Evangélikus Egyház és Iskola 1889.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Az egyetemes főfelügyelő főrendiházi tagsága
375* kötelesség nélkül, és nagy baj, hogy ha ennek ellenkezőjét hirdeti akár pap, akár képviselő. Még nagyobb baj, ha az életben érvényesíti is. Ezt azonban csak mellékesen jegyezve meg nézzük Veres úrnak argumentumait egyházi és nem képviselői szempontból. Némi könnyűséggel veti fel ezt a kérdést: „hol szolgálhat jobban az egyház javára az egyetemes felügyelő a főrendi-, vagy pedig a képviselőházban ?" És mert a törvényhozás súlypontja a képviselőházra esik, ebből helytelenül felállított kérdéséhez képest egyszerűen azt következteti, hogy tehát a főfelügy elő _J ö b b e t^ h a s zná 1 a képviselőházban. Ez szerény nézetem szerint egészen helytelen következtetés. Igaz, hogy a képviselőház a nemzet k özvéleményének kifejezője és i rányadója, — de ne méltóztassék megfeledkezni arról, hogy ott az egyes képviselőnek, bármely párthoz tartozzék is, csak annyi súlya van, amennyit egyéni értéke képvisel, — ő ott nem képviselhet külön felekezeti érdekeket, nem képviselheti saját egyházát, hanem egyes-egyedül az ország közérdekét, természetesen tehetsége szerint. Ellenben a főrendiház akként van összealkotva, hogy ott a „rendek" bizonyos speciális hazai érdekek képviseletére vannak hivatva. Ott a mágnások régi rendi jogaik és méltóságaik védelmére ; a magas klérusa kath. egy ház érdekeinek előmo zdítására, — következésképen az ev. p üspök és felüg yelők, eg yenese n a z^evï^eg y Ka z erdekeinek képviseletére vannak h i vat v a . Sz egyetemes felügyelőnek helye senki által nem helyettesíthető ; ő az egyetemes ev. egyház nevében, egy millió ev. lélek érdekében ül ott, — vagy is kellene ott ülnie, kellene szólania, kellene a sérelmek orvoslását követelnie, — és kellene az egész egyetemes egyház elismerését aratnia ! Kérdem : mi haszna van az evang. egyháznak abból, hogy joga van magát képviseltetnie a főrendiházba ; de az illető, ha nincs kötelességérzete ezt a jogot illusioriussá teheti. Mi haszna van az evang. egyháznak abból, ha a jogegyenlőség nagy elve éppen ami követelésünkre végre valahára kezd életbe lépni; de mi azt egyházunknak kárára személyi okokból hasznosítani nem akarjuk! Ne méltóztassék példákul felhozni se gr. Széchenyi Istvánt, se gr. Apponyi Albertet arra nézve, hogy azok is a képviselőházban kerestek tehetségüknek megfelelő tért, s nem éltek főrendi jogaikkal; azok a példák nem ide valók. Mert mikor gr. Széchenyi István és gr. Apponyi Albert ideiglen önkényt otthagyták főrendiházi helyeiket, akkor azok csak saját egyéni jogaikról mondtak le, amihez természetesen jogjik van: de mikor br. Prónay I ). a magyarhoni evangélikusok főjfe lügyj 1 őj e, ! m int ilyen hagyja ott senki más által el nem f oglal• ha tó helyét, akkor a z nem a _s_aj át, egyéni jogáról, hanem az egyetemes egyház jogáról mondott le, amihez" pedig joga nincsT Igenis nincs joga, még akkor sem, ha máskíilömben bírja egyházának teljes bizodalmát. Sőt ŰM. azt mondom, hogy minél nagy obb a bizodalom, ^ annál nagyobb az erkölcsi kötelezettség e bizodalomnak megfelelni^ aml^csak^ugy történhetik, ha az egyház jogainak védelmére alkotmány és törvény szerint az ő számára kijelölt helyet elfoglalja és azt kellőleg betölti. Szomorú állapot biz az, mikor arról kell még vitatkoznunk, hogy egyházi főhatóságaink elfoglalják-e hivatalos helyeiket ? ! Azok a példák, miket Veres József a ref. testvér egyház részéről annak bizonyítására hozott fel, hogy nagy embereik több hasznot tettek a képviselőházban, mint tehettek volna a főrendiházban, politikai álláspontról lehetnek helyesek ; de nem helyesek egyházi szempontból. Az egyháznak érdeke az," hogy , főméltóságai a legfőbb és legmagasabb forumok előtt képviseljék antiak törvényes és jogos érdekeit. Avagy talán nincs mit képviselniük? Talán ami ev. egyházunknak nincsenek oly nagy érdekei, mint a kath. egy háznak ?_Talán reánk nézve nem existál vallási alap, tanulmányi alap, patronatusi és más nagyjelentőségű kérdés? Ki szólalt fel még valaha a legmagasabb helyen az ev. egyház anyagi érdekeiért ? Megboldogult Zsedényink óta senki ! Erre leginkább sőt majdnem egyedül az egyetemes főfelügyelő van hivatva ; de aki természetesen ezen hivatásának csak úgy felelhet meg, ha a döntő körökkel, és így a kormánnyal is bizalmas lábon áll. Nem mondom, hogy okvetlenül és minden körülmények között kormánypárti legyen; de minden esetre ,,grata__geraoiia anak kell lennie, akivel teljes bizalommal "érintkezzék úgy a kormány, mint maga ő felsége is ! Hogy miként lehet exponált ellenzéki (ember javára az e g y h á z n a k ott, ahol csak t eljes _ > bizalom alapján lehet megoldani a legnehezebb kér- • ~ / .déseket, azt b ajos megérteni. Miként lehet az egye- j temes egyház jól felfogott érdekében hatnia és működnie annak, akinek e gyéni politikai meggyőződé se ^> * tö bbnyire ellentétbe jő a z egyház vitális érdekeivel, a felett vitába bocsátkozni annyit jelentene, mint politikai vihart idézni elő. Pedig tavai az ev. egyet í. temes közgyűlés előtt tartott conferentián megtörtént 7 az a hihetetlennek látszó eset, hogy az egyetemes conferentia által jónak talált határozatnak a kormányhoz való felterjesztésétől az egyetemes felügyelő azon oknál fogva akarta magát fölmentetni, „mert az ellenkezik politikai meggyőződ ésév el!*^ ^ÍK'Í/Í 'Jól rendezett egyházban ilyennek történnie nem szabad, — és előfordulnak esetek, amidőn az egyete mes , J^ u felügyelőnek politikai szent meggyőződése ellentétbe jő az egyetemes egyház szent érdekeivel, akkor talán mégis méltányos kívánság, kogy az a privát politikaiévá' 6 meggyőződés téttessék félre, és minden körülmények között az egyház közérdeke és közakarata érvényesítessék. Az egyház rovására senkisem űzh et . k ülön politikát . ^J^-t . ' Veres József úr úgy látszik abból a szempontból indúl ki, hogy az ellenzéknek minden körülmények között igaza van; mert csak úgy lehet érteni azt a mondását, melyszerint „azt mondani, hogy az
