nézve, uogy a tervezet le fog érkezni a kerületekhez, talán az egyházakhoz is. A zsinat ügye szorítja legalább egyidőre háttérbe az egyházi közalap kérdését (azért is lett talán az erre vonatkozó egyetemes jegyzőkönyvi pont vigasztalás tekintetében is olyan sovány), háttérbe szorította nem azért, mintha az egyházakban, a felettes egyházi hatóságban, a vezérek szivében nem lángolna az égető szükségnek érzete arra nézve, hogy ezen egyetemes alap okvetlen létesítendő, hanem a mint a vélemények itt-ott kifejezést találtak azért, mert egyetemes egyházi alap az egyház szervezkedése előtt, a míg az egyetemesség elve zsinati törvényekben a maga incarnatióját meg nem találta, a míg az egyetemes érvényű törvényekben kifejezésre nem jut — nem egyéb mint hysteron proteron. Az egyházi közalap kérdése maga is elsőrangú kérdés, az elérendő czél — az egyházak általános emelése, ha szabad magunkat ügy kifejezni, az egyházi proletáriatusnak egyházban és iskolában való korlátozása, megszüntetése, az egyházi tengődés megváltatása tekintetéből — csaknem koordinálható a zsinatügy kérdésével, s e tekintetben a ref. testvéregyház köréből jövő tanúságok, a fényoldal mellett az árnyoldal, a szép eredmény mellet a tényleges nehézségek, nagyon megbecsülendő adatokul szolgálván, arra utalnak^ arra figyelmeztetnek jó előre, hogy az egyházi közalap, épületének szilárd felépítése körültekintő bölcseséget fog igényelni.
