Evangélikus Egyház és Iskola 1889.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Mozogjunk-e? (Schwalm Gy.)

Hetedik évfolyam. 31. szám Pozsony, 1889. évi Angnsztns 3-án. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár: Egész evre . ó írt — kr. félévre . . . 3 , — , negyedévre 1 „ 50 , Egy szam ara : 12 kr. o. e. jMEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. éí^jíe^ Szerkesztő- s kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. Felelős szerkesztő s kiadó : TSSZTTÉNSZKY ZF

1 IE JR IE 3ST O Z. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közöive 7 kr.. többször közöive 5 kr. Bélyegdii : külön 30 kr. Tartalom : Mozogjunk-e ? (Schwalm Gy.) — Bányakerületi leánynevelő intézetünk (Thomay József,) — Belföld. — Vegyesek. A pesti ev. egyháznak nagyságos főfelügyelője egy korábbi „Egyházi teendőink" czímű czikkében a » hitbuzg

óság " -ról és „ egyh

ázszeretet "-ről is tesz említést mint „nagy dolgok"-ról s e lapok nagyt. szerkesztőjének „Hetedik esztendő" czímű czikkében tett azon megjegyzésére: „Nem a kormányzati intézkedések vagy egyház-alkotmány teljesebb kikerekítése •^lrotneh éltető szellemet, hanem a Krisztus szeretetében élő hit teremt magának úgy egyesekben, mint a közösségben megfelelő alakot," következőképen méltóztatott válaszolni : „Épen ezek azon eszközök, melyekkel a hitbuzgóságot terjesztenünk egyrészről és megóvnunk lehet másrészről, nehogy elfajuljon egyik vagy másik végletbe. Mert „a Krisztus szeretetében élő hit sem ölt megfelelő alakot, ha nem gondoskodunk meleg ágyról, mely azt táplálni képes legyen." . . . Hát ezt kétségbe vonni nem lehet ; ámde a főbaj épen az, hogy egyházunknak szervezete minden félének volt melegágya csak a „Krisztus szeretetében élő hit"-nek nem. Ha az lett volna eddigi úgy zsinatra egyáltalában nem volna szükségünk s nem volna okunk annyit panaszolkodni „t

étlens

ég"-ről és „közönyéről, mely a nagys. főfelügyelő úr saját vallomása szerint, oly ijesztő mérvben elharapódzott köztünk. Másrészről ismét az a kérdés : váljon miképen fogja a jövendőbeli zsinat ezen „a Krisztus szeretetében élő hit"-nek melegágyát megvetni, hogy azt „táplálni képes legyen" ? illetőleg képes lesz-e a zsinat egyáltalában a hangsúlyozott eszközökkel egy ilyen melegágyat valaha létesíteni? Utóvégre is Krisztus önnön magának a legdúsabb melegágy ; mert ő építi az egyházat s nélküle úgy sem képes semmire az egyház. Hogy a zsina

tnak „fel kell ölelnie miniden ágát j egyházi beléletünknek

^ azt el kell ismernünk ; ámde ha elgondolom, hogy ez mind csak eszköz akar lenni egy másik főczél elérésére : jövőben ennek révén az egyháznak nagyobb tekintélyt, hatalmat s befolyást biztosítani e világban, úgy, bár mennyit is látszik igérni az előbb idézett tétel, ebben sem lehet bizalmam. Mert mit várhatnánk p. o. egy oly egyháznak belmissiójától ? mely már szervezetében is elárulja, hogy nem annyira az embereknek Krisztushoz való térítése tulaj donképeni czélja, hanem a többi, e világból való egyházakkal osztozkodni a világhatalomban, daczára az Ur szavának : „Az én országom nem e világból való", és „valaki az Ő kezét az eke szarvára veti és azokra néz a mellyek ő utána vágynák, nem alkalmas az Istennek országára." Mert úgy látom, hogy java részét azoknak, kik e lapokban a zsinati eszme mellett lándzsát törtek, az a gondolat bántotta leginkább, hogy — ha szabad ezen tán kissé merész hasonlattal élnem — a róm. k

ath. egyház e

z országban „a gazdag ember, a ki bársonyba és bíborba öltözik és minden napon vigan lakik," míg a mi egyházunk „Lázár a koldús," ki elvettetett a gazdag ember háza előtt és fekélyekkel teljes." Nem-e hinc illae lacrimae ? Megerősített ezen feltevésemben a nagyságos főfelügyelő úr által szintén „nagy dolog"-nak elnevezett s egyházunknak e világgal való platonikusabb viszonyát visszatükröző Czuppon Sándor úrnak azon állítása, mely szerint „az evangyéliomi testvér egyházak kezükben tartották a jelen felvilágosodásnak fonalát, de már a szellemszikrák kilövelésében versenyre kelt velünk a katholiczismus és versenyre az állam," mely állításra a nagys. főfelügyelő úrnak megjegyezni méltóztatott : „Igen, ha e versenyben mi legyőzetünk, akkor elvesztünk. Azon perczben mikor a katholiczismus túlszárnyalja iskoláinkat, azon perczben megkondúlt felettünk a- lélekharang." Ezeknek alapján tehát constatált tény, hogy a róm. kath. egyház, mely ev. felfogás szerint a szószoros értelemben vett e világból való egyház és az állam, melynek csak is e világra szóló dolgok körüli munkásságában lehet keresnünk rendeltetésének s