Evangélikus Egyház és Iskola 1889.
Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Potyond
Még eg3 T> viszonyainkat élesen jellemző esetet terjesztett az esperességi gyűlés elé a losonczi ev. egyház a czélból, hogy az esemény hire köztudomásra jusson. Az eset a következő : Főtiszt. Papp Gráhor, ev. ref. püspök egyházlátogatása alkalmával az állami tanítóképző intézeti dalegyesület az e;v. ref. templomban 'énekelt. Ezen dalegyesület képzőintézeti növendékekből állván, tagjai természetszerűen nem csak protestánsok, de lóm. katholikusok is. Morell, róm. kath. hitoktató azt, hogy a róm. kath. növendékek ev. ref. templomban énekeltek, nem csak a tanári székben roszallotta, de bűnnek bélyegezte, ha r. kath. növendék ref. istentiszteletben részt vesz. Ily középkori vakság, a felekezeti türelmetlenségnek ily kirívó példája, melyhez hasonló a losonczi áll. tanítóképző történetében elő nem fordult, de a losonczi közéletben, mely a legutóbbi időkig a felekezeti türelmességnek mintaképe volt, hallatlan; nem csak a tanári testületnél, de az esperességnél is megbotránkozást szült, s az esperesség ez esetet a kerületre is felterjeszti. Ebből is látszik, hogy a sötétség lovagjai napról napra merészebbek lesznek s támadásaikkal a világosság és a szeretet terjedését megakasztani törekesznek. így folyt le esperességünk ezen rendkívüli közgyűlése, melynek végzésein nyugodjék az Urnák áldása. R. L. Potyond. (Sopron m.) Tettekben mutatkozó vallásos buzgóság. A mai korban, midőn vajmi sokszor hangzik a panasz a miatt, hogy híveink keblében a vallásos buzgóság szent tüze lohad ; s az áldozatok száma nem annyira az Ur oltárán, mint inkább a világi hiúságok bálványistenei előtt szaporodik : mindig jól esik lelkünknek, ha egy oly tényt említhetünk fel, mely az ellenkező mellett bizonyít. S ily örvendetes dolognak felmerültét, illetve egy kegyeletes ünnepély lefolyását szándékszom ezúttal ismertetni, mely a vadosfai gyülekezet legközelebbi múltjának egy kimagasló eseményét képezi. Vadosfa, a soproni alsó egyházmegye gyülekezetei között a legnépesebb. Régi, artikuláris templomában több mint másfél század óta hirdettetik az örök ige, s száll fel a buzgó fohász az egek Urához. S úgy látszik, hogy az ősi falak között, a hitbuzgóság is megtartá ősiességét, fel tud lángolni a szent tiiz, s magasztos dolgokat mivel a nemes áldozatkészség. így 'történt ez legutóbb, a reformátió emlékünepén. Zsúfolásig tölték be hiveink ezúttal is a szent hajlékot. Hangzott a tettre hivó szó ott fenn a szószéken, hangzott utóbb az isteni tisztelet zárta után a visszatartott férfitagok előtt. Gyülekezetünk fejei: Nt. Laucsek Jónás esperes-lelkész, s Nagyságos Ajkay Dániel felügyelő urak ihletett ajkakkal szóltak egy oly dologról, melynek keresztülvitele úgymond, míg egyfelől szükséges, másfelől szép és áldásos emléket hagyna ama új és diszes oltár, mely két év óta hirdeti a vadosfai gyülekezet tettrekész vallásos buzgalmát; megkívánná, hogy hozzá ilő oltári szent edényekkel, terítékekkel s szőnyegekkel lenne feldíszítve. S íme a felhívó szó nem hangzott el eredmény nélkül !' Maga Nagys. felügyelő urunk volt az, ki 200 forintot meghaladó nemes ajándékával lett a