Evangélikus Egyház és Iskola 1889.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Nevelés és oktatás
Hetedik évfolyam. 32. szám Pozsony, 1889. évi Angnsztns 10-éii. E VA NGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLA. Előfizetési ar : Egész evre . 6 írt — ki. félévre . . . 3 . — . negyedévre 1 . 50 , Egy szam ara : 12 kr. o. e. /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Sieritegilö- s kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza «5. sz. Feieiős szerkesztő s kiadó : T ÍR. s z rr É IST s Z IK: ^ E IR. E IST o z_ f A Hirdetés ara: Négyhasábos petit sorként egyszer közöive 7 kr.. többször közöive 5 kr. Bélyegdii : külön 30 kr. Tartalom : Nevelés és oktatás. (—a —s.) — Javaslat egy létesítendő Bányakerületi polgári leánynevelő intézetre vonatkozólag. (Falvay Antal) Egy kis sérelmi ügy. (Czékus László.) — Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. — Nevelés ég oktatás. Nem szükséges részletezni az okokat, melyek miatt a r. kath. egyház és az evangelikus egyházak ellenséges állást foglalnak egymással. A protestantizmus keletkezése és fejlődése, jelene és jövője, a menynyire ebbe emberi szem is tekinthet, mint szükségszerűnek tüntetik fel e küzdelmet, míg az álláspontok nem változnak. A XVII. század jámbor törekvéseit az összes keresztyén felekezetek egyesítése után senki sem itéli el, sőt egy Döllinger ma sem restelli a fáradságot e seép tárgyról elmélkedni és értekezni, de ki hiszi komolyan, hogy — egyebeket nem említve — a r. kath. egyház eltörülje a pápaságot, vagy hogy az evangélikusok azt az egyház fejének elismerjék? Az ellentét meg van, a súrlódások, mérkőzések elkerülhetlenek, valahányszor az érintkezés oly téren történik, melyen ez ellentétes elvek néznek egymással farkasszemet. E küzdelmet nem is lehet feltétlenül károsnak mondani : tudvalevőleg minden haladásnak a jelen állapot képezi alapját, s ennek alapos kizsákmányolása, kifejtése, a mi e küzdelemben okvetlenül szükséges, mindkét oldalon igénybe veszi a szellem legnemesebb erőit, s ez által mindkét fél életének erkölcsi színvonalát emeli. Csak az kívántatik meg, hogy valóban nemes erők mérkőzzenek, mint az az elvekés eszmék harczához egyedül illik. Szitkozódások, kölcsönös ócsárlások, gyanúsítás ok, g ú n y általában csak e 1 m é r g e s í t i k egymás ellen a kedélyeket, annál inkább, midőn vállá si d o 1 g ö k r ól, ä v ä 11 ás o s ember legszentebb tulajdonáról van szó. Ezen felül azonban szükséges még e harczban, hogy a küzdő erő k (itt a concrét esetekben fellépőket értem), tudatával bírjanak annak, meddig terjed a harczmező; hogy a két nagy felekezetnek vannak közös élvei és kincsei^ melyeknek közös védelmét igen gyakran megkívánja a közös ellenség támadása. S itt nem habozom kimondani, hogy az ellentét, mely köztünk és a r. kath. egyház közt van, annak merevsége folytán ugyan szükségszerű, de a_kűzdelem tá rgya a külső, a forma, a Jényeg egy. A keresztyénséget, mint a kétségekben vergődő lélek számára világosságot, a szomjazó szív számára üdítő forrást, a nemes törekvések éltető erejét, ezt kívánjuk nyújtani, terjeszteni, mi éppen ügv, mint ők. Ha az utak és eszközök különfélék, a czél egysége és azonossága elegendő ok lehetne arra, hogy egymás iránt, midőn ezek miatt szembe szállunk, megtartsuk az egy czél után törekvőkhöz illő éi Áiletet. Hisz a lényeg beli eg ys éget még a legszabaclelvűbb dogmati kusoK is állít ják, midőn kiemelik, hogy az egyházi tannak tartalmilag igaza van s csak a formán kell változtatni, s hogy a legfőbb hit és erkölcsi igazságokban megegyezünk, annak az is bizonysága, hogy keresztyén elnevezésünk közös. Mondhatja valaki, hogy ez mind helyes; de az ellenfél nem ehhez tartja magát, folytonosan támad, ócsárol, gúnyol; s ez által részünkről is hasonló módját a harcznak hívja ki. Ezt nem lehet elfogadni. A szenvedély hangja ellen legjobb fegyver a hideg nyugalom, mely különösen ez esetben tudatában van a méltóságnak, melylyel a megvédendő javak birnak, s mely annál hatásosabb, mennél szilárdabb és tartósabb. A lel kesedés tűzét nem ily harczra, ._ nem romb olásra tartja fe l a gondolkodó. A történet folyamán a két keresztyén felekezet létszáma, népségi helyzete és eloszlása annyira megállapodott, hogy az egynehány elkeresztelés és áttérés egyiknek ügyét sem mozdítja igen elő. Ily esetekben a törvényes eljárás nyugodt szorgalmazása feleslegessé tesz minden tülbuzgalmat. A lelkesedés tüzét, a nernes lélek e becses kincsét, alkotásokra (komoly veszedelmekben az önfenntartást is ide soroljuk) tartja fenn az önmérséklés erénye, s e téren gyakran a legnagyobb ellenfelek találkoznak. Szemem előtt e sorok Írásakor különösen azon elvek voltak, melyeket az ez évi április hó végén és május elején Bécsben tartott katholikus gyűlés (Katholischer Tag) a középiskolákra nézve elfogadott
