Evangélikus Egyház és Iskola 1889.
Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Nógrádi esperesség
402* Jelen igen érdekes és jeles műnek gazdag tartalma a következő : Ajánlás. Előszó. I. C o 11 e g i u m i igazgatói beszédek. 1) Iskolai évnyitó beszéd. 1884. szept. 8. 2) Gyászbeszéd Dr. Vandrák András koporsójánál 1884. szept. 16. 3) Gyászbeszéd OtrokocsiVégh Dániel felett 1885. márcz. 9. 4) Iskolai évzáró beszéd 1885. jún. 25. 5) Iskolai évnyitó beszéd 1885. szept. 3. 6) Beszéd a collegium épülete visszaszerzésének stb. 100 éves örömünnepén 1885. szept. 6. 7) Deprecátiói beszéd 1885. okt. 31. 8) Gyászbeszéd Tillisch János ravatalánál 1886. márcz. 28. 9) Deprecátiói beszéd 1886. jún. 2. 10) Emlékbeszéd Dr. Vandrák András, Otrokocsi-Végh Dániel és Tillisch János felett 1886. jún. 6. 11) Beszéd Kramarcsik Károly rozsnyói főgymnasiumi tanár, volt igazgató 50 éves tanári jubileuma ünnepélyén, Rozsnyón, 1886. jún. 15. 12) Iskolai évzáró beszéd 1886. jún. 15. 13) Gyászbeszéd Haitsch Lajos temetésén 1886. jún. 26. 14) Iskolai évnyitó beszéd 1886. szept. 5. 15) Emlékbeszéd Jelenik-Almássy István, volt coll. felügyelő felett 1886. szept. 8. 16) Gyászbeszéd Benczúr József felett 1886. 19. 17) Deprecátiói beszéd 1886. okt. 30. 18) Deprecátiói beszéd 1887. máj. 18. 19) Iskolai évzáró beszéd 1887. máj. 27. Függelék. 10) Deprecátiói beszéd. A coll. igazgató helyett 1880. okt. 30. II. Egyházi beszédek. 1) Egyházi beszéd. Luk. 8, * 4—15. 1870-ből. 2) Egyházi beszéd. 1 Kor. 15, v. 1 — 10. 1875-ből. 3) Egyházi beszéd. Ján. 16, v. 5—15. 1876-ból. 4) Egyházi beszéd. Róm. 13. v. 11 — 14. 1878-ból. 5) Egyházi beszéd. Luk. 7. v. 11 — 17. 1882-ből. 6) Emlékbeszéd Dr. Luther Márton születésének négyszázados évfordulóján. 2 Tim. 4. v. 17. 1883-ból. III. Elnöki beszédek. Mint a coll. „Theologiai önképző s önsegélyző egyesület" elnöke. 1) Elnöki megnyitó beszéd az egyesület záró ünnepélyén 1882. jún. 2. 2) Elnöki megnyitó beszéd, az egyesület hazafias ünnepélyén 1883. márcz. 15. 3) Elnöki megnyitó beszéd, az egyesület záróünnepélyén 1884. jún. 22. 4) Elnöki megnyitó beszéd, az egyesület az eperjesi vértanuk (1687. Caraffa) emlékének szánt 200-dos emlékünnepélyén. 1887. máj. 8. Mint a coll. „Magyar-Tár s as ág" elnöke. 1) Elnöki megnyitó beszéd, a „Magyar Társaság" hazafias ünnepélyén 1885. márcz. 15. Mint az „Eperjesi Dalegylet" elnöke. 1) Elnöki pohárköszöntő (Toast) a „Kassai-Dalegylet" zászlószentelési ünnepélye alkalmával megtartott diszbanketten. Kassán, 1885. máj. 25. IV. Értekezések. 1) A szószék aesthetikája. 2) A vallás és az emberi tudás határai. 3) Goethe vallásos világnézete. Ép e gazdag és sokoldalú tartalom emlékeztet Megváltónk ama szavára: „Minden írástudó, ki a mennyeknek országában megtaníttatott, hasonlatos valamely gazdához, ki az ő élésházából hoz elő ót és újat." (Máté 13. 