Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Kivonat a „Luthertársaság” stb. (Falvay Antal)

218 „almafa ágát« helyett az előbbi kitételt: „alma ágát" is szokta a magyar használni? A 22-dik részlet, mely a „p-t" tárgyalja, az előbbihez hasonlit. Az Írottnál két elválasztott szóval találkozunk: „réz-síp" és „érc-pénz." Itt megint oly szó is előfordul, melyet különben már „d"-nél jelez­tünk s ott mint uj fokozat szerepelt, de egész gya­korlata csak egy szóból állott: „drót; most előfordul az a szó: „drága." A nyomtatottnál: „préda" és még három ehhez hasonló hangtorlatu szó : „pléh, prém" és „prédálja." Ezen szót „penna" pedig három oknál fogva egészen kihagytuk volna ; először, mivel e helyett egy igen jó magyar szónk van; másodszor, mivel a gyermekek valahányszor e szót elolvassák, mindannyiszor pirulva mosolyognak egy­másra és harmadszor, mivel ezen részlet e szó kiha­gyásával még úgyis kelleténél is terjedelmesebb. E szó: „rézpléhből" első tágjánál el van választva^ de ezen öttagú szó: „palatáblára» egyáltalában nincs elválasztva. ( Fo lyt- kö v-) Kivonat a „Luther-társaság" kis bizottságának f, 1888. évi junius-hó 22-dikén tartott ülésének jegyző­könyvéből. 4. Felolvastatik a „Luther-társaság" által Luther Márton népszerű életrajzára kiirt pályázat eredményére vonatkozó — f. é. april­havában Eperjesen, Nyíregyházán és Miskolczon keltezett és nt. Hörk József, Farbaky József és Zelenka Pál uraktól aláirt bírálat, illetőleg jelentés, mely főbb pontjaiban a következő : „Beérkezett összesen négy pályamű, és pedig : I. Egy 108 irott lapra terjedő pályamunka: „m.p." jeligével II. „ 73 „ „ „ „ H. Korinth. 4—3. „ III. „ 156 „ „ „ „ Zsidók 13—1. „és IV. „ 409 „ „ „ „ Bölcseség k. 3—1. „ A biráló bizottság, tekintve a pályázat világos felté­teleit a beérkezett 4 pályamunka közül egyiket sem ajánlhatja arra, hogy j e1 en legi alakjában és szövegezésében a Luther-társaság czége alatt az evang. nép számára olvasmány ul kiadassák; még pedig alaposan indokolt és beható részletességgel ki­dolgozott itéletök folytán az I. „m. p." j eligével el­látott pályamű sem dicséretre, sem kiadásra nem ajánl­ható. A II. sz. művel, melynek jeligéje II. Kor. 4. 3., megdicsérendőnek véleményezik ugyan, de miután a 73 irott lapra terjedő mű sokkal szűkebb, mintsem, hogy annak keretén belül még a legügyesebb szerző is kellőképen s oly mérvben domboríthatná ki Luthernek életét, jellemét s munkásságát, a mint azt a mű rendeltetése magával hozza, azt legfeljebb csak a középiskolák alsóbb osztályai részére kézikönyvül tartják kinyomathatónak. A III., valamint a IV. számú pálymunká­kat a bírálók igen számottevő figyelmet és dicséretet ér­demlő műveknek mondják, melyek szerzőiknek becsületére válnak. De miután mind a kettőnek úgy styláris, valamint tárgyi hiányai vannak, melyek miatt egyiket sem lehet jelen alakjában és szerkezetében jutalomra és kiadásra ajánlani, ezekre vonatkozó javaslatuk oda irányul, hogy e két dicséretre méltó mű szerzőiknek záros határidő alatt eszközlendő átdolgozás czéljából visszaadassék, az átdolgo­zott művek pedig egy újabb bizottságnak felülbirálatra kiadassanak." A „Luther-társaság" szűkebbkörű bizottsága, midőn mindenek előtt kedves kötelességének tartja, hogy a fentnevezett biráló uraknak alapos és terje­delmes, de szintúgy részrehajlatlan bírálatukért hálás köszönetét jegyzőkönyvileg kifejezze — beható tanács­kozás után teljesen osztja, illetőleg magáévá teszi a biráló urak nézetét és javaslatát ; miért is ennek foly­tán és alapján határozatilag kimondja : 1) hogy a I. számú „m. p." jeligével ellátott mű szerzőjének visszaadassék, — és erre vonatkozólag megbizatik az alulírott jegyző, miszerint ezen munkát, jeligéjével együtt (szerzőjének irásilag nyilvánított kívánsága szerint) a „Budapesti Hirlap" szerkesztő­ségében" téritvény mellett deponálja; hogy a II. szám, II. Korint. 4. 3. jeligés mun­kát a Luther-társaság fentjelzett okoknál fogva ki­adásra el nem fogadtatja ugyan, de igenis közép­iskolás alsóbb osztályok használatára ajánlja; mi is szerző úr müvét vagy személyesen, vagy megbízottja által bizottságunk elnökétől (nt. Doleschall Sándor lelkész úrtól) f. é. juliushó 15-ig visszakaphatja; 3) hogy a III. (Zsidó 13. 1. jeligével ellátott) és a IV. (Bölcs. 3. 1. jeligés) számú, mint figyelmet keltő művek méltó dicséretben részesíttetvén, szer­zőik — az „Evang. Egyház és Iskola" cz. lap. utján, feltéve, hogy nt. Trsztyénszky Ferencz szerkesztő úr szívessége jegyzőkönyvünk kivonatának közlését meg nem tagadja l) — felszólítassanak, miszerint jelzett pályaműveiket f. é. oktoberhó 31-én átdolgozni szíve­sek legyenek és javított munkáik felülbírálás végett egy ujabb bizottságnak kiadassanak. Egyúttal felkéretik a jegyző, hogy a részletes bírá­latot egész terjedelmében két példányban oly czélból lemásoltassa, hogy az — a szóban levő két pálya­munkával együtt az illető szerző uraknak, vagy meg­bízottjaiknak kívánatára esetleges útmutatás czéljából az elnökségünk részéről kézbesíthető legyen. Kmft. Jegyzette: Falvay Antal, bizottsági jegyző. „A rozsnyói kerületi ág. hitv. evang. felső leányiskola" vizsgája főtisztelendő Czékus István püspök úr elnöklete alatt f. é. junius hó 20-án délelőtt tartatott meg az evang. főgymnásium nagy termében. Főtisztelendő püspök úr lel­kes megnyitó beszéde, — a „Lelkemnek minden gondolatja" kezdetű egyházi ének elzengése s egy szép alkalmi ima után kezdetét vette a növendékek megvizsgálása az egyes tantárgyakból külön-külön. A három okleveles tanítónő, valamint Justh János, Polónyi Károly és Schúber Mátyás főgymnásiumi tanárok évi fáradozását valóban fényes siker koronázta. Meglátszott a leányokon, kik általában minden tárgyban, de különösen a vallástanban (egyháztörténet), ! költészettanban, physikában és mathematikában úgy szólván egytől-egyig teljes tájékozottságot tanúsítottak, egyrészt a komoly törekvés és lankadatlan szorgalom, másrészt pedig a tanítónők és tanárok tapintatos vezetése és jeles módszere. Épen ezért a vizsgán megjelent díszes közönség, mely Rozsnyó város elitjét képviselte s melyben számos x) Mi jogosíthatta fel a mélyen tisztelt bizottságot e feltevésre, nem tudom. Trsztyénszky.

Next

/
Thumbnails
Contents