Evangélikus Egyház és Iskola 1889.

Tematikus tartalomjegyzék - Irodalom – Könyvismertetés - A dunántúli egyházkerület népiskolai olvasókönyvei (Böngérfi)

370 I meglepetéssel válunk el tőle. A tiszta nyomás, a szebbnélszebb és változatos betűalakok, a gyönyörű képek valóban képesek a gyermekek aesthetikai érzékét helyes mederbe terelve, ezélszerűen továbbfejleszteni. De ha dicsérettel halmoztuk el a külső kiállítást, nem kevésbbé magasztalóan kell — általánosságban — megemlékeznünk belsejéről, a tartalomról. A szerzők igen helyesen felöllelik mindenekelőtt az Íráshoz való előgyakorlatokat. Azután előveszik az írott kis betűket. Majd az írott kis betűk megismertetése után a nyomtatott kis betűket veszik fel előbbeniekkel kapcsolatosan. Végül az írott és nyomtatott nagy betűkre kerül a sor. íme az ABC berendezése? A berendezést illetőleg vannak némi kifogásaink, illetve észrevételeink. Ugyanis, ha már szerzők felvették a kézgyakorlatokat, nem kellett volna kihagyniok a szintén fontos szerepet játszó hanggyakorlatokat. Aztán, ha a tanító kellően felkarolta a kézgyakorlatokat (írási előgyakorlatokat), akkor nincs szükség az irott kis betűknek a nyomtatott kis betűktől való elkülönítésére. Ez felesleges időpazarlás. De a betűknek (az irott és nyomtatott alakoknak) egymáshoz való hasonlósága is nyilvánvaló ! Az ismétlés igen fontos tényező tanításunknál. Szerzők ennek szolgálatában látszanak állani. De az ismétlés szolgálatának hathatósabb módját ismerem a tanult és megismert betűalakok csoportosításában. Ezen jóakaratú megjegyzéseimmel azonban semmikép sem akarom kisebbíteni szerzők igaz érdemeit, melyeket ez ABC különben gondos szerkesztése által maguknak szereztek. A szóknak tagokra való szétbontása, a rőfnyi hosszúságú szavak kerülése, rövid kis leirások, élvezhető kis versikék, közmondások és példabeszédek felhasználása mind kiváló erényei e művecskének. A mi pedig az olvasókönyvi részt illeti, arról csak a legjobbat mondhatjuk. A gyermeki értelemhez és kedélyhez alkalmazott előadási modor, a világos és magyaros stylus, a paedagogiai tapintat és iskolázottság, mely minden lapján elénk tűnik : csak magasztalásunkat érdemlik. II. Olvasókönyv az evang. népisk. II. és III. osztálya számára. Szerkesztették: Bakó S., Kapi Gry. és Papp J. Ara kötve 30 kr. A mint már a czím is mutatja, szerzők az o s ztatlan népiskola igényeit tartották szem előtt. Hogy feladatuk nem volt könnyű, azt mindenki belátja, aki ismeri az osztatlan iskola mostoha viszonyait és körülményeit. Ha érdem az osztott népiskola részére jó olvasókönyvet irni — pedig kétségbevonhatlanul érdem — úgy kétszeresen érdem az osztatlan népiskolák részére czélszerű olvasókönyveket irni. Szerzők nehéz feladatukat igen szépen oldották meg: szívünk teljes örömével nyújthatjuk nekik a magunk részéről is a megérdemlett babérkoszorút. Könyvük két főrészre oszlik. Az egyik rész négy szakaszban a reál-ismeretek köréből hoz igen talpraesett olvasmányokat, a másik rész szintén négy szakaszban inkább a kedélyképzés szolgálatába szegődve, elbeszéléseket, (bibliai történeteket), meséket, mondákat, egyházi énekeket, imákat s gyermekjátékokat tartalmaz. Az olvasmányok alaki és anyagi értéke egyaránt