gyűjtés megindítója. Minő buzgalom! Minő lelkesedés! Mily szép visszhangja az itt élt ősök buzgalmának! A lelkes felügyelő, ki oltárunk felállításakor is a legnagyobb áldozatot hozá, íme újra megmutatja, hogy szereti vallását, s hogy ezen egyház gyámolítása körül határt nem ismer szeretete. Ezen kezdet eredményezé azután, hogy rövid pár hét lefolyása alatt közel 800 forintot hoztak együvé a kittocsátott gyűjtő ívek. Oh ne mondjuk azért, hogy szunnyadó lánggal lobog a vallás szent tüze, íme a vadosfai gyülekezet nemes lelkesedése az ellenkezőt bizonyítja; számára oltárt emel, ékesít s áldoz önelhatározásból ! Csak tudni kell a szivekhez közel férkőzni, s nem kiméivé önerőnket' hatni s munkálni szóval és tettleg azon, hogy a vallás gyújtó ereje fokoztassék. — Ezt teszi Nt. Laucsek esperes-lelkész úr már 8 év óta lankadatlan köttelességérzettel s apostoli buzgalommal a vadosfai gyülekezet kebelében. Aldó kezeinek nyoma meg is látszik úgy az erkölcsi hitélet, mint az iskolák s egyház felvirágzása terén. — Ezt teszi ama lánglelkü felügyelő, Nagys. Ajkay úr; támogató jobbot nyújtva a hű lelki pásztornak, nemes példája által százakat buzdit az egyház iránt való nsmes lelkesedésre. Együtt levén a szükséges összeg, Nagys. felügyelő urunk tetézve jószívűségét, az oltári szent edénj'ek s teritékek beszerzését is magára vállalá. Szerzett pedig egy veres bársonyból készült, aranyrojttal s gazdag kivarrásokkal diszitett oltár-, s ugyan olyan szószék-, és szent edény terítőt. Egy nagyobb s egy kisebb ezüst ketyhet ostyatálczával, mely tárgyak gazdagon aranyozottak. Egy negyedfél literes boros kannát s egy kisded keresztelő edényt, mely utóbbiak szintén ezüstből kétszítvék. Ezeken kivül az oltár előtti tér díszes szőnyegekkel boríttatott be. Ezen elősorolt szent edények, melyek ritkítják párjokat, lőnek átadva rendeltetésüknek karácson első ünnepén. Az oltár s szószék ekkor volt elsőben az új terítékekkel díszítve, s ezen újjá alakult Sión előtt hangzott fel a hálaima az összgyülekezet ajkiról azon magasztos ünnepen. Innen szólt hozzánk a meghatott pásztor szivének örömét tolmácsolva az elért szép eredmény s annak a jövőbe átható mibenléte felett. Majd átadá magasztos és áldó szavak kíséretében az egyes edényeket szent rendeltetésüknek. így folyt le a mi karácsonunk, mely kétszeresen az öröm ünnepe volt. A Megváltó születésén kivül vágyaink beteljesülése felett is vigadhatánk. Dicsőség érte Istennek, hála gyülekezetünk ügybuzgó vezetőinek s elismerés az áldozatrakész tagoknak! Potyodon, 1889. január 13-án. Szutter Dániel * ev. tanitó. Nagy-Leél. (Komárom m.) Legyünk ébrek! Nem hagyhatom szó nélkül azon érdekes esetet, mely legújabb időben Nagy-Leél községében játszódék le s mely arra indít, hogy számat panaszra nyissam. Igaz, hogy eleget jajgatunk s panaszkodunk, de annál jobban kaczag az ellenfél s az idők jelei mind azt mutatják, hogy nincs hatalom, mely parancsoló szavával közbevetné magát s az igazság érdekében felszólalva, véget vetne gúnyos mosolyának. — Az eset a maga ineghamisítatlan igazságában a következő: Uj év reggelén kopog valaki az ajtón, a „szabad" után belép egy egyszerű földmives, kezében egy irattal. Megereszt
