Evangélikus Egyház és Iskola 1889.

Tematikus tartalomjegyzék - Irodalom – Könyvismertetés - Hörk József: Beszédek és értekezések (Linberger István)

401* mivelődéstől kliinai fallal elzárják s vagy barbarizmusra, vagy idegen országok mivelődésére utalják? S vájjon az 1882. évi egyetemes határozat azok ellen van-e intézve, kik bár tót nyelven hirdetik az igét, de a pánszlávizmusról mitsem akarnak tudatni? vagy azok ellen, kik az elnevezést ugyan perhoreskálják, de tényleg a szlávok resistentiáját a magyar mivelődés ellen vallásos dogma gyanánt hirdetik, s az egyházban engedetlenséget és szakadást szítanak? Nagyra vannak azon eszméjükkel, hogy e tárgyban az egyetemes gyűlés átlépte illetékességi hatáskörét, s az incompetentia fori a határozat érvényességét alterálja; holott nyilvánvaló, hogy a világi s polgári társadalom terén elkövetett kihágások elbírálására a világi biró illetékessége kétségtelen ugyan, de époly kétségtelen, hogy az egyház békéje, reputatiója s szabadsága elleni kihágást az egyházi bíróság van hivatva megtorolni. S vájjon ha incompetens volt az egyetemes gyűlés a pánszlávizmus ellen egyházi szempontból határozatot hozni, mennyivel competensebb az egyetemnek egy alárendelt része ugyanezen ügyben ellenkezőleg határozni. Erre azt vetik ellen, hogy egyházi kánont csak zsinat statuálhat; de ha zsinat csak száz évben egyszer tartatik, vájjon a legszabadabb s legalkotmányosabb módon összealkotott egyetem nem hozhat-e szabályrendeletet, midőn periculum in mora est? Különben lia kánonnak nevezünk általában minden egyházi statutumot, miért ne adnánk ily nevet minden egyházi rendszabálynak, melyet az illemre, polgári viselkedésre, ifjúság nevelésére, jótékony intézetek létesítésére, egyházi rendtartásra ; egyházi tisztviselők honpolgári kötelmeire s általában a prudentia pastoralisra vonatkozólag nemcsak az egyetem, de egy esperesség is alkothat. Itt a competentiát csak az határozza meg, hogy az egyetem competentiája kiterjed az egész hazai evang. egyházra, s így annak magát a dunáninneni kerület többsége alárendelni tartozik. Azt mi megszoktuk, hogy önök persecutióról beszélnek, mivel az önök evangyéliomát a hazafias többséggel szemben nem valósíthatják ; de azt bölcsen elhallgatják, hogy midőn önöknek a körülmények kedveztek, nemcsak gyalázkodással de fegyverrel is készek voltak a hazára támadni s gyalázatos polgárháborút provokálni. Vagy hát ki volt az a Húrban? Nem-e az önök elismert vezére, ki reverendáját polgárvérrel beszennyezni nem átállotta? S vájjon az egyház maga neveljen akár Eőczén, akár Szent Mártonban hozzá hasonló egyéneket? Hiszen ha más vallásúak felhozzák ellenünkbe a hlubokai hős férfiút, ki ellen mi tehetetlenségre valánk kárhoztatva, holott egy katholikus püspök ilyen alárendeltjét régen kolostorba dugta volna, — szégyenpír borítja arczunkat. Ezek után mi kérjük Direxi vagy Correxi urat, feleljen nekünk sophizmák nélkül a következő kérdésekre. Van-e egy egységére s mivelődésére féltékeny országban jövője oly egyháznak vagy vallásfelekezetnek, mely nemzeti szelleme s közművelődése ellen ellenséges állásba helyezi magát, s centrifugális elemeit s separatistikus vágyódásokban sínylődő tagjait nemcsak megfékezni nem tudja, de azoknak menedéket ad ? s fennállhat-e valamely egyháznak autonómiája akkor, ha ez által az egyház az államhatalomnak a társadalmi feladatokban nemcsak nem segédkezik, hanem az ellenségével kaczérkodó ketteriának védpaizsul és takaróul szolgál ? Lehet-e a magyarhoni evang. egyháznak tekintélyre, befolyásra szert tenni a hazai lakosság közt ? s számíthat-e arra, hogy jogai nemcsak épségben megőriztetnek, de tágíttatnak is, ha ezen egyház a pánszlávizmus vádját nemcsak elutasítani, de megerőtleníteni sem képes ? S vallhatják-e magokat a hazának tekintélyben, befolyásban, országos hatalomban ékeskedő férfiai büszkén lutheránusoknak, ha az egyházban egy nagy töredék, mely egy egyházkerületet dominál, a pánszlávizmus védelmére kél s a magyarság elleni gyűlöletet evangyélionmak deklarálja? Mi azt mondjuk, hogy nem ! És azért egyházunk szabadsága, autonómiája, jó hírneve, reputatiója, szellemi - erkölcsi missiója, békessége, jövő felvirágzása érdekében az egyház védpaizsa alatt ápolt separatistikus tendentiákat el kell ítélnünk, s az egyházra veszélyt és gyalázatot hozó hűtlen pásztorokat és sáfárokat ártalmatlanokká kell tennünk — még az államhatalom segítségével is, ha a végszükség úgy hozza magával. Ehhez tartsa magát Correxi úr „többek nevében" s úgy prédikálja tovább is a prohibita obedientiát ! Cat

o_ ül iái Ii, „Magyar evangelikus egyházjogtan," irta Csecsetk a Sámuel theol. akad. ny. r. tanár. Harmadik füzet. Pozsony 1889. Ara 1 frt 50 kr. Szerző művének e folytatása e héten hagyta el a sajtót s egész terjedelmében a második füzetben megkezdett egyházalkotmányi résznek a hazai ev. egyház jelen alkotmányával foglalkozó másoI dik fejezetét öleli fel, s egy az egyház hatalmának I részeit tárgyaló § után első szakaszban ev. egyház! nak küljogát (államhoz s más egyházakhoz való viszony) i s második szakaszban annak beljogát tárgyalja, ez utóbbi, — kezdve a területi felosztás s az egyházalkotÍ mány alapelveit tárgyaló §-okkal s ez alapon „az egyházj község, az esperesség, az egyházkerület, az egyházegyetem i és az egyházi tisztviselő" czímű alszakaszokon keresztül — j ez ötödik tárgyalásánál a füzet megszakad. A mint e rövid czimsorozatból látszik, jelen füzet t épen olyan kérdéseket ölel fel, a melyek főleg napjainkban, ! midőn mindenfelé zsinattervekkel foglalkozunk, vitális je! lentőségüek — s szívből óhajtjuk, hogy e mű jó tanúságul ; szolgálhasson a legközelebbi teendőkre nézve. A tartós papíron, szépen nyomott, elegantiával kiállított füzetet — i testvéreivel együtt — t. papjaink, felügyelőink s általán i minden buzgó hittestvérünk pártfogásába melegen ajánlj uk Beszédek és értekezések. Irta Hörk József, I eperjesi ev. ker. coll. theol. dékán-tanár stb. Kassa, i nyomatott Bernovits Gusztáv kő- és könyvnyomdájáI ban. 1886. Ára 1 frt. 60 kr.