becses. Szerzők ritka szerencsével dolgozták fel tárgyukat akként, hogy mind a II., mind a III. osztálybeli növendékek haszonnal forgathassák az olvasókönyvet. A velős rövidség, a gyermeki értelem- és kedélyhez való alkalmazkodás kiváló erénye e derék munkának, melyet evang. népiskoláink részére nagy nyereségnek kell kijelentenünk. III. Olvasó- és tankönyv evang. népiskola IV., V. és VI. osztálya számára. Szerkesztették: Kapi Gyula és Papp József. Szerzők valóságos héroszi munkát végeztek ez olvasókönyv szerkesztésével. Annyi nehézség, annyi akadály állta útjokat, sokféle körülménnyel kellett számolniok, kisebbszerű hiányokat szívesen megbocsátunk nekik, a kik általánosságban oly emberül oldották meg az osztatlan népiskola olvasókönyvi kérdését. A szegény falusi néposztályra való tekintetből szerzők olvasókönyvüket egyszersmind tankönyvvé is változtatták. De a tanítási anyagúi szolgáló olvasmánydarabok kezeléséhez oly egészséges útbaigazítást adnak a tanító részére, hogy első pillanatban támadt abbeli aggodalmunk, miszerint a verbalizmus az intellectuális képzés rovására fogna felkaroltatni, teljesen eloszlott. Ismerem ugyanis az evang. néptanítók szakképzettségét. Felteszem tehát róluk, hogy szerzőink a könyv használatára adott útmutatását nemcsak elolvassák, hanem híven követik is. A könyv tartalmát néhány szép iskolai i m a nyitja meg. Válogatott bibliai történetek képezik a folytatást, közbe-közbe egy-egy szép ének, zsoltár, avagy költemény lep meg kellemesen bennünket. Ugy ezen, mint a következő szakasz, mely egyháztörténetünket ecseteli, lelkesedéssel, melegen van megirva. Meg vagyunk győződve, hogy ily módon növendékeink vallás-erkölcsi nevelését hathatósan ápolhatjuk. A lelkesítő szép énekek, költemények nagyon is helyén vannak. Csak egy megjegyzésünk van, mely azonban a munka többi szakaszaira is vonatkozik. Találunk ugyanis számos idegen szót, melyek úgy vannak leirva, amint azt az illető nép, nemzet szokása kívánja, bár a kiejtésök eltérő. Ilyenkor jó lett volna zárjel közé tenni a helyes kiejtést. Ezután egyéb — az érzelmi nevelés szolgálatában álló olvasmányok következnek. Ez az olvasókönyv egyik legsikerültebb része. Kiváló paedagogiai tapintatra vall „A gyermeki szeretet példái" cz. 116. olvasmány, mely Vörösmarty, Petőfi és Arany életéből mond el egy-egy idevonatkozó jellemzetes dolgot. A földrajzi rész is eléggé sikerült, de ezt mégis még élénkebbé lehetett volna tenni, különösen néhány összehasonlító olvasmány alakjában. A történelem köréből vett olvasmányok — igen helyesen — csak a leglényegesebb, a legjellemzetesebb vonásokra terjeszkednek ki, hanem ezeket aztán egész mivoltukban kidomborítják s el is érik a hatást. Sserencsésen vannak megválasztva alkotmányunkra vonatkozó olvasmányaik, nemkülönben a természet nagy könyvéből felölelt részletek is. Dióhéjba szorítva magyar nyelvtant, helyesírási szabályokat, leveleket s ügyiratokat is nyújtanak szerzők könyvük végén, függelékül pedig a legnevezetesebb mérték- és pénznemeket tüntetik fel. Szerzők derék munkáikkal nagy szolgálatot tettek a magyar protestantizmusnak ! Meg kell még említenem, hogy szerzők könyvüket csinos térképekkel, ábrákkal és képekkel is díszítették, t