Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Gönczy Abc-je az alapvető tanmódszer foruma előtt

208 meséink- s népdalainkról sem, melyek romantikus mezbe öltöztetik a régi elhagyott várromokat és kősziklákat. Biz ezek is nagyban segítik elő az aesthetikai képzést. Kiválóan ethikai értéke van a történet tanítá­sának és leghatalmasabb az a nemes jellem fejleszté­sére. „Az emlékezetek, szokások és erkölcsök a mon­dák és regék, a viszontagságok, remények és bánatok, melyek fajunkat közösen illetik, azon szellemi és erkölcsi tőke, mely a hazában lakott nemzedékek munkálkodásainak, életének eredménye" mindezáltal a gyermek szivére s akaratára kívánunk hatni, fel­költeni akarjuk a hazaszeretetet, öregbíteni benne a nemes, önfeláldozó tettekre irányuló vágyat és hajlamot. Vizsgálódásunk eredményeként végtére elmond­hatjuk, miszerint aesthetikai képzést növendékeinknek főkép szemléltetés által nyújthatunk. Minden tan­tárgyban kell a szépet tiszta és beható szemléltetés által a gyermek lelke elé állítani. Ugy közeledünk növendékeinkkel egyetemben a szép felé. Kiragadjuk a rút, a bűn földi porából, s fölemeljük az örök szép, az igazság trónjához. Nitschinger Pál Eönczy Abc­je az alapvető tanmódszer (Folytatás). Az irott „ö ő"-nél egy szó sem fordul elő el­választva, noha több kéttagú- s egy háromtagúval is találkozunk ; az utóbbival, igaz, már többször találkoztunk s hihetőleg azért elválasztatása is szük­ségtelennek tartatott. Erre nézve azonban meg kell jegyeznünk, hogy ily eljárás csak akkor volna indo­kolt, ha e szó mindjárt első szereplésénél elválasztva lett volna feltüntetve s nvomban utána összeírva. j A nyomtatott szinte ezen kifogás alá esik, ve­gyítve azon különösséggel, hogy a szó „verebet" el van ugyan választva, de a következő háromtagú szók közül: „illően, veréce, levelet, elemér, méter­rel", egy sem. Az eddigi nyomtatás kellő nagyságban is ritkaságban van adva s a következő kisebb nyomtatás, de kövérebb betűkkel, sem eshetik a ki­fogás mérlegébe. Két — s háromtagú szókat el kellett volna választani. Most valahára következik „a á" ezen kiejtésre nézve legkönnyebb betüpár s fel nem foghatjuk, miért lett ez annyira hátra szorítva; holott már c után o-t és o után a á-t is lehetett volna elővenni és pedig annál inkább, mivel c után o azután a írásbeli nehézségeit legyőzni úgyszólván már nem is jár nehézséggel. Általában véve arra kell törekednünk, hogy a magánhangzókat minél előbb irattassuk, ismertessük, hogy az által az irvaolvasást minél észszerűbben kezel­hessük. Azonban helytelen eljárás az is mindjárt elejével minden magánhangzót ismertetni. Ezen részlet az előbbiekhez képest igen sok szót és mondatot hoz háromféle nyomtatásban ; pedig jó lett volna az eddigi mennyiség keretében megma­radni. Itt másod izben találkozunk négytagú szóval, mely elválasztva fordul elő ; de ezen kivül sem kéttagú sem pedig háromtagú szó nincsen elválasztva ; pedig mind hiába, itt még nagyon helyén lett volna az elválasztás. Az irott „h" ismertetésénél a három-négytagu szóknak híre sincs és a nyomtatottnál, mely szinte háromféle nyomtatásban van feltüntetve, 11 három­tagú szó fordul elő, de egyik .sem elválasztva. Most következik az irott „z," oly csúnyán, hogy itt arról külön kell megemlékeznünk ; pedig ha valamely betű leírásánál vigyázva kell eljárnunk, ugy a z betű az, ha azt nem akarjuk, hogy valódi torzbetüt nyerjünk. E betű leirásánál tekintetbe ve­endő, hogy két ágának lemenő része egymás alatt kell, hogy álljon vagy a mi mindegy, két ága meg­hosszabitva párhuzamban legyen a z középső hajvo­násával. Ezen részlet két oldalt fog el ; igy a következő részletek is egész a 20-ig bezárólag. Az azután kö­vetkezők a két sőt három lapot is tuhaladják. Ezen mondat: „ez az alma vizizü." annyiban sajátágos, a mennyiben a vizről azt szoktuk mondani, hogy szintelen, szagtalan és iz nélkül való folyadék. E részletben három elválasztott szó is előfordul, u. m. „zúzmara,, rézzár és vizizü." Áttérve a nyomta­tásra az első félében elválasztott szó nincs ; második félében kettő : „őzbőr és vizizü" és a harmadik félében megint nincs, holott még jó lett volna az illető szó­kat elválasztva feltüntetni. A „d" ismertetésénél eltekintve attól, hogy csak egyetlenegy szó fordul elő elválasztva és ez „rézdrót" még egy uj fokozat is ötlik szemünkbe, szinte a nélkül, hogy e fokozat gyakorlására több szót hozna, mint épen csak egyet. Ez uj fokozat hangtorlat a szó elején ; begyakorlása, természetes, épen ugy tör­ténik. mint azt már a kéthangu mássalhangzós kez­detű szóknál jeleztük, melyhez még járul, hogy a két mássalhangzóhoz egy magánhangzó is hozzávonandó. E mondat: „ez itt a duna vize" annyiból sajátságos, hogy nem minden gyermek láthatja a Dunát; tehát szemléltetési körén kivül esik. Ez a következő mon­datra nézve is áll: „a holló madár, de nem tud dalolni." Az előbbi mondatnak egy nagy hibája az is, hogy a tulajdonév kis kezdőbetűvel szerepel, de ! ez az irvaolvasás tökéletességének eredménye. A fo­kozatosság ellen akkor is vétünk, ha oly betűvel akarunk irvaolvastatni, melyet csak későbben ismer­tetünk. E részletben egy oly hibával találkozunk, még pedig a következő mondatban: „az őz az erdőben él, az úr udvarán is van." E szócska „is" elolvasása könnyű volna, ha a gyermek már ismerné az „s" betűt. Csodáljuk, hogy ezen hiba az 1877-diki kia­dásban nem fordul elo és bámulunk, hogy az 1882-diki bővített és javított kiadásba felvétetett s s azóta is szerepel egész az utolsó kiadásig, a helyett hogy a többiekkel együtt helyre igazíttatott volna, mint pl. a á-nál: „vonalzó" és kétszer „az", „h"-nál : „erősen" és „z"-nél : „halandó." Hogy mily gondat-

Next

/
Thumbnails
Contents