Evangélikus Egyház és Iskola 1889.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Nyilatkozat (Haan Lajos)

Hetedik évfolyam. 50 szám Pozsony, 1889. évi Deczember 14-én. E VA NGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLA. Slönzetési ar : Egész evre tj frt — kt. félévre . 3 , — . negyedévre 1 , 50 , Egy szaip ara : 12 kr. o. e. v J /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s klado-hivatal: Pozsony, Sonventatczs é. sz. Feieiös szerkesztő s kiadó : TKSZTYÉNSZKY FEKENCZ. Hirdetés ara: Négyhasábos üetit sorként egyszer közöive 7 kr.. többször közöive 5 kr. Béivegdij : külön 30 kr. Tartalom: Az érem másik oldala. (Veres József.)— „Prohibita obedientia." (Cato.)— Irodalom. — Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. — Hirdetés. Az érem másik oldala. E becses lapban nov. 2-án azon kérdésre kísérlettem megfelelni: „lehessen-e orsz. képviselő az ev. egyház egyetemes felügyelője?"' E czikkemre a 47-dik számban válaszolt x. y, kinek észrevételeire szükségesnek tartok egy-két megjegyzést. Sajnálom, hogy csekély személyiemet is bele vonta a vitába s ez által arra kényszerít, hogy magamat is védjem. „Argumentumait — úgy mond — nézzük egyházi és nem képviselői szempontból". Bizony magamsem képviselői szempontból érveltem; mert egy az, hogy nekem mint képviselőnek sem egyéni, sem pártérdekem nem áll abban, ha valamelyik egyetemes felügyelő képviselő-e vagy sem, vele egy gyei több vagy kevesebb az ellenzéki szavazat, — más meg az, hogy én a képviselőséget nagyon ideiglenesnek, a lelkészséget pedig maradandónak tekintem magamra nézve, viszont magánál a felügyelőnél is, ha az képviselő, czikkemben folytonosan felügyelői minőséget, az egyház érdekét tartottam szemem előtt. Nagy bajnak mondja xy, lia a jogról és kötelességről úgy vélekedik „akár pap, akár képviselő", mint én, „még nagyobb baj, ha az életben érvényesíti is." Nem tudom: mennyiben képes és illetékes xy megitélni az én papi és képviselői működésemet ; De hogy gyülekezetem és választókerületem meg van elégedve azon móddal, a mint jogomat és kötelességemet két minőségemben érvényesítem : joggal következtetem abból, hogy másodszor is megválasztott képviselőnek, még pedig két jelölt ellen 366 szótöbbséggel ; a mi egy papnál, ki nem rendelkezik hivatalnokok pressziójával, gazdag urak korteseivel, sőt éppen megfordítva, — mégis csak jelent valamit. Mennyire nem képviselői szempontból szólaltam fel: be fogja ismerni maga xy is, ha ime ezennel megtudja, hogy a békési evang. esperesség azzal a megbízással tisztelt meg engem, hogy a zsinati tárgyalás alapjáúl készítsek kimerítő, részletes javaslatot; abban a javaslatban tehát állást kell foglalnom az egyetemes felügyelő képviselőségének kérdésében is, annyival inkább, mert maga az idei egyetemes gyűlés is arra a zsinatra bízta a kérdés eldöntését; én e kérdés elől ki nem térhettem, ha nem volnék is képviselő ; azért vetettem föl most mert napi érdekű s mint ilyenről : mások is, magam is gondolkoztunk. Ezen teljesen téves gyanakodásra csak az által jutott xy, hogy a czikk alatt ott találta nevemet; ha az név nélkül jelent volna meg : bizony magában a czikkben nem talált volna elegendő gyanuokot sem arra, hogy ellenzéki, sem arra, hogy képviselő irta. Míg viszont az ő czikke nagyon erős pártszinezet, sőt személyeskedés jeleivel van tele, a miért is jónak látta nevét el nem árulni, hanem az ismeretlen xy biztos rejtekéből lövöldözni ki nyilait a mostani egyetemes felügyelőre, meg az én csekélységemre. Már pedig maga xy helyesen mondja, hogy „pártszinezete ne legyen e kérdés vitatásának, mert akkor aztán vége a komoly tárgyalásnak." Ennek daczára én komolyan veszem. Sajnálom, hogy czikkemet egészen félreértette, s úgy czáfolgatta. Én elvről beszéltem, ő egyénről szól ; én általában, egyetemes felügye lőről beszéltem, bárki, bármilyen párti lenne is az, („sőt megtörténhetik az is, hogy az egyetemes felügyelő nem tartozik a kormánypárthoz"), Ő b. Prónayt támadja meg; én azt irtam, hogy „ne szorítsuk szűkebb körre vezéreink jogát, tevékenységét, mint maga az állam;" ő csak a főrendiházban látja szivesen az egyetemes felügyelőt, én minden párti felügyelőt, ha az egyház bizalmának megfelel, jónak tartok ; ő „grata personat" követel, én a főrendiházban jogosult minden felügyelőre vonatkoztattam a kötelességet: ő neki csakb. Prónayra vész a I szeme.