Evangélikus Egyház és Iskola 1889.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Viszhang Schlauch püspök beszédére (Dr. Szlávik Mátyás)

Hetedik évfolyam. 52. szám Pozsony, 1889. évi Deczember 28-án. E VA NGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLA Előfizetési ár : Egész evre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 , — , negyedévre 1 , 50 , Egy szam ara : 12 kr. o. e. ^\EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. É^ÍÍJXS*^ Szerkesztő- s klado-hivat,al : Pozsony, Kon Y entutcza ő. sz. Feieiös szerkesztő s kiadó : TZRÖZTYIÉ NSZKT FEKBNCZ. Hirdetés ára : Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr.. többször közölve 5 kr. Bélvegdij : külön 30 kr. Tartalom : Viszhang Schlauch püspök beszédére. (Dr. Szlávik Mátyás.) — A classicus nyelvek és irodalmuk tanítása a gymnasiumban. II. (Markusovszky Sámuel.) — A ki jobban tudja, csinálja jobban ! (Döröcskei.) — Külföld. — Vegyesek. — Pályázatok. Viszhang Schlauch püspök beszédére. Jelige : „Vigyük el hozzájuk szivünkben A kereszténység istenit, Szegények, mitsem tudnak arról : Balsorsban mily erős a hit. Nálunk már úgyis hisz mindenki — Hiszik a hiszékeny papok — S nincs benne semmi hihetetlen. Fel, Afrikába, magyarok !" Endrödy Sándor. Nincs az a kulturális mozgalom, a mely iránt mi protestánsok kellő érdeklődéssel ne volnánk. Hiszen maga a protestantismus is egyike a legnagyobb kulturális mozgalmaknak, a melynek szálai a vallás és erkölcsiség, tudomány és művészet terén nyilvánulnak egyaránt. A protestantismus világnézete a legnagyobb örömmel és készséggel kiséri és fogadja az összes kulturális mozgalmakat, bármely téren nyilvánuljanak is azok. Örömmel üdvözölte a protestantismus a Brüsszelben 1876-ban alakult ama nemzetközi szövetség tervét és feladatát is, mely Afrikának, a „fekete világrésznek" fölkutatását s a kultura számára való megközelíthetővé tételét s ü r g at i, — mi mellett az a . körülmény is bizonyit, hogy a németek is siettek Berlinben 1884ben az ügynek felkarolására, mely még a vasmarku kanczellárnak körültekintő figyelmét sem kerülte ki. Nálunk Magyarországon Nagyváradnak ékesen szóló római püspöke, a külföldi pápista egyház politikai mozgalmaknak eme magyar viszhangja, a Szent Lászlótársulat legközelebbi közgyűlésén mondott remek alkotású beszédében tűzte ki napirendre az Afrika-kérdést s ezzel a rabszolgakereskedés kérdését általában. A széles Magyarország napi sajtója eme szűkebb egyházi körre számított elnöki előadást, mint valami kulturális tényt ünnepelte vezérczikkeiben ép úgy, mint mikor hasonló helyen és alkalommal Janssen nyomán a középkori kulturát magasztalta, s a középkori művészet és műelmélet hangsúlyozásával pálczát tört a korunkbeli tudomány és művészet állítólag pusztító elnyomott idealismusa felett. Jól jegyezte meg már azelőtt is erre vonatkozólag a Budapesti Szemle kritikusa, hogy ily dolog legfölebb műveltségi viszonyainkra vet hamis világot. Az Európát oly közelről érdeklő, rendkívül fontos Afrika-kérdésben a hazai sajtónak egyértelmű beismerése szerint Schlauch püspököt első sorban az „egyház" érdekei vezették. Programmja tehát ama ismeretes Lavigeris-féle pápista programm, mely a szent atya szózatára „felrázta Európát közönyéből", sőt Schlauch a „feketék" eme nagy apostolának mozgalmát „nagy megváltási munkának", „a czivilizáczió uj fázisának" mondja, minek alapján meg van győződve arról, hogy Afrika kulturális áthatására, tudomány, ipar és kereskedelem fejlesztésére, s a rabszolgakereskedés megszüntetésére vonatkozó összeg munkálatok hiábavalók, ha nem szövetkezik velők az egyházi hatalom, mely Afrikát az által tegye szabaddá és műveltté, hogy kereszténynyé, azaz pápistává, rómaivá teszi. Schlauch tehát az első sorban európai hatalmi kérdésből kath. pápai egyházpolitikai propagandát csinál, — a mint maga is megjegyzi, hogy Afrikának a kultura számára való megnyerése nemcsak hatalmi, hanem vallásoserkölcsi kérdés. Ép azért a Lavigerie által kiadott jelszó szerint a rabszolgaságnak s az ezt tápláló rabszolgakereskedés kútfejét az izlamban látja, mely „természete szerint rombol", s egyedüli ellengyógyszerét a kereszténységben, a pápista kereszt feltűnésében. „Előbb az izlam visszaszorítása, azután a keresztény kultura; előbb a rabszolgakereskedés megszüntetése, azután a czivilizáczió; előbb a szegény négerek felszabadítása, azután a keresztények meghonosítása."