Evangélikus Egyház és Iskola 1889.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Az egyetemes főfelügyelő főrendiházi tagsága

376* egyház kárát vallja az egyetemes felügyelő ellenzéki éy'? voltának — súly

os vád a kormány ell

en . ." Egy esetben állhat ez, ha t. i. a kormány sértené vagy nem respectálná az egyház jogát vagy méltányos kívánságát, a felügyelővel szemben. De ha megfordítva áll a dolog, akkor is? Bach-korszakban lehetett azt állítani 5 alkotmámányos korszakban. ennek vajmi kevés értelme van. Alkotmányos magyar kormány irányában az ev. egyháznak nincs oka ellenzéki álláspontra heyezkednie. A magyarhoni ev. egyháznak ellenségeit nem a kormányban, hanem másutt kell keresnünk, és azokkal szemben éppen az alkotmányos kormány segélyét, jóakaratát kell biztosítanunk egyházunk számára, melynek sem tana, sem alkotmánya ellentétbe nem jöhet az alkotmányos és törvényes kormánnyal. Biztosítanunk kell a fels

éges uralkodóna

k jóakaratát is, ami bizonyára nem az által történik, ha az egyház főfelügyelője, — bármily tiszteletre méltó okokból — az uralkodó és a kormány (ez a kettő rendes viszonyok "közt egyj intentiói ellen küzd! Az ev. főfelügyelők eddig rendesen ő felségének belső titkos tanácsosai voltak, ami azt jelenti, hogy azokat ő felsége minden nagyobb jelentőségű s vallást illető kérdésben előlegesen is szívesen meghallgatta. B. Vayt ma is meghallgatja ! Talán nem kell magyarázni, hogy mihelyest valmely egyházi főfelüj. gyelőnél h i á 11 y z i k az a vala

mi, ami ott fenn a bizalmat felkölti, akkor — minden más dicséretes tulajdonai mellett sem képes az egyháznak használni, t. i. azon a helyen és azon magas állásban, melyet elfoglal. Másutt igen. Azonban ne menjünk erre a tére, ahol nem annyira az érvek súlya, mint inkább a pol

itikai tapintat és lélektani érzék dönt. Röviden tehát összefoglalom nézetemet, mely abból áll, hogy: magyarhoni ágostai h. ev. egyházunknak erősen érdekében áll az hogy, felügyelője elfoglalja tövén y adta helyét a. főrendiházban. Azt a helyet más el nem foglalhatja. Az a jog okvetlenül kötelességet h árit a felügyelőre s az a jog nem az övé, hanem az egyetemes egyházé, melyet ez csak általa gyakorolhat. Ez az egyik. A másik meg az, hogy nem lehet ugyan követelni, hogy a főfelügyelő politikai meggyőződését megtagadva k

ormán

ypárti legyen ; arra nincs is szükség, Hë okvetlenül megkívántatik, hogy hivatalos ténykedésében egyedül az egyház érdekét tartsa szemei előtt, s ezzel szemben saját egyéni politikai meggyőződését háttérbe szorítsa. Ha ezen meggyőződése oly erős, hogy nem engedi meg neki ezt az önmegtagadást, vagy ha látja, hogy a legfelsőbb körök bizodalmának hiánya lehetetlenné teszi neki az egyház javának előmozdítását, akkor előáll egy nagy lovagias kötelesség, melyet nem szokás magyarázni. Nem az tehát a kérdés: lehessen-e képviselő a főfelügyelő, hanem az, hogy az egyház érdeke kivánj a-e, hogy az főrendiházi helyét elfoglalja? Amaz politikai és világi, ez egyházi szempont. Már pedig azt hiszem, hogy e kérdésben „Salus ecclesiae-*) suprema lex esto." Ii ïï X. ÍJ. rt^éicá S <M: moi Azon chaosban, mely szóban és Írásban, tettben, engedelmességben és engedetlenségben körülvesz bennünket, s mintegy veszélyezteti a protestantismus útját Magyarországon, én csak röviden és nyíltan hangoztatom, hogy : legyen nekünk is, mint minden időben mérvadó az apostol mondása (:Gál. III. 27. 28.): „Mert valakik a Krisztusban megkeresztelkedtetek, a Krisztust öltöztétek fel! Nincsen sem zsidó, sem görög, nincsen sem szolga, sem szabados, nincsen sem férfiú sem asszony között válogatás : mert ti mindnyájan egy vagytok a J. Krisztusban!" Nem bocsátkozom sem polémiába, sem magyarázatba, sem semmiféle korszerű kapczáskodásba, nyíltan állítom, hogy az apostol ezen mondása sem nemzetet, sem állást, sem nemet, — tehát az azokkal járó dicsekvő és képzelt erényt nem különbözteti meg. Rosszúl magyarázná bizonyára ezen apostoli szavakat clZ^ cl ki a magyarhoni prot. egyházat illetőleg azt mondaná: itt nincsen sem magyar, sem német, sem tót stb. — Sőt inkább az apostol is nagyon tudta, hogy nemzet, rang, és nem nagyon szeretné a maga állását az egyházban érvényesíteni. Magyarországon s minden államban van a nemzetek rangok és nemek különfélesége, s kell hogy az országos törvények itt közvetítők és állami czélhoz képest megalkudók legyenek —, de az egyház terén egyformán szól az intés mindeneknek : ti egy vagytok a J. Krisztusban! — Az igaz ker. egyház tehát minden nemzetek egyháza és főként a prot. alakban! A főkövetkeztetés tehát az apostol szavaiból az: Az egyház terén tűnjék el a különbség s tudja magát túltenni a nemzetiség, az állás, nem külső korlátain minden egyik ! S a protestantismus, mint azon egyház, mely egyedül az Isten igéjének mérvadó elfogadásánál fogva, mindenütt lehet igaz hazai egyház e földkerekségén, — a pápista nem lehet az, mert annak mozgató főérdekei s indokai nem az isten országában, a vallásban mint ilyen, az erkölcsben, mint változást nem szenvedhetőben, hanem Rómában vannak, tehát a nemzetekben egy valjás nemzetet létesíteni kiván a látható fő alatt, — mint ilyen legyen igazán nemzetközi, internationalis, mint maga az Űr s annak apostola volt! Majd akkor nem kell a mi világi nagy urainknak szégyelniök, hogy az ev. egyháznak tagjai, de úgy bizony sokszor nem csodálom. — Ebben van a protestismusnak — mint az igaz ker. egyháznak — czélja, ereje s jövője !