52.) A tudós szerző, a vasszorgalmú iró, kinek kitűnő, kilencz év óta megjelent műveiből főleg az ő Liturgikáját emeljük ki, az ernyedetlenül működő coll. igazgató és hű theol. dékán-tanár és ügyes szónok sokféle munkájának széles mezején éveken át gondosan ültetett, ápolt és érlelt gyümölcseit rakja az olvasó elé és szellemi élésházából hoz elő ót és újat mindenkinek e legújabb művében. Mert meg vagyunk győződve arról, hogy nemcsak tanítványai hálás visszaemlékezéssel fogják olvasni volt igazgatójuk, ezen ős academicumnak, iskolai évnyitó és évzáró beszédeit, valamint lelki atyjuk megható deprecátiói szónoklatait, hogy nemcsak kenetes egyházi beszédei, főleg az, melyet Luk. ev. 7, v. 11 —17. alapján e tárgyról mondott : „Segít az Isten váratlan, véletlen!" áldásdús épületességet fognak nyújtani a hívőknek : de alkalmi gyászbeszédeit is, melyeket a hírneves praeceptor Hungáriáé Dr. Vandrák András, továbbá a tudós Tillisch János, Otrokocsi-Végh Dániel és Haitsch Lajos, e derék tanárok, valamint Jelenik-Almássy István és Benczúr József temetésén tartott, ezen érdemdús férfiak tisztelőit felette fogják érdekelni és mély fajdalmas érzületet és kegyeletet ébreszteni sziveikben. Végre értékeseknek és érdekeseknek jellemzendők az értekezések, melyek közül kimagaslik tudományos tartalma és becse által az, mely a vallás és az emberi tudás határairól szól és azon eredményt érvényesíti, hogy a vallás ép úgy nem lehet el tudomány nélkül, mint a tudomány vallás nélkül, mert mind a kettőnek vannak áthághatatlan határai és csak e kettő egészíti ki egymást. Ez összes beszédeket és értekezéseket áthatja az evang. hit, kegyelet és erkölcsiség szelleme, díszíti a szónoki szellemdús irály, megvilágítja a tudomány fénye és melegen átlengi a honszeretet tűze. Nem csorbítja e gyűjtemény becsét azon körülmény sem, hogy a beszédek és értekezések legnagyobb része külön lenyomatokban vagy lapokban már is napfényt látott, mivel most egy szép virágkoszorúba gondosan összefűzve a szerző egy munkában nyújtja mind azt, a mit eddig csak elszórva és elszigetelve lehetett feltalálni és élvezni. Melegen ajánljuk azért e sikerült művet a tisztelt olvasó közönség figyelmébe és pártfogásába. Kiállítása nagyon díszes, a nyomás igen tiszta, ára (269 lap) mérsékelt. Linberger István. A nógrádi esperességből. Háromszori szavazás után megalakulván az esperességi tisztikar úgy, a mint az e becses lapban annak idején közölve is volt, szükségessé vált még ez évben egy esperességi rendkívüli közgyűlésnek megtartása s minthogy ez idén Losoncz volt a sörrenden, ennélfogva most is ide hivattak meg f. hó 4-ére az egyházak képviselői. Megjelenvén ezek szép, de nem teljes számban az arra kitűzött helyen, Biszkup leánytanító tantermében mindenek előtt Nagyt, Svehla János főesperes úr buzgó fohászszal nyitotta meg a gyűlést, majd felkérvén Tekintetes Búsbak Ádám losonczi felügyelő urat társelnökül, ennek ikerelnöksége mellett folyt a tanácskozás. Megható mozzanatai voltak ezen esp. közgyűlésünknek. Első megható mozzanata volt az, midőn szeretve tisztelt, érdemdús főesperesünk tiszteletet parancsoló alakja